A jelenlegi összetételű parlament tavaszi ülésszakának utolsó ülésén választotta az Országgyűlés fideszes többsége köztársasági elnökké Novák Katalin volt családokért felelős tárca nélküli minisztert, a Fidesz korábbi alelnökét. Az államfőválasztás a magyar törvények szerint lehet kétfordulós, de itt egy is elég volt. Nem csoda, hiszen a Fidesznek kétharmados többsége van a törvényhozásban, Orbán Viktor pedig az összes fideszes képviselőt berendelte a szavazásra. Novák Katalin a titkos szavazás előtt azt mondta, az Alaptörvény betartásán és betartatásán dolgozik majd, és minden magyart képviselnie kell. Az ellenzék államfőjelöltje, Róna Péter bírálta az Alaptörvényt, és arról is beszélt, hogy a hatalom korrumpál.
Az új köztársasági elnök, Novák Katalin az Országgyűlés honlapján található életrajz szerint 1977. szeptember 6-án született Szegeden. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen szerzett közgazdász diplomát, majd a Szegedi Tudományegyetem és az Université Paris X Közösségi és francia jogi képzését is elvégezte.
Dolgozott az Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban. Anyanyelvén kívül angolul, franciául és németül folyékonyan beszél, spanyolul társalgási szinten. A Francia Köztársaság Becsületrendjének lovagja.
Köztársasági elnökké jelöléséig a családokért felelős tárca nélküli miniszter, korábban a Fidesz alelnöke volt. Férjezett, három gyermeke van.a
Novák Katalin: Minden magyart képviselnem kell
Novák Katain az MTI szerint egyebek között arról beszélt, hogy nem az alkotmányos rend lebontásán, hanem annak őreként a fenntartásán fog munkálkodni. Azt mondta, hogy felkészült az előtte álló, embert próbáló feladatra. Neki minden magyart képviselnie kell.
A volt családügyi miniszter úgy fogalmazott, hogy amíg az országnak van szabad akarata, nem tudják leigázni, ez a szuverenitása alapja, annak bölcsője pedig a család.
Novák Katalin védhetetlennek és megmagyarázhatatlannak nevezte az Ukrajna ellen indított orosz háborút. Mint mondta, a magyarok békét akarnak.
A volt miniszter ajándéknak tekinti, hogy nyolc éven át a családok jövőjével foglalkozhatott a kormányban, beszédében külön köszönetet mondott Martonyi János volt külügyminiszternek, az Emmit korábban irányító Balog Zoltánnak és Orbán Viktornak.
Róna Péter: A hatalom korrumpál
Az ellenzék közös államfőjelöltje, Róna Péter is kitért felszólalásában az ukrajnai orosz invázióra. Bírálta a magyar kormány oroszbarát politikáját. Úgy fogalmazott, Szent István óta konszenzus van abban, hogy Magyarország a Nyugathoz tartozik. Anyagi jólétünket európai uniós tagságunkkal tudjuk biztosítani, míg biztonságot a NATO szavatol nekünk. Miért kellene mindezt kidobni az orosz diktátor barátságáért?
Róna Péter bírálta az Alaptörvényt is, amely szerinte nem felel meg a hitelt érdemlő alkotmány ismérveinek. Mint mondta, az alkotmány feladata a hatalom korlátainak kijelölése, egy demokráciában a nemzet ad felhatalmazást a hatalom gyakorlóinak arra, hogy mire jogosultak. A közgazdász, egyetemi oktató úgy fogalmazott, hogy a hatalom korrumpál, az abszolút hatalom pedig abszolúte korrumpál.
Róna Péter felemlegette beszédében a volt győri polgármester szexvideós, jachtos botrányát éppúgy, mint az Iványi Gábor karitatív egyesületénél tartott NAV-razziát. Mint mondta, miközben minden hetedik magyar mélyszegénységben él, és a karhatalom családokat lakoltat ki, mások több milliárdos jachton napoznak örömlányokkal. Utóbbi kijelentés nagy felhördülést váltott ki a hallgatóságból.
Róna Péter jelölése vitát okozott az egyesült ellenzék pártjai között. Először Iványi Gábor metodista lelkészt jelölték, de ezt a Jobbik nem fogadta el. Ekkor került a képbe Róna Péter. Az ő jelölése miatt azonban Király Júlia, az MNB korábbi alelnöke, az ellenzék monetáris politikájának kidolgozásában szakértőként részt vevő közgazdász közölte, hogy visszavonul az ellenzéki kampányszereplésektől, és „huncut pici gazembernek” nevezte Róna Pétert.
Elég volt egy forduló a titkos szavazáson
Az államfőjelöltek parlamenti felszólalása után az Országgyűlés titkos szavazáson választotta Novák Katalint köztársasági elnökké öt évre. A szavazás többfordulós is lehetett volna, de ahogy várható volt, Novák Katalin már az első fordulóban megkapta az országgyűlési képviselők kétharmadának támogató szavazatát.
A 199 fős Országgyűlésből 195 képviselő vette fel a szavazólapot. A 188 érvényes voks közül Novák Katalin 137-et kapott a minimálisan szükséges 133 helyett. Az ellenzéki frakciók jelöltjére, Róna Péter közgazdászra 51 szavazat érkezett.
A titkos szavazás eredményének ismertetése után Novák Katalin letette az államfői esküt. Novák Katalin május 10-én lép hivatalba, ő Magyarország hatodik, rendszerváltozás utáni köztársasági elnöke.
