Az ukrán hírszerzés jelentése szerint már legalább harminc, Oroszország oldalán harcoló észak-koreai katona vesztette életét a Kurszkban zajló összecsapásokban.
Az orosz hadsereg ismét nagyszabású légicsapásokkal vette célba az ukrajnai kritikus infrastruktúrát.
Az orosz hadsereg folytatta előrenyomulását a stratégiai fontosságú donyecki város felé, miközben mindkét fél nagy erőkkel dolgozik pozíciói erősítésén az esetleges béketárgyalásokra készülve.
Újabb holttestet találtak az orosz hadsereg által lebombázott egészségügyi intézmény romjai alatt – jelentette szerdán a Szabad Európa helyszíni tudósítója.
Az ukrán Andrij korábban külföldön dolgozott kőművesként. Nem sokkal a teljes körű orosz invázió megindulása után, katonai tapasztalat nélkül lépett be a seregbe, ahol ma már vezető tűzszerészként szolgál: aknákat telepít vagy éppen hatástalanít. A munkában katonatársai támogatják, és a családja.
Belarusz állami tulajdonú létesítményt használt az orosz hadsereg egy „szűrőtábor” működtetésére, ahol több forrás szerint ukrán katonákat és civileket kínoztak meg, és más visszaéléseket is elkövettek velük szemben – derült ki a Szabad Európa oknyomozásából.
Ukrajna ismét kérte a felvételét a NATO-ba: szerinte csak a teljes NATO-tagság garantálhatná a biztonságát, miközben azért harcol, hogy elhárítsa Oroszország csaknem három éve tartó teljes körű támadását.
Olaf Scholz váratlan látogatásra érkezett hétfőn Kijevbe, ahol bejelentette, hogy országa még idén további több száz millió euró értékben fog katonai eszközöket szállítani Ukrajnának.
Marina Simanszka, az ukrajnai Zsitomiri terület százéves lakosa a Szabad Európának beszélt arról, hogyan élte túl családja a holodomort, a sztálini éhínséget, amely 1932–1933-ban ukránok millióit ölte meg.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint országa felvétele a NATO-ba véget vethet annak, amit ő az Oroszország által indított háború forró szakaszának nevezett.
Rusztem Umerov szöuli egyeztetéseinek középpontjában a biztonsági együttműködés erősítése állt, különös tekintettel az észak-koreai katonák bevetésére Oroszország által.
Oroszország csütörtökre virradóra ismét rakétákkal lőtte az ukrajnai energetikai létesítményeket, számos régióban megszakadt az áramszolgáltatás, és a fővárosban is robbanások hallatszottak.
Az orosz hadsereg újabb nagyszabású légitámadás-sorozatot hajtott végre ukrajnai célpontok ellen. Két területen károk keletkeztek, több órán át légiriadó volt érvényben az egész országban.
Újabb gyilkos orosz dróntámadás hírére ébredtek az ukránok november 19-én, Oroszország teljes körű inváziójának ezredik napján. Lakóépületet ért találat.
Ezer napja kezdődött az Ukrajna elleni orosz invázió. A Szabad Európa ukrán szerkesztőségének dokumentumfilmje egy területvédelmi önkéntes sorsán keresztül mutatja be a fegyveres agresszió talán legvéresebb színhelyét, a Kijevhez közeli Bucsát. Olekszij Pobiháj megrázó sorsa.
Oroszország az egyik legnagyobb légitámadását intézte Ukrajna ellen november 17-én. Drónok és rakéták vettek célba az energia-infrastruktúra mellett más polgári célpontokat is az országban. Emiatt a szomszédos Lengyelország a levegőbe parancsolta harci gépeit.
Az ukrán hadsereg közölte, hogy visszavert egy orosz támadást északkeleten Kupjanszk városa ellen. Visszautasítja Moszkva állítását, miszerint az oroszok megvetették a lábukat a stratégiai fontosságú közlekedési csomópontnál. Az orosz támadások újabb polgári áldozatokat követeltek.
Ukrajna több tucat drónnal vette célba Moszkvát, és ezzel három fővárosi repülőtér ideiglenes bezárását kényszerítette ki – közölték orosz tisztviselők november 10-én.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka arról számolt be, hogy az orosz hadsereg – feltehetőleg egy ellentámadás előkészítéseként – körülbelül 45 ezer katonát vont össze az Ukrajnával határos régióban.
Lemondott tisztségéről Andrij Kosztin ukrán főügyész, miután a nyomozás bebizonyította: kormánytisztviselők tucatjai úszták meg úgy a katonai szolgálatot, hogy rokkantsági ellátást igényeltek.
Továbbiak betöltése
