Az orosz kormány képviselői nem jelentek meg a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) hétfői ülésén, amelyen az Ukrajna elleni háború megindításával kapcsolatos kijevi beadványt tárgyalják.
Az ukrán kormány sürgősségi intézkedéseket kért a válságos helyzet miatt, „a katonai műveletek azonnali felfüggesztésének” elrendelését. Moszkva azonban elutasítja az eljárást, amelynek első meghallgatásán így üresen maradtak az orosz delegáció számára fenntartott székek.
Joan E. Donoghue, az ICJ amerikai elnöke közölte, hogy Oroszország arról tájékoztatta a törvényszéket, hogy nem szándékozik részt venni a várhatóan két napon át tartó szóbeli eljáráson.
Anton Korinevics, Ukrajna jogi képviselője hangsúlyozta: „meg kell állítani Oroszországot, és ebben a bíróságnak is szerepe van”.
„A tény, hogy üresen maradtak az orosz székek, magáért beszél. Nincsenek itt a bíróságon, ehelyett a harctéren vannak, ahol agresszív háborút folytatnak az országom ellen” – mutatott rá.
Az ügyben már napokon belül döntés születhet, ugyanakkor elemzők szerint nem sok gyakorlati jelentősége lenne, mivel kicsi rá az esély, hogy Moszkva eleget tenne a harci cselekmények beszüntetésére vonatkozó felszólításnak.
Az ENSZ bíróságához benyújtott ügy középpontjában a népirtás megelőzéséről szóló, 1948-as, Oroszország és Ukrajna által is aláírt szerződés értelmezése áll. A bíróságot maga a megállapodás nevezi meg az azzal kapcsolatos viták rendezésének fórumaként, és Ukrajna keresetében azzal érvel, hogy Oroszország több szempontból is félreértelmezte a szerződést.
Hamis indokkal indult a háború
Vlagyimir Putyin orosz elnök azt állította, hogy Oroszország ukrajnai invázióját – amelyet különleges katonai akciónak nevez – az indokolta, hogy „meg kell védeni azokat az embereket, akiket az elmúlt nyolc évben (…) zsarnokságnak és népirtásnak vetettek alá Kelet-Ukrajnában”.
Kijev azzal érvel, hogy semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy Kelet-Ukrajnában népirtás történt vagy fog történni. Azt kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy „Oroszországnak nincs jogalapja arra, hogy Ukrajnában és Ukrajna ellen fellépjen az állítólagos népirtás megelőzése és megbüntetése céljából”.
Az ICJ az államok közötti viták rendezésének legfelsőbb bírósága, és bár az ottani ügyek rendezése általában évekig tart, gyorsított eljárással vizsgálja az olyan, ideiglenes intézkedésekre irányuló kérelmeket, mint amilyeneket Ukrajna is kért.
A bíróság elrendelhet ideiglenes intézkedéseket azzal a céllal, hogy megakadályozza a helyzet súlyosbodását, mielőtt olyan alapvetőbb kérdéseket vizsgálna meg, mint például a joghatóság vagy az ügy érdemi része. A bíróság utasítása elvileg kötelező érvényű, de a valóságban az államok nem mindig tartják be.