Egy volt rendőrtiszt, aki telefonon beszélt az orosz invázióról. Egy pap, aki az ukránok szenvedéséről prédikált a gyülekezetének. Egy diák, aki egy transzparenst tartott a magasba, amelyen nem voltak szavak – csak csillagok. Pillanatkép azokról az oroszokról, akik nem hallgattak, és felemelték a szavukat az ukrajnai invázió miatt.
Több száz orosz ellen emeltek vádat, mert felszólaltak az ukrajnai háború ellen, amióta a múlt hónapban elfogadtak egy elnyomó törvényt, amely tiltja az invázióról szóló „hamis információk” terjesztését és a hadsereg becsmérlését.
Emberi jogi csoportok szerint a szigorítás miatt legalább 23 ember ellen indult büntetőeljárás és lehetséges börtönbüntetés a hamis információ vádjával, több mint ötszáz másik ember ellen pedig a hadsereg becsmérlése miatt szabálysértési eljárás indult, ami súlyos pénzbírságot von maga után.
„Ez nagy mennyiségű, példátlanul nagyszámú ügy” – mondta Damir Gainutgyinov, a szólásszabadsággal kapcsolatos ügyekre összpontosító Net Freedoms jogsegélycsoport vezetője az Associated Pressnek adott interjújában.
A Kreml attól a pillanattól kezdve, hogy csapatai bevonultak Ukrajnába, igyekezett irányítani a háború narratíváját. A támadást „különleges katonai műveletnek” nevezte, és fokozta a nyomást a független orosz médián, amely háborúnak vagy inváziónak nevezte a támadást, és blokkolta a hozzáférést számos olyan híroldalhoz, amelynek tudósítása eltért a hivatalos irányvonaltól.
Az átfogó letartóztatások megfojtották a háborúellenes tüntetéseket, és a nagyvárosokban – mint Moszkva és Szentpétervár – a naponta ismétlődő jelenségből ritka, kevéssé figyelemfelkeltő eseményekké váltak.
Mégis szinte naponta érkeznek jelentések arról, hogy a rendőrség különböző orosz városokban magányos tüntetőket tartóztat le.
Bevitték a békesonka miatt
Még a látszólag jámbor akciók is letartóztatáshoz vezetnek.
Moszkvában őrizetbe vettek egy férfit, aki egy második világháborús emlékmű mellett állt, amelyen az szerepel, hogy Kijev – emlékeztetve a város szenvedéseire a náci megszállás idején –, kezében pedig Tolsztoj Háború és béke című művének egy példányát tartotta.
Egy másik embert állítólag azért vettek őrizetbe, mert a Miratorg húsipari vállalat szeletelt sonkáját tartotta a kezében, amelyen a név második felét áthúzták, így az volt olvasható: Mir – azaz Béke.
A háborúról szóló „álhírek” terjesztése vagy a hadsereg becsmérlése elleni törvényt a parlament egy nap alatt fogadta el, és azonnal hatályba lépett, pénzbírsággal és börtönbüntetéssel sújtva a konfliktust kritikusan szemlélő embereket.
A „hamis hírek” miatt indított első, nyilvánosan ismert büntetőügyek olyan közszereplők ellen irányultak, mint Veronika Belocerkovszkaja, egy orosz nyelvű szakácskönyv szerzője és népszerű, külföldön élő blogger, valamint a szovjet rendszerváltás idején legendás hírnévre szert tett Alekszandr Nyevzorov televíziós újságíró, filmrendező és volt törvényhozó.
Mindkettőjüket azzal vádolták, hogy széles körben követett közösségi médiaoldalukon „hamis információkat” tettek közzé az ukrajnai polgári infrastruktúrát érő orosz támadásokról – amelyet Moszkva hevesen tagadott, kitartva amellett, hogy az orosz erők csak katonai célpontokat támadnak.
„Hamis információ a fegyveres erőkről”
Aztán a fellépés hatóköre kibővült, a rendőrség szinte bárkit elfoghat.
Szergej Klokov volt rendőrtisztet őrizetbe vették és előzetes letartóztatásba helyezték, miután telefonon a háborúról beszélgetett barátaival. Felesége a Meduza hírportálnak elmondta, hogy Klokov, aki a Kijev melletti Irpinyben született, és akinek apja még Ukrajnában élt, amikor az orosz csapatok bevonultak, otthon egy alkalmi beszélgetés során elítélte az inváziót.
Klokovot az orosz fegyveres erőkről szóló hamis információk terjesztésével vádolták; akár tíz év börtönbüntetés várhat rá.
A szentpétervári művész, Szása Szkolicsenko ugyanezen vád alapján szintén tíz évig terjedő börtönbüntetésre számíthat. Egy élelmiszerboltban az árcédulákat háborúellenes szórólapokra cserélte ki. Ezután egy bíróság másfél hónapra előzetes letartóztatásba helyezte.
Hívő jelentette fel a papot?
