Rohamos ütemben drágul az élet, az infláció tartósan hét százalék felett ragadt. Húsz éve nem voltak ilyen kedvezőtlenek az inflációs alapfolyamatok, mint most. Az élelmiszerek drágultak a leginkább, de néhány árucikket leszámítva minden termékért és szolgáltatásért többet kellett fizetni az év első hónapjában.
Nem véletlenül mondta azt a Szabad Európa podcastbeszélgetésében Király Júlia közgazdász, a jegybank korábbi alelnöke, hogy a legégetőbb gazdasági probléma jelenleg az infláció. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken publikált adatai szerint januárban 7,9 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak az egy évvel korábbinál. Nem sikerült a trendet megtörnie a kormánynak, hiába maximalizálta az üzemanyagok árát, az infláció havi alapon is 1,4 százalékkal emelkedett.
A Szabad Európa szeptember óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását. Hogy mennyire gyorsul a drágulás üteme, jól jellemzik az alábbi tételek árváltozásai. Szeptember óta 44,6 százalékkal emelkedett a szeletelt fehér kenyér ára. Egy import kávé árcéduláján 30,5 százalékkal magasabb árat látni most, mint öt hónappal ezelőtt.
De szeptember óta 25,2 százalékkal nőtt a liszt, 20,8 százalékkal a tej, 16,4 százalékkal a cukor, 16,3 százalékkal a banán ára. Drágult a vaj, a vécépapír, de még a mozijegy és az általunk kiválasztott cigaretta is. Az elmúlt öt hónapban csak a fogkrémért, a kóláért és a mosóporért nem kellett többet fizetni. A szubjektív szempontok alapján összeállított fogyasztói kosár természetesen nem tekinthető hivatalosnak és reprezentatívnak sem.
A KSH szerint is az élelmiszerek és az üzemanyagok ára emelkedett a leginkább. A januári adat még az elemzőket is meglepte, a legtöbben ugyanis az árak szinten maradására számítottak.
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági elemzője szerint a kedvezőtlen tényezők voltak túlsúlyban, az áremelkedést a lefelé húzó hatások, mint az olajárstop vagy a jövedékiadó-emelés bázisba kerülése nem tudták ellensúlyozni.
„Az infláció gyorsulásához hozzájárulhatott az energiaárak emelkedése, a bérek növekedése, a magas kereslet, illetve a hiánytermékek áremelkedése” – vélekedett az elemző, aki szerint különösen jelentősen az éves alapon tíz százalékkal dráguló élelmiszerek hatása az, amely érinti a háztartások széles körét.
A kormányközlei elemzőintézet sem számít arra, hogy a februártól bevezetett élelmiszerárstop jelentős enyhülést hozhatna. „Ez rámutat arra, hogy szükséges lenne a hazai agrárium és élelmiszeripar versenyképességének mielőbbi jelentős növelése, hiszen a mezőgazdaság hozzáadott értéke, illetve termelése az előző években csökkent, aminek szintén szerepe lehetett az árak emelkedésében” – tette hozzá.
Regős szerint az eddigi intézkedések nem voltak elegendők az infláció féken tartására, a monetáris politika további szigorítására van szükség, és nem kizárhatók további kormányzati intézkedések sem.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője nem fogalmazott ennyire szofisztikáltan, szerinte januárban felrobbant az infláció. Az ING azon kevés elemzőház közé tartozott, ahol az infláció gyorsulását várták, de még számukra is komoly meglepetést hozott az adat. Virovácz Péter szerint aggasztó, hogy az inflációs alapfolyamatokat jelző maginfláció mindössze két hónap alatt 5,3 százalékról 7,4 százalékra ugrott.
„Legutoljára 2001 végén, vagyis több mint húsz évvel ezelőtt volt hasonlóan magas az inflációs alapfolyamat” – mondta az elemző. Virovácz úgy látja, hogy az inflációs nyomás továbbra is rendkívül széles bázisúnak tekinthető, hiszen a KSH által számszerűsített fogyasztási fő csoportok nagy többségében havi alapon emelkedtek az árak.
Sőt a fogyasztói kosár háromnegyedében három százaléknál is magasabb az éves árváltozás üteme. Jelentősen gyorsult az élelmiszerek éves inflációja, de ugyanez tapasztalható a ruházkodási cikkek esetében is, ahol jóval kisebb volt az év eleji szezonális árcsökkentés, így éves összevetésben erősödött az áremelkedés üteme. A tartós fogyasztási cikkek inflációja már megközelítette a nyolc százalékot.
Az elemző szerint hiába erősödött tehát a forint januárban, a külső inflációs nyomás olyan mértékű, hogy az előző év azonos időszakához képest csak jóval drágábban lehet ezekhez a termékekhez hozzájutni. A szolgáltatások éves inflációja 5,2 százalékra erősödött. Jelentősen drágultak az üdülési és szabadidős szolgáltatások, de gyakorlatilag az összes főbb szolgáltatástípus esetében az árak gyorsuló emelkedését mérte a KSH.
Virovácz szerint a februártól érvényes élelmiszerárstoptól az október és január között történt árváltozást visszafordítva nagyjából 0,5 százalékpontos, inflációt mérséklő hatást várható.
„Az intézkedés önmagában tehát ilyen mértékben foghatja vissza a havi inflációs mutatót. Mivel azonban sok más tétel esetében további áremelkedés várható februárban, így könnyen lehet, hogy az árstop ellenére is még mindig pozitív a havi alapú és hét százalék felett maradhat az éves alapú infláció is” – tette hozzá.
Azzal, hogy a kormány befagyasztotta néhány alapvető élelmiszer árát és maximalizálta az üzemanyagokét, nem tudta megfogni az inflációt. Viszont – ahogy korábban beszámoltunk róla – a kormányzati költekezésnek óriási hatása van a fogyasztói árak emelkedésére. Erről itt olvashat részletesebben.
