Egyelőre nem kell attól tartani, hogy 400 forint lesz az euró árfolyama. Az Ukrajnában zajló háború miatt azonban hozzá kell szokni a 390 forint körüli árfolyamhoz. A jegybank ma kissé szigorított, a gyengébb forintárfolyam azonban tovább növeli az inflációt, így nem kerülhető el az alapkamat emelése, amely a hitelek drágulásához vezet.
„Hisztéria állt a hétfői közel 400 forintos euróárfolyam mögött” – reagált a Szabad Európa megkeresésére Kolba Miklós, az ING devizaszakértője. Szerinte a hétvégi hírek mozgatták az árfolyamot, miszerint az Egyesült Államokban és az Európai Unióban vizsgálják annak a lehetőségét, hogy ne importáljanak olajat és gázt Oroszországból. Ennek hatására a nyersolaj hordónkénti világpiaci ára 135 dollárra emelkedett, és a feltörekvő devizák is gyengülésnek indultak.
A forint a leggyengébb láncszem
Kolba Miklós azért nevezte hisztériának a hétfői forintgyengülést, mert „elképesztően vékony volt a piac (…) Alig volt likviditás, kis tételekkel lökdösték oda-vissza az árfolyamot” – mondta. A szakértő szerint amikor az euró árfolyama elérte a 393-395 forintos határt, biztos volt benne, hogy fel fog menni 400 forintra az árfolyam. – Egyébként csak egyetlen üzlet volt 400 forintos árfolyamon a bankközi devizapiacon, ezt követően visszapattant az árfolyam” – tette hozzá.
Érdekesség, hogy a lengyel złoty és a cseh korona nem gyengült olyan mértékben, mint a forint. Kolba Miklós szerint ennek az az oka, hogy mindkét országnak erősebb és az importnak kevésbé kitett gazdasága van. „Ezzel szemben a magyar egy kis, nyitott gazdaság, sokkal jobban érvényesülnek a világpiaci folyamatok. Jobban is gyengül, de gyorsabban is korrigál az árfolyam, ha pozitív fejlemények történnek a pénzpiacokon” – tette hozzá.
Európának kell az orosz gáz
Ez kedden be is következett, a forint masszív erősödésnek indult, miután a német pénzügyminiszter jelezte, hogy bár az asztalon van az orosz energiaimport embargó alá vonása, de jelenleg nem ez tűnik a tanácsosnak, mert nem fenntartható az olaj-, a gáz- és a szénszállítások leállítása.
Christian Lindner, a Reuters hírügynökség tudósítója – amelyet a Portfolio.hu szemlézett – azt is megjegyezte, hogy az energiaárak elszállása miatt aggódik, és a piaci mozgásoknak negatív gazdasági növekedési és inflációgyorsító hatásai lehetnek. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem zárja ki egy ilyen súlyos lépés meghozatalát a későbbiekben. A forint árfolyama kora délutánra 386-as szintig erősödött az euróval szemben.
„A magyar forint is a brüsszeli szankciók áldozata – reagált a hétfői árfolyamesésre Varga Mihály pénzügyminiszter Facebook-oldalán. Szerinte az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók már most komoly veszteséget jelentenek a magyar gazdaságnak. – A forintra és a magyar emberekre a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy lebegtetik a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra” – mondta.
A miniszterelnök gazdasági tanácsadója is megszólalt egy háttérbeszélgetésen. Nagy Márton szerint a kormány semmilyen nemzetközi fórumon nem fogja támogatni a szankciók kiterjesztését az orosz energiahordozókra.
Akcióban a jegybank
Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője szerint a jelentős forintgyengülés miatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várhatóan rendkívüli lépésre kényszerül, erre jó alkalom lehet a Monetáris Tanács kedden esedékes nem kamatdöntő ülése.
Részben bejött az elemző jóslata, ugyanis az MNB szigorított a monetáris kondíciókon, de nem hozott drákói intézkedéseket. A jegybank Monetáris Tanácsa változatlanul, 3,4 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot, a kamatfolyosó felső szélét, az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamatát azonban 100 bázisponttal 6,4 százalékra emelte.
Ha a jegybank célja az volt, hogy megállítsa a forint gyengülését, akkor nem ért célt, a hazai fizetőeszköz az MNB döntését követően ismét gyengülésnek indult, az ereje az euróval szemben 389 forintos szintig csökkent. Az ülést követően kiadott közleményében az MNB az írta, hogy az orosz–ukrán háború eszkalálásával erősödtek az áru- és pénzpiaci kockázatok, ezért a tanács a kamatfolyosó kiszélesítésével bővíti a rendelkezésre álló monetáris politikai mozgásteret, ami a jelen helyzetben kulcsfontosságú.
A jegybank készen áll arra, hogy az egyhetes betéti kamattal szükség esetén továbbra is gyors és rugalmas választ adjon a gyorsan változó környezetből következő áru- és pénzpiaci kockázatokra. A jegybank szerint a jelenlegi turbulens pénzpiaci környezetben elsődleges, árstabilitási célja mellett az MNB kiemelt feladata a piaci stabilitás biztosítása is.
„Az MNB az eszköztár minden elemével készen áll beavatkozni a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása érdekében” – közölte a jegybank.
Tovább nőhet az infláció
Az MNB-nek azért kell beavatkoznia a forint gyengülése esetén, mert a gyenge árfolyam az importon keresztül erősíti az inflációt. Az Ukrajnában zajló háború miatt emelkedik a gáz és az olaj ára, az energiahordozók drágulása pedig begyűrűzik a gazdaságba is. Az infláció így is 7,9 százalék volt januárban, ez pedig tovább nőhet.
A jegybank inflációs célja három százalék, vagyis ez alatt kell tartani a fogyasztói árak emelkedésének ütemét. Az MNB leginkább az alapkamat emelésével érheti el ezt a célt, emiatt arra lehet számítani, hogy a következő hónapokban jelentősen nőni fognak a kamatok, ezáltal drágább lesz hitelt felvenni, és a változó kamatozású kölcsönök törlesztőrészletei is emelkedni fognak.
