Akár harmincezer határon túli halott szavazó is szerepelhet a választási névjegyzékben. Bár meghaltak, a Nemzeti Választási Iroda rendszerében tovább élnek, és akár szavazhatnának is a választásokon. Legalábbis ezt mondják azok a politikai szereplők, akik szerint Erdélyben és a Vajdaságban szinte bárki szavazhat a halottak helyett. Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt felfüggesztené a levélszavazást, amíg a magyar választási rendszer anomáliái miatt vissza lehet élni a levelekkel. A Vajdasági Magyarok Szövetsége szerint viszont nem politizálnia kellene Márki-Zaynak, hanem hollywoodi forgatókönyvet írnia. Adatok és történetek a határon túli halhatatlan magyar szavazókról.
Halottnak a voks
Károly még február elején kapott levelet a Nemzeti Választási Irodától, amelyben arról értesítették: felvették a névjegyzékbe és sok szeretettel várják április 3-án, hogy éljen választójogával a szabolcsi 4-es választókerületben. A férfi nem tudta átvenni a levelet, helyette egyik rokonának adta oda a postás. Miután az asszony kibontotta és elolvasta, összegyűrte az értesítést, és a kukába dobta. Félóra múlva dühében kivette a szemetesből, és lefotózta. Károly ugyanis nem tud szavazni, mert már tizennégy éve halott. Még 2008 nyarán fulladt a Tiszába Szabolcs megyében. Miután megtalálták a holttestét, a családja eltemette egy Tisza-tó-környéki városban. Hozzátartozói szerint tizennégy éve elhunyt rokonukat (nevét kegyeleti okokból megváltoztattuk – B. R.) még most is szavaztatná a kormány.
A Nemzeti Választási Iroda nem tudott arra a kérdésünkre válaszolni, hogy szerepelhet Károly tizennégy évvel a halála után is a névjegyzékben.
„Itt mindent lehet, a kérdés csak az, hogy az emberek hogy állnak hozzá”
– mondta a Szabad Európának egy neve elhallgatását kérő, a kilencvenes évek vége óta választási delegáltként dolgozó Szabolcs megyei férfi, aki szerint rizikós, Magyarországon nem jellemző, de összességében meg lehet oldani a halottak szavaztatását Magyarországon is az április választásokon.
A szavazókörökben a választási bizottság tagjait jellemzően a települési jegyző választja ki. A választási delegált szerint az a kérdés, hogy az ellenzék mire jut szavazatszámláló toborzóakciójával, vagyis lesz-e minden szavazókörben delegált. A férfi szerint azonban így is kijátszható a rendszer.
„Ha a szavazókörben van legalább egy ellenzéki delegált, és ki akarnám játszani, akkor meg tudnám csinálni. Ha én vagyok a választási bizottság vezetője, akkor teljesen szokványosan és normálisan egyszerűen kiküldeném az ellenzéki választási delegáltat a mozgóurnával. Amíg házakhoz jár a másik két társával, addig ha bejön a szavazókörbe olyan, aki már nem él, vagyis halott, de szavazni szeretne, és ebbe fű alatt beleegyeznek a bizottsági tagok, gyorsan meg lehet csinálni. De az a helyzet, hogy sok buktató van benne, az én pályafutásom alatt nem sok ilyen volt”
– magyarázta a férfi, aki szerint ennél sokkal egyszerűbb, ha a mozgóurnás tagok szavaztatják a háznál a halottat, hiszen ott a négy fal között sokkal intimebben és kevesebb rizikófaktorral tudják megoldani az elhunytak szavaztatását – mondta el a Szabad Európának a választási delegált.
Határon innen, síron túl
A tizennégy évvel ezelőtt elhunyt Károly esete kirívó lehet, ugyanis a magyar választói névjegyzéket az NVI – tájékoztatása szerint – folyamatosan, akár naponta frissíti. Ezzel szemben a határon túli kettős állampolgárok elhalálozására csak akkor van rálátása a magyar közigazgatási rendszernek, ha a rokonai bejelentik a magyar külképviseleten.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint éppen ezért akár tizenöt-húszezer határon túli halott szavazója is lehet a Fidesznek.
