Az oroszbarát magyar politika erősen eltér a hivatalos uniós vagy NATO-s irányvonaltól. Orbán Viktor moszkvai útja kapcsán számos politikus bírálta a magyar miniszterelnököt, aki miatt uniós alapszerződést is módosítanának. Úgy tűnik, sem a védelmi, sem az energiapolitikában nem egyezik az európai és a magyar irányvonal.
„Az egyhangúság megszüntetése a tanácsban jó kezdet lehet ahhoz, hogy Európa kevésbé tűnjön szánalmasnak a külpolitikában” – többek között ezt mondta Daniel Freund német zöldpárti képviselő Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin keddi találkozója kapcsán. A politikus arra utalt, hogy az Európai Unióban egyre erősebb az a törekvés, hogy megszűnjön a külpolitikai ügyekben előírt egyhangúsági követelmény. Vagyis egyetlen tagállam is blokkolhat közös uniós fellépéseket – ez gyakorta téma Magyarország kapcsán, amikor a magyar kormány nem járul hozzá egy-egy döntés, nyilatkozat elfogadásához. Mindehhez azonban uniós szerződésmódosításra lenne szükség, de Daniel Freund szerint „amikor legközelebb az EU vezetői idegesek lesznek amiatt, mert Orbán meglátogatja Putyint, érdemes lesz elgondolkodniuk az EU-reformon”.
A magyar miniszterelnök moszkvai vizitje kapcsán egyöntetűen bírálatoknak és aggodalmaknak adtak hangot a politikusok és az elemzők.
A New York Times például azt írta, hogy NATO-szövetségeseitől élesen elszakadva Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentette: az Oroszországgal szemben arra az esetre javasolt szankciók, ha Ukrajna ellen katonai akcióba lépnek az oroszok, kudarcra vannak ítélve, és az orosz biztonsági követelések észszerűek.
Ezt érdemes annak fényében értelmezni, amit Jens Stoltenberg NATO-főtitkár tett közzé Twitteren azt követően, hogy a magyar és az orosz vezető találkozása előtt telefonon tárgyalt Orbán Viktorral. Stoltenberg ugyanis felszólította Oroszországot, hogy enyhítse az eszkalációt és válasszon békés utat az Ukrajnával való kapcsolatainak rendezésére. „Miközben továbbra is készen állunk Oroszország elrettentésére és az összes szövetséges megvédésére, továbbra is a párbeszédre törekszünk” – ez tehát a NATO hivatalos álláspontja, amelyet Orbán Viktornak is képviselnie kellett Moszkvában.
„»A szankciós politika kudarcra ítélt eszköz. Nem hiszem, hogy elfogadhatók Oroszország vagy más országok számára« – idézte Orbánt a már említett Daniel Freund, hozzátéve: – Senki sem szereti a szankciókat. De ha más országokat támadsz meg – vagy otthon lerombolod a demokráciát –, akkor lehet, hogy ez az egyetlen működő eszköz.”
Egy másik ellentmondásra is felhívja a figyelmet a Politico cikke. Az Európai Bizottság korábban ugyanis felszólította az EU-tagállamokat, hogy ne írjanak alá hosszú távú energiamegállapodásokat, mert attól tartanak, hogy ezzel akadályozzák a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csökkentésére irányuló erőfeszítéseket, amelynek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben van kiemelkedő szerepe. Orbán Viktor azonban ezzel éppen ellenkezőleg a a magyar gázvásárlás mennyiségének növelésére tett ajánlatot. Ugyanide tartozik, hogy az Európai Bizottság előrehaladott tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal arról, hogy növeljék az USA-ból származó cseppfolyósított földgáz vásárlását – erről közös közleményt adott ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke . Mindennek célja, hogy csökkentsék az európai függőséget az orosz gáztól. Ahhoz azonban, hogy az EU hatékonyan tudjon fellépni, szintén egységre van szükség.
„Putyin naponta örülhet a sok hasznos idiótának. Az utóbbi években alkalmazott üzleti modellje jelenleg tökéletesen működik. Ez ijesztő” – így kommentálta az orosz–magyar gázüzletet Dennis Radtke, az Európai Néppárt német képviselője.
Arról is árulkodnak megjegyzések, hogy az oroszbarát magyar politika kapcsán a visegrádi országok között is feszültség van. Nemcsak a oroszokkal kapcsolatban erős fenntartásokkal rendelkező Lengyelországról van szó, hanem Csehországról is.
„Orbán Viktor, a mi állítólagos szövetségesünk a V4-ben baráti megbeszélésekre repült Vlagyimir Putyinhoz az Ukrajna elleni folyamatos orosz agresszió idején. Petr Fiala egyértelműen kiállt Ukrajna mellett, és ezt köszönöm. Kérem, forduljanak el végleg Orbántól!” – szólította fel az új jobbközép cseh miniszterelnököt Mikuláš Peksa EP-képviselő, aki az uniós törvényhozásban a zöldek között ül, de a cseh Kalózpárt támogatásával szerzett mandátumot.
Ugyanakkor az is árulkodó, hogy az EU külügyi főképviselője, Josep Borrell egyetlen mondattal sem emlékezett meg Orbán Viktor moszkvai „békemissziójáról”.
