Oroszországot egyre többen ítélik el a nemzetközi színtéren azok miatt a jelentések miatt, amelyek a katonái által a kijevi külvárosban, Bucsában és Ukrajna más részein elkövetett lehetséges háborús bűnökről szólnak.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke április 3-án azt írta Twitteren, hogy Moszkvának „további uniós szankciókkal kell szembenéznie”.
Hozzátette: „Megdöbbentettek azok a kísérteties képek, amelyek az orosz hadsereg kegyetlenkedéseiről készültek Kijev felszabadított térségében.”
Liz Truss, az Egyesült Királyság külügyminisztere nyilatkozatában kijelentette, hogy kormánya „egyre több bizonyítékot lát a megszálló erők megdöbbentő cselekedeteire olyan városokban, mint Irpiny és Bucsa”.
Szörnyű háborús bűntény
Robert Habeck német alkancellár és gazdasági miniszter azt mondta a Bildnek, hogy a Bucsa-jelentések „szörnyű háborús bűntényről” szólnak, amelyek „nem maradhatnak válasz nélkül”. Hozzátette, hogy Németország szigorúbb szankciókra készül EU-partnereivel.
Annalena Baerbock német külügyminiszter Twitteren azt írta, hogy a Bucsából érkező képek elviselhetetlenek, és ígéretet tett az Oroszország elleni szankciók fokozására és „további támogatásra Ukrajna védelmében”.
Anatolij Fedoruk, Bucsa polgármestere április 2-án azt közölte, hogy mintegy háromszáz helyi civilt lőttek le az idő alatt, amíg a város orosz megszállás alatt állt. Közülük 280-at állítólag tömegsírba dobtak, a többit az utcán hagyták.
Megindító és részletes képek jelentek meg a holttestekről a közösségi médiában. Egyes képek az áldozatokat hátul összekötött kézzel és fehér karszalaggal mutatták – ezzel jelezték, hogy nem harcosok.
Oroszország nem reagál
„Ezek az orosz megszállás következményei” – idézték Fedorukot.
Oroszország nem reagált a jelentésekre.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Bild című német lapnak azt mondta, hogy „ami Bucsában és Kijev más elővárosaiban történt, csakis népirtásnak minősíthető”. Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök a felelős érte.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter arról beszélt, hogy „a bucsai mészárlás szándékos volt”.
„Új, pusztító szankciókat követelek a G7-től MOST” – írta Kuleba április 3-i bejegyzésében Twitteren, utalva a hét vezető gazdaság csoportjára.
Bíróság elé állítják
Az állítólagos atrocitásokról szóló vádak akkor láttak napvilágot, amikor az orosz erők visszavonultak Kijev-környéki állásaikból, valamint az északi városokból, Csernyihivből és Harkivból.
A New York-i székhelyű Human Rights Watch (HRW) április 3-án azt közölte, hogy „több olyan esetet dokumentált, amikor az orosz katonai erők megsértették a háborús törvényeket civilek ellen Csernyihiv, Harkiv és Kijev megye megszállt területein”.
A civil szervezet közölte, hogy március 4-én az orosz erők Bucsában legalább egy embert tarkón lőttek.
Truss április 2-án azt mondta, hogy „megdöbbent a Bucsában és más ukrajnai városokban elkövetett atrocitások miatt”, és megígérte, hogy bíróság elé állítják az elkövetőket.
Michel Twitter-bejegyzésében azt írta, hogy az Európai Unió segít Ukrajnának „a nemzetközi bíróságokhoz benyújtandó szükséges bizonyítékok összegyűjtésében”.
A Nemzetközi Büntetőbíróság már korábban vizsgálatot indított az orosz erők által Ukrajnában elkövetett feltételezett háborús bűnök miatt.
Nemi erőszak, bosszúkivégzések
A Human Rights Watch jelentésében szó esik több, nemi erőszakkal kapcsolatos állítás mellett két megtorló kivégzésről is hét áldozattal, valamint a civilek elleni fenyegetés és erőszak egyéb eseteiről is.
„Az általunk dokumentált esetek kimondhatatlan, szándékos kegyetlenségnek és erőszaknak minősülnek ukrán civilek ellen” – mondta Hugh Williamson, a HRW európai és közép-ázsiai igazgatója.