Nincs csődhelyzet, de megszorításokra szükség van, akárminek is fogja hívni a kormány. Surányi György professzor, a jegybank korábbi elnöke szerint az infláció hirtelen meglódulása is megszorításként értelmezhető, hiszen a bérnövekedések kétharmadát elviszi a fogyasztói árak emelkedése. Úgy gondolja, hogy ugyanígy megszorítás volt az áfakulcs 27 százalékra emelése 2011-ben.
„A globális gazdasági válságot valószínűleg el lehet kerülni, de az nem kizárt, hogy recesszió alakuljon ki” – mondta a Szabad Európának Surányi György egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke.
Szerinte erre azért van esély, mert 2020–2021-ben a koronavírus-járvány miatt olyan válságenyhítő döntések születtek, amelyek – bár általában indokoltak voltak – jelentősen rontották a fejlett országok gazdasági egyensúlyi mutatóit, szűkítve a válság simítására rendelkezésre álló forrásokat.
Ez történt a világban
A pandémia csillapodásával a gazdaságok ismét tartós növekedési pályára állhattak volna, azonban két negatív sokk érte a világot. Az egyik az „emberi áldozatok oldaláról is borzasztó” orosz–ukrán háború. „Bár egyik országnak sem nagy a súlya a világkereskedelemben, de a nyersanyagok, energiahordozók és az olyan mezőgazdasági termények esetében, mint a gabona és a napraforgó, szerepük meghatározó” – mondta Surányi György.
Az élelmiszeripar esetében kínálati kiesés történik, míg az energiahordozóknál a nyilvánvalóan indokolt szankciók árfelhajtó hatása érvényesül. Az energiahordozók ára már a pandémia utáni helyreállítás nyomán bekövetkező keresletnövekedés miatt is emelkedésnek indult, a háború kitörése csak olaj volt a tűzre.
További probléma a szűnni nem akaró pandémia. Kína továbbra is nulla toleranciát hirdet a koronavírus-járvánnyal szemben, emiatt több tízmilliós városokat és régiókat zárnak le, ha fertőzötteket találnak.
„Olyan területeken is leáll a termelés, amely fontos exportcikkeket állít elő. Ezzel újabb kínálati sokk éri a világgazdaságot, mert a szállítási láncok megtörnek, és ez a termelés kiesését, lassuló növekedést és áremelkedést okoz” – mondta.
Megbillent a külső egyensúly
Az elmúlt időszakban olyan vészjósló előrejelzések láttak napvilágot, amelyek szerint Magyarország pénzügyi csődbe kerülhet. „Noha számos sötét felhő gyülekezik felettünk, nem megalapozott az az állítás, hogy Magyarország pénzügyi, gazdasági válság küszöbén állna” – mondta Surányi György, aki szerint azonban észszerű, fokozatos és nem jelentéktelen kiigazításra szükség lenne.
A szakember szerint Magyarország makroegyensúlyi mutatói 2017 óta folyamatosan romlanak. Alapvetően azért, mert a gazdaságpolitika minden fontos eleme – a költségvetési, a jövedelmi és a monetáris politika – hibásan és rossz szerkezetben, az egyensúlyt aláásva túlfűtötte a gazdaságot.
2017-ben a külső egyensúly stabil volt, a folyó fizetési mérleg többlete a GDP öt-hat százalékát érte el, a külső finanszírozási képességünk hét-nyolc százalékos többletet mutatott. Ez azt jelentette, hogy folyamatosan és erőteljesen csökkent az ország külföldi adóssága.
Az elmúlt bő négy évben azonban trendszerűen romlanak ezek a mutatók. A közgazdász szerint a többlet 2020-ra eltűnt, azóta folyamatosan növekvő hiány van a folyó fizetési mérlegben.