„A Nemzeti Választási Iroda megküldte, hány elhunyt határon túli honfitársunkat jelentették ki a szavazásra jogosultak közül. 2018 és 2021 között, négy év alatt összesen 3085 főt. Ezzel szemben 2018-ban 378.445 regisztrált szavazó volt. Ha tudjuk, hogy Magyarországon évente ezer főből tizenhárom-tizenöt ember hal meg, könnyen kiszámolható, hogy a határon túli regisztrált választók közül négy év alatt elhunytak száma minimum húszezer körül lehet. Ehhez képest csak háromezer honfitársunkat törölték a nyilvántartásból. A többiek címére ugyanúgy kiküldik a levelet, mintha élnének, és a hozzátartozóik minden további nélkül szavazhatnak is helyettük”
– mondta a Szabad Európának Hadházy Ákos, aki szerint az is előfordulhat, hogy a koronavírus miatt sokkal többen haltak meg a határon túli magyarok közül.
„A halott kap egy levelet, amelyet a hozzátartozója átvesz, és nyugodtan ki is töltheti. Még csak postára sem kell adni, hiszen Romániában van egy csomó szervezet, például az RMDSZ, amely azt mondja, hogy segít eljuttatni a borítékot, elviszi a külképviseletre, nehogy kellemetlen legyen, hogy ilyesmit ad fel a postán. A legkisebb gondjuk is nagyobb az embereknek annál, mint szólni a magyar hatóságoknak, hogy meghalt valamelyik hozzátartozójuk, de ha jön a szavazólap, kitölti helyette, aztán beviszi azt is, senki nem ellenőrzi”
– magyarázta Hadházy Ákos.
Ezzel szemben a Nemzeti Választási Iroda azt írta a Szabad Európának: tételesen ellenőriznek minden levélszavazatot, hiszen a választások tisztasága mindenki érdeke.
„Önmagában egy név ismeretével nem lehet más nevében szavazni. Az NVI a levélszavazatok azonosítólapjait tételesen ellenőrzi. Amennyiben ez hiányos vagy hibás, a leadott levélszavazat érvénytelen a visszaélések megakadályozása miatt. A Nemzeti Választási Iroda ezúton is jogkövető magatartásra hívja fel a levélben szavazó és minden más választópolgár figyelmét, hiszen a választások tisztasága közös érdekünk, a választási csalás pedig bűncselekmény”
– áll a Nemzeti Választási Iroda lapunknak küldött válaszában.
Megoldjuk okosba’
Csakhogy a választások tisztasága nem mindenkinek az érdeke, legalábbis ez derül ki abból a videóból, amelyet Juhász Péter politikai aktivista még tavaly decemberben forgatott Erdélyben. Az Együtt egykori politikusa lapunknak azt mondta: sok olyan emberrel találkozott, aki nem túlzottan kedveli a Fidesz ténykedését a térségben, ezért egyre inkább arra a következtetésre jutott, hogy a Fidesz nagyarányú erdélyi szavazatainak száma nem azt jelenti, hogy annyira sokan szavaznának a pártra, hanem azt, hogy csak ezek a levélszavazatok jutnak el Magyarországra, ami szerinte óriási különbség.
„A videóból is teljesen egyértelműen látszik, hogy elcsalható a választás. A halottaknak kiküldött leveleket is be tudják gyűjteni, és azok alapján is szavazhatnak családtagok, bárki be tudja adni a Demokrácia Központokban a szavazatot bárkinek a nevében, ráadásul senki nem ellenőrzi. Nem ellenőrzött körülmények között zajlik sem az X behúzása, sem az, hogy utána nem bontja-e ki valaki a borítékot, és rakja át egy másikba. Teljes lelki nyugalommal tudnak csalni, akik csalni akarnak. Innentől kezdve nem szabad messzemenő következtetéseket levonni abból, hogy az Erdélyből érkező szavazatok aránya hogy néz ki a választásokon ahhoz képest, hogy hányan szeretik ott a Fideszt, vagy hányan nem”
– magyarázta Juhász Péter.
