Ukrajna lerohanása során a harcok által eddig legsúlyosabban érintett ukrán városok vezetői szerint a tiszta víz, az inzulin, a fűtés vagy az ennivaló is nagyon fontos, de a legfontosabb segítség a légtérzár lenne, hogy ne bombázzák tovább a civileket. Az ellen ugyanis sehogy nem tudnak védekezni, és folyamatosan hullanak az emberek.
„Teljesen mindegy, hogy mit mondunk, hogy mire lenne szüksége a lakosságnak (…) mindenekelőtt az a legfontosabb, hogy megvédjük a légterünket” – mondta el Ihor Terekhov, Harkiv polgármestere az Internews és az ukrán állam által szervezett nemzetközi internetes sajtóbeszélgetésen.
Ihor Terekhov szerint az ostromlott város lakosainak szükségük lenne ételre, emellett pedig gyógyszerre, különösen például inzulinra. Ráadásul Ukrajnában jelenleg a legtöbb helyen nagyon hideg van, és további fagyokat jeleznek, ezért meleg ruhák is jól jönnének.
De ezek mind másodlagosak amellett, hogy az orosz repülők épp bombázzák a civileket.
„Hadd mondjak egy példát: amikor alacsonyan elhúz feletted egy orosz Szu (Szuhoj márkájú harci repülő – a szerk.), akkor nem tudhatod, hogy bombája téged fog elpusztítani, vagy szomszéd házat” – magyarázta a polgármester.
A Szumi körzetében lévő, húszezres Trosztyanec polgármestere, Jurij Bova is hasonlóan érvelt. Szerinte brutális pusztítást végzett a város környékén az orosz hadsereg, szándékosan szétlőtték a gáz- és az áramhálózatot, elosztóközpontokat, nagyfeszültségű vezetékeket és egyebeket.
Így napok óta nincs áram sehol, 38 környező településen állt le a gázszolgáltatás, az orosz hadsereg pedig nem is engedi oda a szolgáltató szakembereit megjavítani az infrastruktúrát.
Szerinte ettől függetlenül mindent megtesznek a közműcég emberei, amit csak tudnak, de az erőfeszítéseik legfeljebb a következő bombázásig hatnak. Liszenko polgármester szerint is a légtér lezárása lenne a legfontosabb. „Ha bárki azt akarja, hogy béke legyen”, akkor ezzel kell kezdenie.
Zsitomir polgármestere, Szerhij Szuhomlin arról beszélt, hogy városuk erőddé vált, pedig náluk még van fűtés.
Putyin hadserege viszont szétlőtte a nőgyógyászati klinikát, egy kollégiumot, óvodát, iskolát bombáztak rommá, amelyeket nehéz lenne katonai infrastruktúrának tartani.
Bejnamin Szitov, Merefa polgármestere azt is megemlítette, hogy náluk a csecsemőgondozáshoz szükséges eszközökben is nagy a hiány, alig akad bébiétel vagy pelenka.
Külön probléma, hogy a boltok csak készpénzt fogadnak el, a még működő néhány ATM előtt ezért órák hosszat sorakoznak a civilek, ami az idősebbeknek különösen megterhelő.
A körülzárt Szumi polgármestere, Olekszandr Liszenko arról beszélt, hogy minden irányból támadja őket az orosz hadsereg, de a katonaság teszi a dolgát, és az államigazgatás is. Épp előző nap lőttek be ágyúval egy belvárosi lakónegyedbe, szerencsére a romok alól mind a hat sérültet ki tudták menteni egy kutyával együtt. Náluk még működik a kórház, bár inzulin- és antibiotikum-hiány van.
Azt is elmondta, hogy voltak olyan civilek, akik a saját autójukkal próbáltak menekülni a megadott humanitárius folyosón, de amikor szembejött egy orosz tankoszlop, vissza kellett fordulniuk. Megemlítette azt is, hogy az orosz hadsereg használt így élő pajzsként ukrán civileket, akiknek az autójukkal fel kellett vezetniük az orosz harci járműveket. Szerinte volt, hogy az oroszok menekülő civilekre lőttek.
„Egyesek kijutnak, mások nem” – írta le a menekülők helyzetét a polgármester.
„Nagyon világos akarok lenni: nincs semmilyen katonai cél (…) biztosan tudom, a fő cél az ukrán nemzet elpusztítása. De ezt nem fogjuk hagyni” – mondta Szerhij Orlov, Mariupol alpolgármestere. Szerinte teljesen egyértelmű, hogy Putyin hadserege a civil infrastruktúrát támadja, hatszáz ágyas kórházuk és a konferenciaközpontjuk is romokban van.
Kérdésre elmondta, hogy nincs különbség aközött, hogy ki ukrán anyanyelvű, orosz vagy más, mindannyian együtt lépnek fel a támadók ellen. Már csak azért is, mert a háború eddigi áldozatainak fele például orosz anyanyelvű volt. Éppenséggel ő maga is az.
„Nehéz belegondolnia” abba, mi történne, ha az orosz hadsereg bevenné a várost, de azt tudja, hogy az utolsó emberig és az utolsó töltényig fognak harcolni, és az orosz Mariupol legfeljebb szellemváros lesz.
Az orosz hadsereg népirtással próbálja megtörni őket. Korábban nem tudta volna elképzelni, hogy Európa szívében gyerekek halnak nap mint nap, akár a vízhiánytól. Szerinte ebben a helyzetben „nem lehet csak állni és nézni”, mindenkinek azonnal össze kell fognia, hogy lezárják a légteret és leálljanak a bombázások. Ezért pedig arra kért mindenkit, hogy segítsenek megvédeni őket, mert tehetetlenek a bombázások ellen.