„Az elmúlt fél év számai alapján azt látni, hogy erőteljesen nő Magyarország külső egyensúlyának hiánya. Idén már elérheti a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP öt-hat százalékát, nyolc-tízmilliárd eurót. Ez új helyzet, hiszen a korábbi masszív többlet hasonló mértékű deficitre változott” – tette hozzá.
Nehéz lesz megállítani az inflációt
Hasonló folyamat játszódott le a fogyasztói árak emelkedésében is. Surányi György szerint 2017 óta erősödik az infláció, a járvány csak ideiglenesen tudta megtörni a trendet, megállítani azonban nem.
„A korábbi periódusra jellemző 0-0,5 százalékos infláció helyett ma már 8,5 százalékos a fogyasztói árak emelkedése úgy, hogy legalább három-négy százalékos elfojtott infláció van a rendszerben” – hangsúlyozta. Ebben nyilván fontos szerepük van a kedvezőtlen külső eseményeknek, de a belső tényezők adják a teljes, vagyis a hivatalosan kimutatott (8,5 százalék) és az elfojtott (3-4 százalék) inflációnak nagyjából felét, úgy 6 százalékot.
Surányi szerint az államháztartás esetében is romló folyamatokat látni. A GDP-arányos államadósság a 2010-es nyolcvanszázalékos szintről 2019-re 67 százalék alá süllyedt, de 2021 év végén már ismét 77 százalék fölött állt. A költségvetés GDP-arányos hiánya a 2019-es két százalék körüli szintről tavaly év végére 6,8 százalékra ugrott.
Ez azt jelenti, hogy a külső deficit finanszírozása miatt ismét hitelt kell felvenni a nemzetközi tőkepiacokon, és bár alacsony szintről, de ismét emelkedni kezdett Magyarország nettó és bruttó külső adóssága.
Az egyetemi tanár szerint mindezeket a negatív trendeket tetézi a tavalyi utolsó és az idei első negyedévi, „gazdasági oldalról indokolhatatlan és káros költségvetési költekezés, amely most behatárolja a kormány mozgásterét”.
Surányi György szerint egy olyan helyzetben korlátozott a magyar költségvetés mozgástere, amikor a világgazdaság növekedése lassul, a cserearányok romlanak, és az oroszok által „indokolhatatlanul kirobbantott háború” és az ennek nyomán kivetett szankciók miatt a hazai gazdaság bővülése is fékeződik.
„Most valóban itt lenne az ideje, hogy jelentős társadalmi csoportok terheit mérsékelni lehessen. A gond az, hogy erre a külső és belső pénzügyi egyensúly további romlása nélkül nincs forrás. Kivéve azt az esetet, ha a kormány jelentősen átalakítaná a költségvetés bevételi és kiadási oldalát is, ami egyébként már régóta nagyon is szükséges volna” – hangsúlyozta.
Surányi szerint a kormány eddig hozott intézkedései – mint a hatósági árak bevezetése néhány alapvető élelmiszer, a rezsi, az üzemanyagok és egyes hiteltípusok kamatai esetében – inkább távolabb visznek a problémák megoldásától.
Az árszabályozással érintett termékek és a rezsicsökkentéssel is az a baj, hogy a téves árjelzések félrevezetik a háztartásokat és a gazdaság szereplőit. Surányi szerint nem tudják, hogy a valóságban mennyibe kerülnek ezek a termékek. „A gond az, hogy nem ösztönöz megtakarításra, miközben kerülőúton ezt is megfizetik például más termékek nagyobb inflációjában, magasabb adóban vagy az egészségügy és az oktatás kivérzésében” – mondta.
Surányi szerint ráadásul az ártámogatás legnagyobb részét azok kapják, akik nincsenek is rászorulva. „Ezt a politikát a szocializmusból jól ismerni, ahogy annak végeredményét is” – tette hozzá.
Lesznek megszorítások?
Surányi György szerint 2010 után a kormányzati kommunikáció szerint nem voltak megszorítások Magyarországon, pedig olyan intézkedések születtek, amelyek súlyos reálbércsökkenést eredményeztek, és ennek az árát a társadalom széles köre fizette meg.