Pedig a magyar kormány elvileg azért hozta létre a Demokrácia Központokat tíz évvel ezelőtt, hogy segítsék a külhoni magyarok honosítását és az ügymenet minden szegmensét. Egyfajta közigazgatási kapocsnak szánta a Demokrácia Központok szerepét a kormány az anyaország és a határon túli magyarság között. Az Együtt egykori politikusa szerint ezzel szemben a Fidesszel együttműködő erdélyi pártok irodái is megtelepedtek a Demokrácia Központokban, ami szintén bizonyíték a pártkötődésre.
Már meghalt, de a rendszerben halhatatlan
Az NVI adatai szerint a Vajdaságban sem viselte meg különösebben a koronavírus-járvány a szerb–magyar kettős állampolgárokat. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint Szerbiában az elmúlt két évben összesen 377 magyar állampolgár hunyt el.
„Sokkal többen haltak meg, ez egyértelmű. Az igazság az, hogy kisebb gondjuk is nagyobb annál ezeknek az embereknek, hogy elmenjenek a magyar konzulátusra csak azért, hogy bejelentsék, hogy meghalt a rokonuk. Macera az egész”
– magyarázta lapunknak Maglai Jenő, Szabadka korábbi polgármestere, aki a Magyar Mozgalom egyik alapítótagja. A helyi politikus szerint hiába halnak meg a magyarok Szerbiában, a magyar választási névjegyzékben még évekig élnek és virulnak.
„Ha valaki meghal, és a rokonok közül senkinek nem jut eszébe, hogy bevigye a halotti anyakönyvi kivonatot és az elhunyt családtag hivatalos magyar okmányait a magyar konzulátusra, a rendszerben az az ember él tovább”
– mondta a politikus, aki szerint a levélszavazatokat begyűjtő Vajdasági Magyarok Szövetségének minden szavazat számít, akár a halottaké is. Maglai Jenő azt mondta: a VMSZ aktivistái akkurátusan tudják, milyen címen laknak a kettős állampolgárok, ami szerinte arra utal, hogy törvénytelenül valahogy megszerezhették a választási névjegyzéket.
„Az, hogy kiküldenek egy csomó olyan embernek levélszavazatot, aki meghalt, és a levélcsomagot bárki ellenőrizetlenül kitöltheti és visszaküldheti postán, szerintem nem fair választási rendszer. Ha nem számítanának ezek a szavazatok, valószínűleg nem ez a rendszer lenne. Akkor nem mehetnének házról házra aktivisták, akik pontosan tudják a névjegyzékből, hogy melyik kettős állampolgár hol lakik. A magyar kormánynak egyszerűen nem érdeke, hogy olyan ellenőrzési folyamatot vezessen be, amellyel kiszűrhetnék az esetleges visszaélési lehetőségeket, amelyek egyébként, jelzem, az előnyükre válnak”
– mondta a Szabad Európának Maglai Jenő.
„Bennünket, akik Közép-Európa és a Balkán határmezsgyéjén élünk, nem sokkol ez a lehetőség, hogy ebből visszaélés lehet. Mi ilyen körülmények között élünk. Szerbiai viszonylatban hozzászoktunk az ilyesmihez”
– meséli a Magyar Mozgalom másik alapítója. Józsa László szerint a halottak szavazása évek óta téma a szerbiai magyarok között.
