Az orosz-ukrán háborúban Magyarország Magyarország oldalán áll. Segít a bajbajutottaknak, de érvényesíteni akarja, meg akarja védeni a saját nemzeti érdekeit – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli EU- és NATO-csúcs után a közmédiának adott nyilatkozatában.
Orbán hangsúlyozta, vannak országok, amelyek azt szeretnék, ha a NATO vagy az Európai Unió valamilyen mértékig, akár erőteljesen is részévé válna a konfliktusnak és vannak országok, mint például Magyarország, amelyik ki akar maradni ebből a háborúból.
A kormányfő szerint a NATO-csúcson egyértelműen kiderült, hogy a magyar álláspont mögött vannak többen, ezért a NATO ki is mondta: nem részese ennek a háborúnak, nem akar benne részt venni, ki akar belőle maradni és sem fegyvert, sem katonákat nem küld, se légtérzárat nem rendel el. Hozzátette: ha vannak tagállamok, amelyek túl akarnak ezen menni és saját felelősségükre valamit tenni akarnak, azt a NATO nem akadályozza meg.
Az oroszoknak ez „feltehetően meg sem kottyan"
Az EU-csúcs gazdasági szankciókat érintő tárgyalásaival kapcsolatban érthető felvetésnek nevezte azt: ha segíteni akarnak az ukránoknak és azt akarják, hogy minél hamarabb béke legyen, akkor az oroszok számára kell világossá tenni, hogy ezt a háborút nem érdemes folytatniuk. Ezt egy helyes törekvésnek tartja, mert szerinte is a legfontosabb ma az, hogy béke legyen. „Mi a béke oldalán vagyunk” - jelentette ki, ugyanakkor hozzátette: nem lehet úgy békét teremteni, hogy olyan szankciókat alkalmaznak, amelyek „jobban fájnak nekünk, mint az oroszoknak”.
Márpedig, ha a szankciókat kiterjesztik az energiára, az a helyzet áll elő, hogy a magyar gazdaság elviselhetetlen nyomás alá kerül, miközben az oroszoknak ez „feltehetően meg sem kottyan”.
Magyarország világossá tette: a szankciók kiterjesztése az energiarendszerre alkalmatlan eszköz arra, hogy ezáltal lépéseket tegyünk a béke irányába, más módon kell ezt megtenni, alapvetően diplomáciai tárgyalások útján - hangsúlyozta.
Úgy vélte: a korábban kritizált Lengyelországról és Magyarországról ma a „legnagyobb elismerés hangján” beszélnek. Mindenki látja azt a hatalmas terhet, amit a lengyel és a magyar emberek visznek a hátukon, hiszen Lengyelországba két és fél millió menekült érkezett, Magyarországra pedig több mint 500 ezer.
Méltatta az önkéntesek, civil szervezetek, valamint egyházak menekülteket segítő munkáját és hangsúlyozta azt is: most nem számít, hogy milyen vitáink voltak korábban az ukránokkal például a magyar kisebbség ügyében, mert ők most bajban vannak, ezért segítünk nekik.
Az mondta, sürgette Brüsszelben, hogy a Magyarország számára elérhető pénzügyi forrásokat minél hamarabb nyissák meg és már meg is érkezett a bizottság részéről a válasz, hogy az első 300 millió eurót (több mint 100 milliárd forintot) rugalmasan, a korábbi célokhoz képest sokkal szabadabban, gyorsabban elérhetővé tették Magyarország számára. Ezt mind az önkénteseinknek köszönhetjük, maga az ország harcolta ki ezt a megítélést.
Orbán szerint érthetőek az ukrán szempontok
Azt, hogy az ukrán elnök nem volt elégedett se a NATO-val, se az EU-val és a magyar kormányfőt személyesen is megszólította, bírálta, Orbán Viktor úgy kommentálta: meg kell érteni Volodimir Zelenszkijt, egy ilyen helyzetben ő azt szeretné, ha az egész világ nemcsak osztozna a fájdalmában, nemcsak a menekülteken segítene, hanem magáévá tenné az ukrán pozíciót és azonnal beavatkozna. Ukrajna nehéz helyzetben van, a területén háború van, emberek millióinak kell elhagyniuk az országot. „Ez egy szívfacsaró, nagyon nehéz érzés lehet” – fogalmazott Orbán Viktor.
Szerinte az ukránoknak teljesen érthető szempontja, hogy azt kérik: a NATO menjen be, vállaljon légicsatát, küldjön fegyvereket. Ugyanakkor „mi nem ukránok vagyunk, meg nem oroszok, hanem magyarok”.
A miniszterelnök kitért arra is: Magyarország a NATO tagja, a szövetség pedig egységes és erős. "Sőt, nagyon erős. Sokkal erősebb, mint Oroszország" - nyomatékosította.