Ilyen volt az áfakulcs 25-ről 27 százalékra emelése, a minimálbér szintjéig az adójóváírás megszüntetése, a csipszadó, a tranzakciós illeték és az ágazati különadók bevezetése vagy a közszféra reálbéreinek évekig tartó esése.
„Ha ezeket nem nevezzük megszorításnak, akkor valaki magyarázza el, hogy mi a megszorítás” – mondta. A professzor szerint az infláció hirtelen meglódulása is megszorításként értelmezhető, hiszen a bérnövekedések kétharmadát elviszi a fogyasztói árak emelkedése.
Úgy gondolja, hogy minden kormányzati válságkezelés legerőteljesebb korlátja a külső finanszírozási pozíció alakulása. Ez most egyre nagyobb hiányt, vagyis deficitet mutat, ennek finanszírozása jelentős devizaforrást igényel. Nagy kérdés Surányi szerint, hogy ennek a deficitnek a devizaigényét hogyan tudjuk biztosítani.
A szakember szerint ha megkapjuk az erre az évre járó uniós forrásokat, akkor a külső hiány mintegy felét (negyven-hatvan százalékát) anélkül lehet finanszírozni, hogy az növelné az ország külső eladósodottságát.
A fennmaradó részt a nemzetközi tőkepiacokról kell felvenni, azaz a külső adósságot kell növelni. „Ez mintegy négy-ötmilliárd eurót jelent, vagyis ekkora nettó devizakötvény-kibocsátás vagy hitelfelvétel lehet idén” – mondta. Az egyetemi tanár szerint Magyarország külső adósságszintje olyan, hogy ezt a hitelt különösebb gond nélkül és viszonylag elfogadható kamatkondíciók mellett fel lehet venni. Igaz, ez jóval drágább, mintha az Európai Uniótól kapnánk kölcsönt.
„Általános, a gazdaság minden területére és a társadalom minden rétegére kiterjedő megszorításokra nincs szükség, viszont a költségvetés átfogó átalakítása aligha kikerülhető. Középtávon ugyanis – három-négy év alatt –mind a külső hiányt, mind az államháztartás hiányát fokozatosan, de jól láthatóan elfogadható szintre kell levinni” – mondta.
Surányi György szerint most még az sem látható, hogy mekkora, öt-, hat- vagy hétszázalékos lenne beavatkozás nélkül a büdzsé idei hiánya, mert például a rezsicsökkentés miatt az igazság pillanata csak év végén jön el.
Ekkor fog kiderülni, hogy az állami energetikai vállalatnál, az MVM-nél nyolcszáz-, ezer vagy ezerkétszáz milliárd forintos hiány halmozódott fel amiatt, hogy a cég az aktuális világpiaci áron vásárolta az energiahordozót, de a kormány döntése miatt olcsóbban adta a háztartásoknak. Ezt az ezer milliárd forint körüli különbséget a büdzsének, vagyis a nap végén így vagy úgy az összes magyar adófizetőnek kell kifizetnie.
Surányi szerint a kormánynak a következő három évben van esélye arra, hogy fokozatosan fenntartható szintre vigye le a folyó fizetési mérleg és a költségvetés hiányát (ikerdeficit), különösen akkor, ha megérkeznek az uniós pénzek.
„Ha nem, akkor új helyzet van, az egész hiányt a nemzetközi tőkepiacokról kellene finanszírozni. Ebben az esetben sokkal gyorsabban kellene visszatérni a fenntartható növekedési pályára, sokkal fájdalmasabb költségvetési kiigazítás válna szükségessé” – tette hozzá.
Surányi György szerint enélkül újból gyorsan emelkedő nemzetközi eladósodottság alakulna ki. Ez viszont három-négy év horizontján már a külső adósság megugrása okán valószínűleg komoly veszélyeket hordozna magában.
