Oroszország ukrajnai inváziója miatt Kijev washingtoni nagykövetsége nem várt szerepet kapott: toborzóközpont lett a harcolni vágyó amerikaiak számára.
A Georgetown városrészben, egy többemeletes lakóházban működő nagykövetségen a diplomaták több ezer ajánlatot kapnak az Ukrajnáért harcolni akaró önkéntesektől. Ám közben sokkal sürgetőbb dolguk van: fegyvereket kell szerezniük az egyre brutálisabb orosz támadás elleni védekezéshez.
„Tényleg úgy érzik, hogy ez a háború igazságtalan, alaptalan – mondta Borisz Kremeneckij vezérőrnagy, Ukrajna katonai attaséja. – Úgy érzik, hogy menniük és segíteniük kell.”
Az amerikai önkéntesek csak egy kis részét képezik az Ukrajnáért hadba szálló külföldieknek, akik viszont csak egy kis részét teszik ki az országba áramló nemzetközi segítségnek. Mégis, ez is tükrözi azt a szenvedélyt, amelyet korunk közösségi médiája tud felkorbácsolni a támadás növekvő számú polgári áldozatairól szóló híradásokkal.
„Nem zsoldosokról van szó, akik azért jönnek, hogy pénzt keressenek – mondta Kremeneckij. – Ők jóakaratú emberek, akik azért jönnek, hogy segítsenek Ukrajnának a szabadságharcban.”
Bizonyos esetekben a joggal gyűlhet meg az önkéntesek dolga
Az amerikai kormány lebeszéli az amerikaiakat arról, hogy Ukrajnába menjenek harcolni, mert az jogi és nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel.
Legalább hatezer ember kereste meg a washingtoni nagykövetséget a február 24-i invázió óta azzal, hogy önkéntes szolgálatra jelentkezne. Túlnyomó többségük amerikai állampolgár – mondta a potenciális amerikai újoncok átvilágítását felügyelő Kremeneckij.
Az önkéntesek felét gyorsan elutasították, még a Zoom-interjúig sem jutottak el, mondta a tábornok. Nem rendelkeztek a szükséges katonai tapasztalattal, büntetett előéletűek voltak vagy más okokból, például életkoruk miatt nem voltak alkalmasak. Volt köztük egy 16 éves fiú és egy 73 éves férfi is.
Néhányan, akik érdeklődésüket fejezték ki, azért akadtak fenn a rostán, mert a nagykövetség szerint nem lehetett őket megfelelő módon átvilágítani. A tábornok nem hozta nyilvánosságra, hogy milyen módszereket alkalmaznak az emberek átvilágítására.
Kremeneckij nem sokkal azután nyilatkozott az Associated Pressnek, hogy visszatért a Pentagonban folytatott tárgyalásról, ahol az országa számára szükséges katonai eszközökről folytatott megbeszéléseket. Azt mondta: nagyra értékeli mind az amerikai kormány, mind a lakosság támogatását.
„Az oroszokat csak kemény ököllel és fegyverekkel lehet megállítani” – mondta.
Eddig mintegy száz amerikai állampolgárt válogattak ki. Vannak köztük iraki és afganisztáni háborús veteránok és néhány helikopterpilóta – mondta az attasé.
Az önkénteseknek saját erejükből kell eljutniuk Lengyelországba, ahol egy meghatározott ponton kell átkelniük saját védőfelszereléssel, de fegyver nélkül, amelyet megérkezésük után kapnak meg. Szerződést kell aláírniuk arról, hogy fizetés nélküli szolgálatot teljesítenek Ukrajna Területvédelmi Nemzetközi Légiójában.
Az ukrán kormány szerint már mintegy húszezer külföldi csatlakozott különböző nemzetekből.
Borys Wrzesnewskyj volt kanadai liberális törvényhozó, aki segít a toborzásban, elmondta, hogy körülbelül ezer kanadai jelentkezett, hogy Ukrajnáért harcoljon. Bár az országban hagyományosan jelentős ukrán diaszpóra él, túlnyomó többségüknek nincs semmi köze hozzájuk.
