Az ukrán elnök kérdezte ezt Orbán Viktortól az Európai Tanács brüsszeli ülésén. Volodimir Zelenszkij úgy fogalmazott: „egyszer és mindenkorra el kell döntenetek, hogy kivel vagytok”. Orbán Viktor ismét elutasította az ukrán elnök kéréseit, mert azok ellentétesek a magyar érdekekkel. Az amerikai elnök másnap Brüsszelben bejelentette, hogy Washington és az EU új partnerséget köt Európa orosz energiafüggőségének csökkentésére.
A videóban egyebek között arról beszél Volodimir Zelenszkij, hogy járt Budapesten a családjával, látta a Duna-parton a cipőket, ahol a tömeggyilkosságok történtek.
Azt kérte a magyar kormányfőtől, hogy menjen el oda ő is, és akkor rájön majd, mi folyik Mariupolban, hogy népirtás a mai világban is történhet. A videót, amelyet magyar felirattal a Telex közölt, itt megnézheti.
Mit kért az ukrán elnök?
Az ukrán elnök Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője szerint azt kérte Orbán Viktortól, hogy szavazza meg az Oroszországot sújtó szankciók kiterjesztését az energiaszektorra, és Magyarország ne vásároljon gázt és kőolajat Oroszországtól, illetve Magyarország engedjen át fegyverszállítmányokat és küldjön fegyvereket Ukrajnába.
Orbán Viktor mindkét kérést azzal az indokkal utasította el, hogy ellentétesek Magyarország érdekeivel. Magyarország ki akar maradni ebből a háborúból, ezért nem enged át fegyverszállítmányokat és nem küld fegyvereket Ukrajnába.
Havasi Bertalan az MTI-t tájékoztatva ugyanakkor megerősítette, hogy a kormány minden eszközzel segíti a háború elől menekülőket, és humanitárius segítséget nyújt nekik. Emlékeztetett arra, hogy csütörtökig félmillió ukrajnai menekült érkezett Magyarországra, a magyar kormány pedig kétmilliárd forintnyi segélyt juttatott el Ukrajnába.
A magyar kormány szerint évekbe telik a finomítók átállítása
Havasi Bertalan megerősítette a korábban is hangoztatott érvet, hogy a magyar háztartások 85 százalékát gázzal fűtik, és a magyar kőolajimport 64 százaléka Oroszországból érkezik. Mint fogalmaz, a kőolaj-finomítókat csak három-négy év előkészítés után lehet átállítani máshonnan beszerzett kőolaj feldolgozására, a jelenleg felhasznált orosz földgázmennyiség pedig fizikailag sem szerezhető be másik forrásból.
A kormány szerint a kőolaj- és a gázcsap elzárása egyet jelentene azzal, hogy a magyar családok fizessék meg a háború árát, ezért a jövőben is ellenezni fogják a szankciók kiterjesztését az orosz energiahordozókra.
Orbán szerint leállna a magyar gazdaság
Orbán Viktor később minderről úgy számolt be közösségi oldalán, hogy Brüsszelben sikerült érvényt szerezni a józan észnek, Magyarországra továbbra is érkezik gáz és olaj.
A Facebook-oldalára feltöltött videóban a miniszterelnök úgy fogalmaz: néhány ország megint felvetette, hogy a szankciókat ki kell terjeszteni az energiára, szénre, gázra, olajra, „sőt maga az ukrán elnök, aki videokapcsolaton keresztül vett részt a megbeszélésen, is ezt kérte tőlünk”.
Hozzátette: egy szankció azt jelentené, hogy „a magyar gazdaság pillanatok alatt lelassul, majd megáll”, ami elfogadhatatlan és ellentétes a magyar érdekekkel. Mint mondta, a tanácskozáson néhány más ország hasonlóképpen érvelt, és ennek sikerült érvényt szerezni, így Magyarországra továbbra is érkezik majd gáz és olaj.
Új USA–EU-partnerség Európa orosz energiafüggőségének csökkentéséért
Joe Biden amerikai elnök Brüsszelben, Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével folytatott megbeszélését követően közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborújára válaszul, valamint a biztonságos és fenntartható energiaellátás érdekében az Egyesült Államok és az Európai Unió új partnerséget hoz létre, hogy csökkentse Európa függőségét az orosz energiahordozóktól.
A Reuters tudósításában emlékeztet arra, hogy Oroszország biztosítja az Európai Unió gázszükségletének negyven százalékát és olajimportjának több mint negyedét.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a közös sajtótájékoztatón azt mondta: az Európai Unió célja, hogy csökkentse az Oroszországtól való függőségét. Mint mondta, az Egyesült Államok kötelezettségvállalása, miszerint az EU-nak idén legalább 15 milliárd köbméter LNG-t, cseppfolyósított földgázt biztosít, nagy lépés ebbe az irányba.