Az orosz erők pénteken újabb rakétacsapásokkal és a főváros, Kijev és a nyugati Lviv külvárosának bombázásával folytatták az Ukrajna elleni támadást. Több külföldi vezető szerint az orosz hadsereg szándékosan támad polgári célpontokra, köztük iskolákra és kórházakra, ezért a lehetséges háborús bűnök kivizsgálását követelik.
Március 18-án, pénteken kora reggel Lviv külvárosát érték rakétatámadások. Eddig ez volt a város központjához legközelebb eső támadás. Lviv bombázása azért is aggasztó, mert a napokban rengetegen menekültek ide Ukrajna más részeiből, és nagy mennyiségben érkeznek segélyszállítmányok is. A város jóval a frontvonalak mögött található, nem messze a lengyel határtól. A várost érő legsúlyosabb rakétacsapásban mintegy harminc ember vesztette életét, amikor a múlt héten egy katonai kiképzőközpontot ért támadás. A háború kezdete óta Lviv lakossága mintegy kétszázezer fővel nőtt, mivel Ukrajna más részeiről sokan ide menekültek.
A péntek reggeli robbanások után órákig fekete füst gomolygott, amely egy katonai repülőgépek javítására szolgáló létesítményből áradt a város nemzetközi repülőterének közelében, mindössze hat kilométerre a központtól. Egy ember megsebesült – közölte Makszim Kozickij regionális kormányzó. A robbanások gyors egymásutánban követték egymást reggel 6 óra körül, megrázva a közeli épületeket – mondták szemtanúk. A rakétákat a Fekete-tenger felől indították.
Piacot, lakóházat is bombáztak
Kora reggel Kijevet is támadták, a külvárosi Podil városrészben legalább egy ember halt meg, miután egy lakóházat is találat ért. A mentőszolgálat munkatársai elmondták, hogy 98 embert kellett evakuálni, Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint tizenkilencen megsebesültek.
A keleti Kramatorszk városában két személy meghalt, amikor a csapások lakó- és közigazgatási épületeket értek – közölte Pavlo Kijrilenko, a régió kormányzója. Ukrajna több városában kórházakat, iskolákat és olyan épületeket ért támadás, ahol civilek kerestek biztonságot. A mentőalakulatok túlélők után kutattak egy menedékül szolgáló színház romjai között, amelyet egy orosz légicsapás döntött romba az ostromlott déli Mariupolban.
Harkivban hatalmas tűzvész pusztított egy helyi piacon a csütörtöki ágyúzást követően. Egy tűzoltó meghalt, egy másik pedig megsebesült, amikor újabb lövések érték, miközben a mentőszolgálat munkatársai küzdöttek a lángokkal – közölték a mentőszolgálatok.
A WHO is megerősítette, hogy kórházakat bombáztak
A kórházak elleni támadásokat az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is megerősítette: közlésük szerint 43, kórház és egészségügyi létesítmény elleni támadást regisztráltak, amelyekben tizenkét ember meghalt és 34 megsebesült.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön azt mondta, hogy amerikai tisztviselők értékelik a lehetséges háborús bűncselekményeket, és ha bebizonyosodik, hogy Oroszország szándékosan civileket célzott meg, akkor masszív következményekkel kell számolnia. Az ENSZ politikai vezetője, Rosemary DiCarlo főtitkárhelyettes szintén a polgári áldozatok kivizsgálására szólított fel, emlékeztetve az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy a nemzetközi humanitárius jog tiltja a civilek elleni közvetlen támadást.
Azt mondta, hogy az ukrán városokat naponta sújtó támadások közül sok „a jelentések szerint válogatás nélkül” történik, és „nagy hatóterülettel rendelkező robbanófegyvereket” használnak. DiCarlo szerint a Mariupolban és Harkivban bekövetkezett pusztítás „komoly félelmeket ébreszt Kijev és más városok millióinak sorsával kapcsolatban, akiket fokozódó támadások érnek”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken telefonon beszélt Olaf Scholz német kancellárral, aki az azonnali tűzszünet elfogadására szólította fel. A hívásról szóló közleményében a Kreml közölte, hogy Putyin azt mondta a német kancellárnak, hogy Ukrajna irreális javaslatokat tesz és elhúzza a tárgyalásokat. A Kreml azt állította, hogy vigyáz a civilekre, és Ukrajnát vádolták háborús bűnökkel.
