Tizenhatodik éve csökken a világon az emberi szabadság a Freedom House indexe alapján. 2021-ben több országban egyre inkább erőszakkal nyomják el az alapvető emberi jogokat, míg az átalakuló vagy érett demokráciákban a belső illiberális szereplők tudtak egyre sikeresebben gyűlöletet kelteni és rombolni a demokratikus intézményeket. Huszonöt évvel ezelőtt élt utoljára ennyi ember egyértelműen nem szabad országban.
Tavaly tovább romlott a világon a demokráciák helyzete a Freedom House éves szabadságindexe alapján. Mivel 2021-et vizsgálták, értelemszerűen nem szerepelt még Ukrajna orosz lerohanása az értékelésekben. Az index szerint több mint hatvan országban romlott a demokrácia helyzete, és csak huszonötben javult.
Emellett 1997 óta nem élt még ilyen sok ember egyértelműen nem szabad országban – ez most nagyjából a világ népességén 38 százalékát jelenti. Szabadnak minősített országban csak a globális lakosság ötöde él.
Mindenki számára a leglátványosabban ott mennek szembe a demokrácia alapszabályaival, ahol a vezetés erőszakot alkalmaz a hatalom megszerzéséhez. Maliban egy év alatt két puccs is történt tavaly.
Vagy például Mianmarban katonai vezetőké a tényleges irányítás, miután a részben szabad választásokon sem az a párt nyert, amelyiket kiszemelték, és egyébként is veszélyhelyzet van szerintük.
Szudánban sincs hivatalosan katonai diktatúra, csak a valóságban döntött úgy a hadsereg, hogy inkább még nem adná át a hatalmat a civil kormánynak. Nicaraguában Ortega elnök gondolta úgy, hogy nem kell tisztességes versenyben győznie a választásokon, az is elég, ha egy darabig börtönbe zárja a lehetséges ellenzéki jelölteket.
Tunéziában Szajed elnök úgy reagált a kormány elleni tüntetésekre, hogy feloszlatta a parlamentet, hogy utána a magyar megoldáshoz hasonlóan ő is rendeleti úton kormányozzon. De visszaesett az USA is, többek között például az egyenlő bánásmód megvalósításában Ghána és Görögország szintjét éri csak el a világ messze legnagyobb gazdasági hatalma.
Európában a legnagyobb visszaesés Magyarországon történt az index alapján. Az országértékelésnél kiemelték, hogy izraeli kiberfegyverrel próbáltak lehallgatni újságírókat, ügyvédeket, civileket, azaz a Pegasus-ügyet.
Külön említették a nemi identitást és a homoszexualitást a pedofíliával összemosó kormányzati kampányt és törvénycsomagot és az Egyenlő Bánásmód Hatóság tavalyi felszámolását is.
A GRECO tavalyi értékelése szerint Magyarország ismét gyengén teljesített a parlamenti képviselőkkel, a bíróságokkal és az ügyészséggel kapcsolatos antikorrupciós szabályozási ajánlások végrehajtásánál.
Erős demokráciaellenes lépésként vették számba a felsőoktatási átalakításokat, ahol százmilliárd forintos nagyságrendben adott át állami vagyont a kormány a hozzá lojális és kívülről jellemzően leválthatatlan vezetésű magánszervezeteknek.
Eggyel tágabban értelmezve a kontinenst, Törökországban még inkább romlott a helyzet, ott például tavaly teljesen betiltották a második legnagyobb ellenzéki pártot. Tavasszal Erdoğan elnök inkább kiléptette az országát a nők és a családon belüli erőszak elleni nemzetközi megállapodásból, az isztambuli egyezményből.
Voltak azért egyértelműen javulást mutató országok is. Ecuadorban a kormány erős lépésekkel csökkenti az állami befolyás mértékét az állami médián és a bíróságokon. Chilében az óriási tüntetések után lecserélik a Pinochet óta érvényben lévő alkotmányt, amelyet nem is vonatozás közben ír meg valaki egy iPaden, hanem minden érintett bevonásával állt fel egy alkotmányozó bizottság. Montenegróban tavaly le tudták váltani az évtizedek óta irányító helyi szocialista pártot, és az új koalíciós kormány egyből érdemi lépéseket tett az átláthatóságért.