Minden európai fórumon téma a magas energiaár, nagyon sokat vitáztak is a tagállamok és az európai politikusok az árak letöréséről, de nem sikerült végső megoldást találni. Ugyanakkor javaslatok már vannak az asztalon. De annyira eltérőek az egyes országokban az energiarendszerek és a szabályozások, hogy nehéz mindenkinek megfelelő recepttel előállni. A vita folytatódik.
Az orosz-ukrán háború mellett és attól el nem választhatóan az energia kérdése a legfontosabb most Európában. Részben azért, mert az árak emelkedése az élet minden területére kihat, részben pedig azért, mert az EU energiamixének átalakítása, vagyis az orosz energiahordozók kivezetése ezekben a hetekben, hónapokban zajlik. Az asztalon számos javaslat, terv van, ezeket és az ezekkel kapcsolatos véleményeket foglaljuk össze, elsősorban az energiaárakra összpontosítva.
Engedélyezett beavatkozás
Az Európai Bizottság néhány napja egy közleményben felsorolta, hogy nemzeti és uniós szinten milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a piaci beavatkozásra, és felmérte az egyes lehetőségek előnyeit és hátrányait. Amint azt a közlemény megjegyzi, a magas villamosenergia-árak kezelésére nem létezik egyetlen, egyszerű megoldás, mivel a tagállamok helyzete különböző az energiaszerkezetük, piacuk szerkezete és az összekapcsoltsági szintek tekintetében. Az opciók közül több a tünetek kezelésére hivatott, de legalább ilyen fontos a jelenlegi magas villamosenergia-árak alapvető okainak kezelése, erre pedig együttes európai fellépésre van szükség a gázpiacon.
Pár héttel ezelőtt a Bizottság egy tervvázlatot mutatott be arról, hogy Európa 2030-ra hogyan függetlenedhetne az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól – mindenekelőtt a földgáztól - azt követően, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát. Ez az úgynevezett REPowerEU-terv. Amely azt tartalmazza, hogy az EU hogyan diverzifikálja a gázellátást, hogyan gyorsítsa fel a megújuló gázok térnyerését, és hogyan helyettesítse más energiaforrásokkal a gázt a fűtésben és a villamosenergia-termelésben. Ez az év vége előtt kétharmaddal csökkentheti az orosz gáz iránti uniós keresletet. A Bizottság felhívta a tagállamok figyelmét arra, hogy az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok lehetőséget kínálnak arra is, hogy rövid távon támogassák a magas energiaárak által sújtott vállalkozásokat, közép- és hosszú távon pedig segítsenek csökkenteni az energiaárak ingadozásának való kitettségüket. Vagyis létezik olyan lehetőség, amelynek révén – ha időlegesen is –, de a kormányok beavatkozhatnak a piaci folyamatokba – ahogy ez Magyarországon már hosszú ideje történik. Ebben azonban nagyon eltérőek a tagállami megközelítések, általában véve a déli államok jobban hajlanak ilyen megoldásra, míg a szabad piacot feltétel nélkül támogató országok elvetik ezt.
Nincs azonnali veszély
Az EU soros elnökségét ellátó francia kormány képviselője az Európai Parlamentben azt mondta, hogy Európa földgáz- és kőolajellátásának biztonságát nem fenyegeti azonnali veszély - ebben persze benne van az is, hogy cselekedni kell. Az Európai Parlamentben ezzel kapcsolatban lefolytatott vitában a legtöbb képviselő a megújuló energiaforrások mihamarabbi bevezetését sürgette annak érdekében, hogy Európa függetlenedhessen az orosz energiahordozóktól. Néhányan az energiára kiszabott adók csökkentését kérték a tagállamoktól, és a földgáz- és kőolajárak egymástól való függetlenítését várják. Mások az energiapiacon zajló spekulációra hívták fel a figyelmet, a fogyasztás visszaszorításának szerepét hangsúlyozták, és az egekbe szökő árakból profitáló energiavállalatok további megadóztatását javasolták.
Az uniós csúcstalálkozón több tagállam vezetője is elmondta, hogyan látják az energiaárak kérdését. Krišjānis Kariņš lett miniszterelnök támogatta az energiaárak európai szintű támogatását. „Ha kapnának központosított támogatást a kormányok, amelyek viszont segítik ügyfeleiket, az nagy-nagy segítség lenne” – mondta. "De először meg kell állapodnunk a mechanizmusban, hogyan fogjuk ezt megtenni“ - tette hozzá. Kariņš elmondta, hogy Lettországban a kiskereskedelmi piacra helyezik a hangsúlyt, és a „közvetlen támogatást a kiszolgáltatott háztartásoknak juttatják el”, mert szerintük ez „a piac minimális torzításának és a befektetési környezet nyitva tartásának legjobb módja”.
