Az Északi Áramlat 2. gázvezetéket is szankciók érhetik, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát – figyelmeztetett Németország és az Egyesült Államok. A Balti-tenger alatt épített gázvezeték már üzemkész, de a gázszállítást még nem hagyták jóvá a német hatóságok.
Ismét az új földgázvezetékre irányította a figyelmet az ukrán válság, amely miatt az Egyesült Államok és a NATO-tagállamok gazdasági szankciókat ígérnek Oroszországgal szemben, ha megtámadja Ukrajnát. Az Oroszországból Németországba húzódó, 1225 kilométeres vezeték készen áll a működés megkezdésére, de még hatósági jóváhagyásra vár. Az energetikai projekt megduplázná a Németországba irányuló gázáramlást, miközben megkerülné a hagyományos tranzitországot, Ukrajnát.
Közös német–amerikai állásponton dolgoznak
„Erős szankciócsomagon dolgozunk” a nyugati szövetségesekkel, és ez több szempontra is kiterjed, „beleértve az Északi Áramlat 2.-t is” – mondta Annalena Baerbock külügyminiszter január 27-én a parlamentben, súlyos következményeket ígérve Oroszországnak, ha támadásra kerülne sor.
A figyelmeztetés azután hangzott el, hogy Emily Haber, Németország washingtoni nagykövete Twitteren azt írta, „semmi sem kerül le az asztalról, beleértve az Északi Áramlat 2.-t”, ha Oroszország „fegyverként használja az energiát, vagy ha Ukrajna szuverenitásának újabb megsértésére kerül sor”.
Az ügy várhatóan kiemelt helyen szerepel majd Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár február 7-re tervezett találkozójának napirendjén a Fehér Házban. Scholz látogatása „alkalmat ad arra, hogy megerősítsük az Egyesült Államok és Németország közötti mély és tartós kapcsolatokat” – közölte január 27-én Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője, hozzátéve, hogy a két vezető megvitatja majd „a folyamatos diplomácia és az Ukrajna elleni további orosz agresszió megakadályozására irányuló közös erőfeszítések iránti elkötelezettségét”.
Környezetvédők is bírálták
Az európai nagyvállalatok jelentős összegeket fektettek be az Északi Áramlat 2.-be, azonban a 11 milliárd dolláros energiaprojekt az Európai Unión belül és az Egyesült Államok és Ukrajna rosszallását is kiváltotta, mivel növelné Európa energiafüggőségét Oroszországtól. Az EU gázfogyasztásának nagyjából fele jelenleg Oroszországból származik, de a tranzitdíjakból Ukrajnának jelentős bevételei származnak – ezektől jórészt elesne az ország a tenger alatti vezeték miatt. Környezetvédők azt is megkérdőjelezték, hogy az Északi Áramlat 2. hogyan illeszkedne Berlin kibocsátáscsökkentésre és az ember okozta éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseihez.
„Ha Oroszország így vagy úgy, de lerohanja Ukrajnát, nem lesz előrelépés az Északi Áramlat 2. ügyében – mondta később Victoria Nuland, az Egyesült Államok politikai ügyekért felelős államtitkára újságíróknak. – Egységesek vagyunk, egységesen a diplomáciát részesítjük előnyben. De abban is egységesek vagyunk, hogy ha Moszkva elutasítja a párbeszédre vonatkozó ajánlatunkat, annak gyors és súlyos költségekkel kell járnia.”
Nem garantálják, hogy Ukrajna nem lesz NATO-tag
Az orosz–amerikai egyeztetéseken eközben, január 26-án az Egyesült Államok elutasította Oroszország kulcsfontosságú követelését, hogy garantálják, Ukrajna és Georgia nem csatlakozhat a NATO-hoz. Az orosz vezetés – miután több mint százezer katonát vezényelt a NATO-hoz és az EU-hoz közeledő Ukrajna határára – kijelentette, hogy a NATO-t biztonsági fenyegetésnek tekinti, és jogi garanciákat követel arra, hogy a nyugati katonai szövetség nem terjeszkedik tovább kelet felé.