„Azt nem tudom megerősíteni, hogy a halottak tömegével szavaznak, de ha ezt valaki meg akarja csinálni, ehhez bennfentes hálózatot kell létrehoznia és üzemeltetnie. Azokat az embereket, akik hozzáférnek az itt élő magyarországi választók névjegyzékéhez, akik arról a listáról – hogy így mondjam – ki tudják strigulázni, hogy kik azok, akiknek a nevében szavazási visszaélést lehet elkövetni, és figyelemmel arra, hogy a VMSZ nyilvánosan hangoztatja, hogy segíteni fogja az embereket a levélben szavazás technikai problémáinak megoldásában – hogy mondjam –, ebben az esetben nem teljesen kizárt egy ilyen bennfentes hálózat kialakítása”
– magyarázza Józsa László.
„A választási kampány egyre jobban hasonlít egy rémmesére. A Fidesz nem csak gonosz, kapzsi és hazug, de most kiderült, hogy Orbánnak van egy tízezres, halottakból álló hadserege. Levélszavazó zombik. Az Éjkirály velük akarja megtartani a hatalmát. Meg kell akadályoznunk!”
– reagált néhány héttel ezelőtt Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje közösségi oldalán a határon túli elhunyt magyarok levélszavazataival kapcsolatos visszaélésekre. Később pedig azt írta: felfüggesztené a levélszavazást.
„Amíg nincs arra garancia, hogy csak élő emberek szavaznak, addig fel kell függeszteni a levélszavazást, és a konzulátusokon kell biztosítani a szavazási lehetőséget, akár több napon keresztül. Ebben partnerek vagyunk, minden szavazat fontos, de legalább ennyire fontos, hogy a csalás lehetőségét kizárjuk”
– írta Márki Zay Péter.
A Vajdasági Magyarok Szövetsége közleményben szólította fel Márki-Zay Pétert, hogy inkább forgatókönyvíróként keresse a kenyerét, ne politikusként.
„Mivel tudjuk, hogy nem létezik a Márki-Zay Péter által vizionált határon túli Walking Dead-szavazók vajdasági kontingense, így a VMSZ mindent el fog követni annak érdekében, hogy a vajdasági magyarok nemzet iránti elkötelezettségét reprezentáló szavazatmennyiség ne csak megrémítse, de el is rettentse Márki-Zay Péter politikaihorror-forgatókönyvírót a politikusi (miniszterelnök-jelölti) szakmától. (…)Boldogulását az amerikai filmiparban keresse inkább, ahol a jelenleg uralkodó divat okán tárt karokkal fogják várni őt”
– áll a Vajdasági Magyar Szövetség, a Pásztor István vezette Fidesz-közeli politikai szervezet közleményében.
A Nemzeti Választási Iroda viszont arról tájékoztatta a Szabad Európát, hogy már másfél éve megpróbáltak benyújtani egy törvényjavaslatot az igazságügyi miniszternek a határon túli magyar szavazatok elcsalásával kapcsolatban. Csakhogy mindhiába.
„A Nemzeti Választási Iroda elnöke 2020 augusztusában adta át az igazságügyi miniszternek a választásokra vonatkozó törvények módosításával kapcsolatos javaslatait. E csomag része volt az a javaslat, mely szerint a két országgyűlési cikluson keresztül inaktív regisztrált választópolgárokat a következő választásra már ne lehessen felvenni a levélben szavazók névjegyzékébe”
– írta az NVI. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint ez csak gyenge próbálkozás volt a visszásságok elkerülése érdekében.
„Komolytalan erőfeszítéseket tesz az NVI ezeknek a választási csalásoknak a kiküszöbölésére. Volt egy törvényjavaslatuk, hogy aki két választást kihagy, azt töröljék a névjegyzékből, de még ezt a javaslatot sem szavazta meg a kormány”
– magyarázta a politikus lapunknak.
Az áprilisi 3-i választásokon összesen több mint 443 ezer levélben voksoló szerepel az NVI névjegyzékében.
Telefonon és írásban is kerestük kérdéseinkkel a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökét, Pásztor Istvánt. Szerettük volna megtudni például azt, hogy aktivistáik hogyan segítik a levélszavazatok lebonyolítását Szerbiában, azonban cikkünk megjelenéséig egyetlenegy kérdésünkre sem kaptunk választ.