„Az önkéntesek nagyon nagy része volt katona, olyanok, akik meghozták azt a nehéz döntést, hogy belépnek a hadseregbe, hogy kiálljanak az általunk vallott értékek mellett – mondta Wrzesnewskyj. – Amikor látják, mi történik Ukrajnában, nem tudnak félreállni.”
Nem világos, hogy hány harcolni vágyó amerikai állampolgár jutott el Ukrajnába és lépett egy olyan útra, amelytől a Külügyminisztérium eltanácsolta az embereket.
„Egy ideje már nagyon világosan felszólítjuk azokat az amerikaiakat, akik Ukrajnában tartózkodnak, hogy távozzanak, és világossá tesszük azoknak az amerikaiaknak, akik azon gondolkodnak, hogy oda utaznak, hogy ne menjenek” – mondta Antony Blinken külügyi államtitkár nemrég újságíróknak.
Az amerikai állampolgároknak nem kell regisztrálniuk a tengerentúlon. A külügyminisztérium szerint nem tudni, hányan utaztak Ukrajnába az orosz invázió óta.
Egy magas rangú szövetségi bűnüldöző tisztviselő szerint bizonyos körülmények között az amerikaiak büntetőjogi szankciókra számíthatnak vagy akár az állampolgárságuk elvesztését is kockáztathatják, ha részt vesznek egy külföldi konfliktusban.
A jogi kérdés azonban csak az egyik aggodalom a sok közül az amerikai hatóságok számára. A hivatalnokok attól is tartanak, mi történhet, ha megölnek vagy elfognak egy amerikait, vagy ha beszervezik, hogy hazatérve külföldi hírszerző szolgálatnak dolgozzon – mondta a tisztviselő, aki névtelenséget kérve beszélt az érzékeny biztonsági témákról.
Nemcsak jófiúk mennének, hanem gyakorlatra vágyó fajgyűlölők is
Szerinte és más független biztonsági szakértők szerint a potenciális külföldi harcosok egy része fehér fajgyűlölő lehet a konfliktus mindkét oldalán. Katonai kiképzést kaphatnak és radikalizálódhatnak Ukrajnában, ezáltal fokozott veszélyt jelenthetnek, amikor hazatérnek.
„Ők olyan férfiak, akik kalandra vágynak, hogy jelentősnek érezzék magukat, és második világháborús retorikával tüzelik őket” – mondta Anne Speckhard, aki az Erőszakos Szélsőségességgel foglalkozó kutatások Nemzetközi Központjának igazgatójaként részletesen tanulmányozta a Szíriában és máshol harcoló külföldieket.
Az amerikai fehér fajüldözők hozzáállása ellentmondásos az ukrajnai háborúhoz – írta az antiszemitizmust nyomon követő amerikai szervezet, az Anti Defamation League (ADL). Sokuk eddig a Putyin-rendszer mint „az egyetlen fehér hatalom” támogatója volt. Egyesek közülük most azért ítélik el az inváziót, mert az „fehér életekbe kerül”. A magukat nácinak vallóknak ugyanakkor nem tetszik, hogy Putyin nácitlanítási műveletnek nevezi a pusztító támadást, amely szerintük részben az általuk nemzetiszocialistának nevezett Azov hadosztály és más csoportok ellen is irányul.
Ukrajna talán úgy kerüli meg a lehetséges jogi problémák egy részét, hogy megkönnyíti a tengerentúli toborzást, és arra utasítja az önkénteseket, hogy az országba érkezésük után szerződést írjanak alá, mielőtt fegyverhez jutnának, Kijev pedig azzal, hogy a területi védelmi erőkhöz és nem a frontvonalbeli egységekhez osztja be őket, csökkenti az oroszokkal való közvetlen harc esélyét, bár ezt még így sem lehet kizárni.
A tábornok elismeri annak lehetőségét, hogy az elfogott külföldieket propagandacélokra használhatják fel (ahogy az ukránok is rendszeresen bemutatják orosz foglyaikat). De a kérdés részletezése helyett arra összpontosít, hogy országának meg kell védenie magát Oroszországgal szemben.
„A létünkért harcolunk – mondta. – A családunkért, a földünkért harcolunk. És nem fogjuk feladni.”
