Felelőtlenség vagy helyes döntés volt a több száz milliárdos lélegeztetőgép-beszerzés? Miért oltottak a háziorvosok kínai vakcinával? Indokolt-e az operatív törzs ülésén elhangzottak titkosítása? Dr. Kunetz Zsombor orvost, egészségügyi szakértőt kérdezték a Szabad Európa olvasói.
Az olvasói kérdések főként a járványkezelést érintették, de szó volt a hálapénz tilalmáról és a magánegészségügyről is.
„Nagyon sokszor nem volt választása a háziorvosnak sem”
Hogyan ajánlhatták a háziorvosok pácienseiknek a kínai vakcinát, ha olvasták az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) honlapján megjelent előiratot?
Kunetz Zsombor: Az, ami az OGYÉI honlapján megjelent a kínai vakcinával kapcsolatban, nem is alkalmazási előirat volt, hanem használati útmutató. Nem volt százszázalékosan, egyértelműen kimondva, hogy hatvan év felett nem használhatják az orvosok. Ott az volt, hogy Kínában a negyedik fázisú kísérletekben nagyon kevés hatvan év feletti emberen próbálták ki ezt a vakcinát. A háziorvos nagyon sokszor nem dönthetett abban, mit használ. Azt használta – főleg a koronavírus-járvány elején –, amit kapott.
Azt gondolom a kínai vakcinával kapcsolatban, hogy annak a használata akkor, amikor nem voltak vakcinák, vagy korlátozottan voltak hozzáférhetők, önmagában nem lett volna baj. A baj az volt, hogy rossz korosztálynak adták be. Egyébként a háziorvosokat kötelezték erre. Kaptak a Nemzeti Népegészségügyi Központtól egy utasítást, hogy kinek mit kell adni. Sőt, továbbmegyek, a háziorvos sokszor magkapta a betegek nevét és azt is, hogy mit kell a számára adni az első időszakban.
Nagyon sokszor nem volt választása a háziorvosnak sem, de nem gondolom, hogy nagy botrány lett volna a kínai vakcina használata, amennyiben a kormány kommunikálja, hogy erről jelen pillanatban ennyi információ van, kérik, hogy ezt is vegyék föl. A későbbiek során, amennyiben szakmailag lehetséges, rendelkezni fognak az átoltásról más nyugati vakcinával.
„Tetten érhető a szakmai szervezet kiherélése, beszántása”
A több száz milliárdos lélegeztetőgép-vásárlás indokolt volt, vagy felelőtlenség?
Kunetz Zsombor: Ahogy arról közösségi oldalamon is írtam, könnyű pánikhelyzetben rosszul dönteni, de nyerészkedni is. Világszerte nagy volt a pánik a koronavírus első hulláma körüli időben. Egy ilyen helyzetben érthető, ha a dömpingszerűen keresett árucikkek ára jelentősen megnő. Ez történhetett a lélegeztetőgépek esetében is.
Azonban hogy lehet, hogy míg az alábbi cikk szerint az angolok háromezer fontért (körülbelül négyezer amerikai dollár) jutottak hozzá, addig mi több mint hússzoros áron vásároltuk a gépeket, 89 ezer dollárért? Ez olyan, mintha az ötszáz forintos kenyeret 11 ezer forintért vették volna. Ez abba az irányba mutat, hogy ez az egész egy óriási mutyi.
Miközben a kormány a legpesszimistább forgatókönyv szerint sem számolt 8500, intenzív ellátást igénylő beteggel, lélegeztetőgépekből 16 ezret vásárolt az itthon rendelkezésre álló nagyjából 1500 mellé, noha pontosan tudni lehet, hogy Magyarországon még kompromisszumokkal tarkítva sem tud a rendszer 1500-2000, bármilyen intenzív terápiára szoruló betegnél többet ellátni, mert ehhez egyszerűen nincs humán erőforrás, még akkor sem, ha ezt átirányítással próbálják megoldani. Ennek a logikának a 98-99 százalékos halálozás az eredménye.
Több kórházba is került Magyarországon Shangrila 510S típusú gép, és annak ellenére nincs hír a kivonásukról, hogy ezt például az angolok már rég megtették, mert minőségi kifogásaik voltak vele, és jelezték is még a magyar vásárlás előtt. Ez a lélegeztetőgép kialakításánál fogva is kevésbé alkalmas kórházi használatra. Olyan eset is előfordult vele, hogy hiába volt hálózatra kapcsolva, kikapcsolt a betegen – szerencsére legalább riasztott mindeközben. Kolumbiában az SH300-as típus meghibásodása hat beteg halálát okozhatta.
Tehát a mutyi mellett jelentős kockázatot is vállalt a kormány ezeknek az eszközöknek a beszerzésével. Itt tetten érhető a szakmai szervezet kiherélése, beszántása, ami odavezetett, hogy a kormánynak alvási apnoéban használatos légzéssegítőt is el lehetett adni lélegeztetőgépként.
„Tényleg csodálkozom, hogy párásítóval vagy porszívócsővel még nem próbálkoztak, hiszen levegő abból is jön.”
Indokolt lehet-e orvosi szempontból az operatív törzs ülésein elhangzottak titkosítása?
Kunetz Zsombor: Határozottan nem indokolt. Nyilvánvalóan lehetnek olyan kérdések az operatív törzs ülésein, amelyeket adott esetben szükséges titkosítani, de nagy általánosságban a kérdésre határozottan nem a válasz. Ez a magyar járványkezelés egyik fő bűne, az adatok szovjet szemléletű kezelése.
Mi a véleménye arról, ahogy megszüntették a hálapénzt?
Kunetz Zsombor: A hálapénz kivezetése abszolút szükséges folyamat volt, és nagyon kellett már, hiszen polipként megfojtotta az egészségügyi ellátást, de ebben a formában, ahogy csinálták, sajnos több kárt okozott, mint hasznot hozott. Ugyanis nem tettek a rendszerbe semmilyen motiváló vagy teljesítménymérő elemet, így gyakorlatilag jelen pillanatban ha naponta egy műtétet csinál egy orvos, akkor is megkapja a fizetését, és ha tizenötöt, akkor is.
Véleménye szerint lehet alapja annak a vádnak, hogy célzottan hagyták lepusztulni az egészségügyet, hogy a magánklinikák száma növekedjen?
Kunetz Zsombor: Erre nagyon nehéz válaszolni, hiszen látszik, hogy kormányközeli szereplőknek is van érdekeltségük vagy tulajdonrészük több magánklinika vagy holding környékén. Ugyanakkor nyilvánvalóan nem lehet cél, hogy az embereket a semmibe lökjék, márpedig jelen pillanatban az egészségügyi ellátás nemcsak a magánklinikák felé tereli a beteget, hanem a semmibe is. Egyetlen olyan magánklinika sincs ma Magyarországon, amely legalább egy megyei szintű kórház feladatait el tudná látni. A magánszektor csak szűrt, kockázatmentes beteganyagból dolgozik, és ezt nyilvánvalóan megfelelő tarifáért teszi.
A tumoros betegeket például nem vállalja fel egyetlen magánintézmény sem. A költséges, komoly beavatkozások visszakerülnek az állami rendszerbe. Sőt a magánklinikán elkezdett beavatkozás is visszakerülhet az állami rendszerbe, ha olyan szövődmény és olyan komplikáció lép föl, amelyet nem tud megoldani a magánellátás.
