A magyar külügy elismerte, hogy schengeni vízumot kapott tőlük Lukasenka egyik bizalmi embere, Vladimir Bazanov. Állításuk szerint Svájc nevében adták ki, és ilyen ügyekben megállapodásuk van érvényben az alpesi országgal Belaruszra. Bazanovot Csehországban vették őrizetbe és onnan utasították ki, a cseh rendőrök pedig előre készültek arra, hogy amikor belép az országba, elfogják.
Nemrég cseh források azt állították, hogy a magyar állam adott schengeni vízumot Vladimir Bazanovnak, Alekszandr Lukesanka belarusz politikus bizalmi emberének. A korábbi katona Bazanov 2019 óta a Belarusz Labdarúgó-szövetség vezetője is, de Észtországból, Lettországból és Litvániából is ki van tiltva a 2020-as belarusz választási csalásban és azt követő erőszakos elnyomásban való részvétele okán.
November 30-án Bazanovot Csehországban feleségével együtt elfogták, részletesen kihallgatták, aztán kiutasították őket. Az ügy diplomáciai vihart kavart, a belarusz külügy berendelte a minszki cseh nagykövetség ügyvivőjét, és tiltakozó jegyzéket adtak át neki.
A cseh rendőrök már várták
Vladimir Bazanov hivatalosan a belarusz női futballválogatott európai túráját kísérte személyesen, feleségével együtt. Előtte Cipruson voltak, Ciprus azonban nem schengeni ország. A sportolókat segítő Belarusz Sportszolidaritás Alapítványnak tűnt fel, hogy mit keres a tiltólistás Bazanov egyáltalán uniós országokban.
Mivel a női válogatott utána a csehországi Opavába volt hivatalos egy meccsre, rákérdeztek a cseh kormánynál, hogy miért engedték be Bazanovot. A cseh külügy november 29-i válasza szerint már akkor vizsgálták az ügyet, a férfi biztosan nem kapott cseh vízumot és nincs is az országban, de ha belép, megteszik „a megfelelő lépéseket”.
A kormány szerint Svájc nevében jártak el
Kérdésünkre a magyar Külügyminisztérium megerősítette a korábbi értesüléseket, valóban magyar Schengen-vízumot kapott Vladimir Bazanov. Egészen pontosan május 21-én kilencvennapos vízumot.
A külügy szerint Svájc nevében eljárva adták ki a vízumot, Bazanov pedig UEFA-meghívót is felmutatott. Pontosabban az okmányt „vízumképviselet keretében eljárva, Svájc nevében adta ki a területileg illetékes magyar konzulátus 2021. május 21-én”. Ez egyébként itt is azt jelenti, hogy Magyarország bírálta el a kérelmet.
Nem minden schengeni tagállamnak van megfelelően nagy képviselete minden országban. Ilyenkor gyakran megállapodnak egy másik tagállammal arról, hogy utóbbi az adott tagállam nevében megvizsgálja a kérelmeket és kiadja a vízumokat. Ezekben az esetekben államközi megegyezés alapján – és a fogadó állam beleegyezésével – egyik állam vízumhatósága a másik állam nevében jár el, szerepel az Eljárásjogi szemlében.
Arra nem válaszoltak, hogy Bazanovék jártak-e Magyarországon. Arra se, hogy adtak-e idén bármilyen tartózkodási engedélyt más olyan belarusz állampolgárnak, aki más schengeni uniós állam beutazási tiltólistáján szerepel. Azt viszont elárulták, hogy Magyarország szerintük biztosan nem ad vízumot olyanoknak, akik minden schengeni országból ki vannak tiltva. Hozzátették, hogy a helyi védettségi igazolványt viszont megkapta Svájctól a Bazanov házaspár.
Rákérdeztünk a svájci nagykövetségnél arra, hogy tényleg Svájcba akarhatott-e menni Bazanov, csak előtte megnézte Ciprust és Csehországot. A schengeni vízumot ugyanis jellemzően ott kell kérelmezni, ahol a beutazó a legtovább fog tartózkodni. Rákérdeztünk arra is, hogy a svájci állam szerint ez a minszki magyar vízumképviselet nem üzemel, és hogy ez így volt-e már májusban is. Közreadjuk, ha az illetékes bécsi nagykövetség válaszol.
Megkérdeztük a magyarországi belarusz nagykövetséget is, hogy tőlük kért-e segítséget bárki Bazanovék vízumának kiadása előtt. Erre annyit válaszoltak, hogy ők a külföldiek belarusz vízumáért felelősek. Azt nem tudták megmondani, hány belarusz állampolgár kaphatott idén magyar schengeni vízumot.
A minszki magyar nagykövet és az azeri vízumgyáros ügye
Svájc nevében Magyarország egyébként két helyen bírálhat el elméletben schengeni vízumot: Minszkben és Kisinyovban. A minszki nagykövet egy vízumügyben ismert ember Magyarországon, Csutora Zsolt, a keleti nyitásért felelős egykori helyettes államtitkár.
Ő egyrészt onnét lehet ismerős, hogy bakui nagykövetként segédkezett az azeri baltás gyilkos 2012-es hazaengedésében. A másik részről Vilayat Guliyev korábbi azeri magyar nagykövet egyébként nemrég magyar állami kitüntetést kapott.
Csutora Zsolt kapcsán a vízumügyintézést is vállaló bakui Hungarian Info Centerről (HIC) cikkezett korábban az Átlátszó. Itt az azeri rendőrségnek lett gyanús, hogy schengeni vízumokkal seftelhet egy szervezett vízummaffia a HIC alapítójának vezetésével.
A magyar külügy szerint 2011-ben Csutoráék és a magyar állam megszakították a kapcsolatot a céggel, mert nekik előbb lett gyanús, hogy esetleg hamis papírokkal próbálnak vízumot csináltatni. Mindenesetre a HIC 2011 novemberének közepén arról adott hírt, hogy Schmitt Pál akkori köztársasági elnök és delegációja is ellátogatott a céghez. A cég később meggyanúsított vezetője pedig a hír szerint azt mondta, hogy 2011 májusa és novembere között már ezernél is többen mentek Azerbajdzsánból Magyarországra a HIC segítségével.
