Az Európai Parlamentben 290 képviselő kérte, hogy állítsanak fel egy vizsgálóbizottságot a Pegasus és az azzal egyenértékű „informatikai sebezhetőségek kihasználásával mobileszközökre telepített kémszoftverek” használatának kivizsgálására. Az EP úgy döntött, hogy létrehoz egy 38 fős testületet, amelynek egy év áll rendelkezésére a vizsgálat lefolytatására.
A szöveges indoklás szerint a bizottság felállítását indokolja, hogy a közelmúltban napvilágra került, hogy több ország, köztük tagállamok is használták újságírókkal, politikusokkal, a bűnüldözési szervek tisztviselőivel, diplomatákkal, jogászokkal, üzletemberekkel, civil társadalmi és más szereplőkkel szemben a Pegasus kémszoftvert. Az EP szerint az ilyen gyakorlatok rendkívül riasztók, és a jelek szerint igazolják annak veszélyét, hogy a megfigyelési technológiákkal való visszaélés aláássa az emberi jogokat és a demokráciát.
A témáról már több meghallgatást is tartott az Európai Parlament. Ezek tapasztalata nyomán látták indokoltnak, hogy létre kell hozni a testületet. A 38 fős bizottságnak tizenkét hónap elteltével kell elkészítenie a jelentését. A parlament meghatározta azt a keretet is, amelyen belül a testületnek működnie kell és amelyre ki kell terjednie a vizsgálatnak.
Ennek alapján kivizsgálják a Pegasus és azzal egyenértékű kémszoftverek használatából eredő állítólagos uniós jogsértések vagy hivatali visszásságok körét, információkat gyűjtenek arról, hogy a tagállamok – többek között, de nem kizárólag Magyarország és Lengyelország – vagy harmadik országok milyen mértékben alkalmaznak beavatkozó jellegű megfigyelést úgy, hogy az sérti az uniós alapokmányokban rögzített jogokat.
Tisztázni kell, hogy ezeket a kémszoftvereket hogy lehet beszerezni és használni, és hogy a tagállami hatóságok használták-e indokolatlanul és törvénytelenül a megszerzett programokat. Arra is választ keres a parlamenti bizottság, hogy az Európai Bizottságnak volt-e bizonyítéka a kémszoftverek személyekkel szembeni használatáról. Tisztázni akarják, hogy milyen szerepe volt mindebben Izrael kormányának, illetve más, EU-n kívüli kormányoknak.
Munkája végeztével a bizottság ajánlásokat tesz az uniós intézményeknek, valamint képviselőinek és személyzetének az ilyen kémszoftverekkel szembeni védelemre.
Az egész ügy előzményeihez tartozik, hogy az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága már tartott egy meghallgatást, többek között az ügy kirobbantásában szerepet játszó Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró részvételével. Akkor Panyi elmondta, hogy olyan újságírók telefonját fertőzték meg a szoftverrel, akik korrupcióval, uniós pénzek nyomon követésével, ezek dokumentálásával foglalkoztak. Őt például akkor figyelték meg, amikor azon dolgozott, hogy milyen nyomást helyez Oroszország az Orbán-kormányra.
Gürkan Özturan a Sajtó- és Médiaszabadság Európai Központja részéről arról beszélt a meghallgatáson, hogy felmérésük szerint már több mint száz cég gyárt kémszoftvert, amelyhez könnyűszerrel hozzá lehet jutni. Bár elvileg léteznek szabályok a felhasználás korlátozására, a gyakorlatban ezt senki sem tartja be és nem kéri számon.
Ugyancsak megfigyelték Ewa Wrzosek lengyel ügyészt. Az volt a „bűne”, hogy nyomozást akart indítani a lengyel választások tisztaságával kapcsolatban. Ekkor áthelyezték, a lengyel legfőbb ügyész pedig azóta is személyes ellenségének tekinti.
Két hét múlva az Európai Parlament plenáris ülésén választják meg a bizottság tagjait. A Szabad Európa információi szerint a testület tagja lesz Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője. Valószínűleg ugyancsak taggá választják Saskia Bricmont zöldpárti képviselőt, aki azt mondta, hogy „A megfigyelési technológiák használata újságírók, ügyvédek, civil társadalmi aktivisták és állampolgárok utáni kémkedésre rendkívül aggasztó, és súlyosan megsérti az alapvető jogokat, ideértve az adatvédelmet, és visszatartó hatással van az egyéni szabadságjogok és a jogállamiság védelmezőire.” Bricmont elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormányok Pegasus kémprogrammal célozzák meg az embereket, mert ezek használata sérti a polgári szabadságjogokat, ami súlyos fenyegetést jelent a demokráciára és a jogállamiságra.
Kijelentette: „Szankcionálnunk kell azokat az államokat, amelyek aktívan alkalmazzák az ilyen technológiát, és biztosítanunk kell, hogy a jövőben ne használják. Minden, Európában élőnek képesnek kell lennie arra, hogy szabadon élhessen abban a tudatban, hogy egy EU-tagállam vagy harmadik ország kormánya nem használja a saját telefonját arra, hogy kémkedjen utána pusztán politikai nézetei, háttere vagy foglalkozása miatt.”
A vizsgálóbizottság felállítását az MSZP, a Momentum, a Jobbik és a DK EP-képviselői támogatták, a fideszes és KDNP-s politikusok tartózkodtak.