Magdalena Andersson svéd miniszterelnök kijelentette, hogy „nyitott a különböző kérdések megvitatására” az energiával kapcsolatban, beleértve az árplafonokat. "Fontos számunkra, hogy nyitottak legyünk [a] megbeszélések során, mert megértem, hogy ez nehéz kérdés más európai országokban" – mondta, hozzátéve, hogy Svédország csekély mértékben támaszkodik az orosz gázra, ami egyedülálló helyzetbe hozza, hogy minden lehetőséget megfontoljon. Az orosz gáz Svédország energiaellátásának mintegy 1 százalékát teszi ki.
Közös beszerzés, alacsonyabb árak
“Az Európai Unió fokozatosan, a lehető leggyorsabban meg fogja szüntetni az orosz gáz, olaj és szén importjától való függőségét” – ez pár hét alatt alapvetéssé vált az Európai Unióban, nem véletlen, hogy a március 24-25-i uniós csúcstalálkozó végkövetkeztetéseiben is ezzel a mondattal kezdődött az energiára vonatkozó rész. Kitértek arra is, hogy a következő téli időszakra már most meg kell kezdeni a felkészülést, ezért “a gáztárolók Unió-szerte történő újratöltésének a lehető leghamarabb meg kell kezdődnie, teljes mértékben figyelembe véve a nemzeti felkészültségi intézkedéseket”. A terv az, hogy idén november elejéig el kell érni a 80 százalékos töltöttséget (jelenleg 26 százalékon állnak a tározók), a következő évtől pedig 90 százalékon kell nekivágni a hideg hónapoknak.
Arról is döntés született, hogy a tagállamok “együttműködnek a gáz, a cseppfolyósított földgáz és a hidrogén önkéntes közös beszerzése terén, optimálisan kihasználva az Európai Unió és tagállamai együttes politikai és piaci súlyát az áraknak a tárgyalások során való letörése érdekében”. Sőt, ez a közös beszerzési platform nyitva fog állni a nyugat-balkáni országok és a három társult keleti partner előtt is. Itt nem árt tudni azt, amit Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mondotta a csúcstalálkozó után: “A globális vezetékes gázpiac 75%-a európai piac. Tehát óriási vásárlóerőnk van. Ezért üdvözlöm, hogy most használni fogjuk a kollektív alkuerőnket. Egymás túllicitálása és az árak felemelése helyett összevonjuk a keresletünket.”
Ami az árakat illeti, nagyon sok javaslat elhangzott, nagyon sok időt töltöttek ezzel a vezetők, majd abban maradtak, hogy a számos elképzelést az Európai Bizottság részleteiben kidolgozza, ezzel májusig el kell készülni és júniusban ismét napirendre veszik a témát. A következő javaslatok hatásairól kell értelelést készíteni: közvetlen támogatás a fogyasztóknak utalványok, adókedvezmények vagy az „aggregátori modell/egyvásárlós modell” révén, állami támogatás, adóztatás (jövedéki adók és áfa), árplafonok, valamint szabályozási intézkedések, például különbözeti ügyletek.
A tagállamok azonban nem egységesek. Különösen a déli országok, de például Belgium is azt szeretnék, ha az EU árplafont vezetne be. Ugyanakkor például Németország vagy Hollandia elzárkózik attól, hogy ilyen mértékben avatkozzanak be a piaci folyamatokba.
Stratégiai rezsinyugalom
A Fidesz üdvözölte az Európai Bizottság óvatos kezdeményezését, hogy – legalábbis rövid távon – elképzelhető a hatósági árszabályozás. EP-képviselőcsoportjuk szerint “Brüsszel friss javaslatai bebizonyították, hogy Magyarország helyesen döntött, amikor a meggondolatlan baloldali javaslatok helyett, az embereket védve, következetesen kiállt a rezsicsökkentés mellett. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja szerint kiemelten fontos, hogy az EU támogassa a nemzeti intézkedéseket. Meg kell védenünk a családokat a megugró energiaárak következményeitől!" – emelték ki.
Tóth Edina a már említett EP-plenáris vitában hangsúlyozta, hogy stratégiai nyugalomra van szükség az energiapolitikát illetően is. „Kijelenthető, hogy a következetes, az emberek védelmére összpontosító magyar rezsicsökkentés Európa-szerte követett példává vált! Előre menjünk, védjük meg a családokat a magas energiaáraktól, ez most a feladat!” – tette hozzá.