Joann Burgyin orosz ortodox papot egy Moszkvától mintegy háromszáz kilométerre északkeletre fekvő faluban 35.000 rubel (432 dollár) pénzbírságra ítéltek az orosz fegyveres erők lejáratásáért, miután egyháza honlapján háborúellenes nyilatkozatot tett közzé, és egy tucatnyi hívőnek beszélt egy istentisztelet alatt arról a fájdalomról, amelyet az ukrajnai emberek halála miatt érez.
Burgyin az AP-nek elmondta, hogy beszéde vegyes reakciókat váltott ki. „Egy nő jelenetet rendezett amiatt, hogy beszélek erről, amikor csak imádkozni jött” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte a prédikációt hallgatók egyike volt az, aki feljelentette őt a rendőrségen.
Marat Gracsev, egy moszkvai Apple-termékek javításával foglalkozó üzlet igazgatója hasonló módon került bajba, amikor az üzletben lévő képernyőn egy Nem a háborúra című online petíció linkjét jelenítette meg. Sok vásárló támogatását fejezte ki, amikor meglátta, de egy idős férfi követelte a petíció eltávolítását, és azzal fenyegetőzött, hogy feljelenti Gracsevet a hatóságoknál.
A rendőrség hamarosan megjelent, és a férfit a hadsereg lejáratásával vádolták meg. A bíróság százezer rubel (1236 dollár) bírság megfizetésére kötelezte.
Kicsillagozva – abszurd tiltakozás az abszurd törvény ellen
Egy másik bíróság Dmitrij Reznyikov moszkvai diák ellen hozott ítéletet, mert egy üres papírlapot mutatott fel, rajta nyolc csillaggal. A csillagok azokat a betűket helyettesítették, amelyekből a Nemet a háborúra szlogen áll össze, és amelyet a tüntetők gyakran skandáltak.
A bíróság bűnösnek találta a fegyveres erők lejáratásában, és ötvenezer rubel (618 dollár) pénzbírsággal sújtotta, amiért március közepén egy Moszkva központjában tartott tüntetésen megjelent a táblával. (Maga a demonstráció csak néhány másodpercig tartott, mert a rendőrség gyorsan őrizetbe vette.)
„Ez az abszurditás színháza” – mondta az AP-nek ügyvédje, Oleg Filatcsev.
Egy szentpétervári bíróság a múlt héten pénzbírsággal sújtotta Artur Dmitrijevet egy olyan tábla miatt, amelyen – a rövidítés érdekében néhány szót kihagyva – egy Putyin-idézet szerepelt a náci Németország második vereségéről megemlékező, tavalyi győzelem napi felvonulásról.
„A háború annyi elviselhetetlen kihívást, gyászt és könnyet hozott, hogy lehetetlen elfelejteni. Nincs megbocsátás és nincs igazolás azok számára, akik ismét agresszív terveket szőnek” – mondta Putyin akkor a Kreml honlapja szerint.
Dmitrijevet az orosz hadsereg lejáratásáért harmincezer rubeles pénzbírsággal sújtották. Ez arra késztette, hogy pénteken posztoljon a Facebookon: „Vlagyimir Putyin mondata, ergo ő maga (…) lejáratja az orosz fegyveres erők céljait. Ettől a pillanattól kezdve az internetet és a médiát felügyelő Roszkomnadzornak blokkolnia kell Putyin minden beszédét, és az igazi hazafiaknak le kell szedniük a portréit az irodájukban.”
A Net Freedomsnál dolgozó Gainutgyinov szerint bármi, ami a hadseregről vagy Ukrajnáról szól, célponttá teheti az embert. Még az ukrán zászló színeit idéző, kék-sárga színű sapka vagy a béke szimbólumának tekintett zöld szalag viselése is a katonaság lejáratásának minősül – tette hozzá az ügyvéd.
Reznyikov, aki fellebbez a csillagos plakát miatt hozott ítélet ellen, azt mondta, hogy ijesztőnek találja a leszámolást. Az első szabálysértési eljárásban történő ítélet után egy második vétség büntetőjogi felelősségre vonást és akár három évig terjedő börtönbüntetést vonhat maga után.
Mind Burgyin, mind Gracsev – akik szintén fellebbeznek – akkora adományokat kaptak, amelyek meghaladták a pénzbírságukat.
„Rájöttem, hogy milyen fontos, milyen értékes a támogatás” – mondta Gracsev.
Burgyin tiszteletes elmondta, hogy ügye olyan nyilvánosságot kapott, amivel eredeti üzenete sokkal több emberhez jutott el, mint az a néhány tucat, aki eredetileg hallgatta a prédikációját. Ez pedig éppen az ellenkezője annak, amit a hatóságok feltehetően a pénzbírsággal el akartak érni.
„Lehetetlen ezt másnak nevezni, mint isteni gondviselésének – tette hozzá a pap. – A szavaim sokkal több emberhez jutottak el.”
