Magyar alelnökkel kezdte meg működését ez Európai Parlamentben a Pegasus-ügyet vizsgáló különbizottság. A testületnek már az első napon szembesülnie kellett azzal, hogy EP-képviselőket is megfigyeltek a szoftverrel. A Pegasus használata egyelőre átláthatatlan és szabályozatlan, ennek orvoslására is javaslatokat tesz majd a bizottság egy éven belül.
Lavinaként gördül a Pegasus-botrány végig Európán, de egyelőre még nem tartunk az események tisztázásának szakaszában. Időről időre újabb fejlemények borzolják a kedélyeket, úgy tűnik, a lehallgatási ügy eléri a politika legfelsőbb szintjeit is, ami leginkább azért aggasztó, mert eddigi ismereteink alapján kormányzati körök állnak a kémszoftverek használata mögött. Az Európai Parlament egy vizsgálóbizottságot állított fel a részletek tisztázása érdekében, a testületnek egy éve van jelentésének megtételére. A szakbizottságban három magyar képviselő is van: Donáth Anna a Momentum, Hidvégi Balázs a Fidesz, Rónai Sándor a Demokratikus Koalíció politikusa; utóbbit a testület első alelnökévé választotta.
Katalán gate
A Pegasus-szoftverrel kapcsolatos megfigyelési botrány csak pár hónapja gyűrűzött be az Európai Parlamentbe. Az események azonban felgyorsultak, néhány parlamenti esemény után felvetődött, hogy legyen egy bizottság a kérdés kivizsgálására, aztán rövid időn belül a formai döntések is megszületettek. Április 19-én megalakult a Pegasus-bizottság, és megtartotta első ülését. Közben azonban a képviselők – nem kis megdöbbenéssel – rájöttek, hogy ők is potenciális célpontok, s ez nemcsak elméleti felvetés, hanem bizonyított tény. Négy – egyébként katalán – EP-képviselőnek is megtalálták a kémszoftver nyomait a telefonján, illetve egy további képviselő (nem mellesleg Carles Puigdemont jelenleg is száműzetésben élő katalán elnök) munkatársainak, feleségének és ügyvédjének mobilját is feltörték. Minderre a kanadai Citizen Lab kutatásai mutattak rá. 65 telefonszámot azonosítottak a 2017 és 2020 közötti időszakból, az előbb említettek mellett három volt katalán elnök neve is szerepel a listán. Mindezek komolyan felvetik a spanyol kormány felelősségét, a madridi vezetés azonban tagadja az érintettségét.
„Teljesen elfogadhatatlan, de nem teljesen meglepő” – jelentette ki a fejlemények kapcsán Philippe Lamberts, a Zöldek parlamenti frakcióvezetője egy brüsszeli sajtótájékoztatón. Ugyanezen felszólalt az egyik érintett, Diana Riba i Giner képviselő, aki arról beszélt, hogy ezzel sérül a képviselők integritása, a szólás és a kifejezés szabadsága. Ugyanitt a lengyel Andrzej Halicki képviselő arról az egyénként már ismert tényről beszélt, hogy Lengyelországban a volt lengyel miniszterelnök, majd az Európai Tanács, illetve az Európai Néppárt elnöke, jelenlegi ellenzéki vezető Donald Tusk ügyvédjét figyelték meg, de egy, a választások tisztaságáért aggódó ügyész is áldozattá vált. Donáth Anna a nagyszámú, bizonyított magyarországi megfigyeléseket említve úgy fogalmazott, hogy ez nem magyar, hanem európai ügy.
A közelmúlt fejleményeihez tartozik, hogy az egyik uniós biztos, az igazságügyért felelős Didier Reynders és közvetlen köre is a megfigyeltek közé tartozik.
A helyzet súlyos, tarthatatlan
A Pegasus-botrányt kivizsgáló szakbizottság elnökévé Jeroen Lenaers holland néppárti képviselőt választották, aki eddig is nagyon aktív volt ezen a téren. Most pedig kijelentette, hogy „nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire súlyos, tarthatatlan helyzet az, hogy megfigyelnek politikusokat, újságírókat, civileket”.
Négy alelnököt is megválasztottak, közülük az első alelnök a szociáldemokrata frakció jelöltje, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője, Rónai Sándor lett. A baloldali politikus ezzel egyszerre a legmagasabban jegyzett magyar képviselővé vált, holtversenyben a szintén első alelnöki posztot is betöltő Ujhelyi Istvánnal.
A formaságok után a bizottság meg is kezdte a munkát. Meghallgatták a megfigyelési ügyet elindító Forbidden Stories újságírócsoport, a kanadai Citizen Lab és az Amnesty International képviselőit.
A beszámolókból kiderült, hogy először egy mexikói újságíró kezdett foglalkozni a kibermegfigyeléssel, ahol nagyon sokan estek a Pegasus áldozatává. Ezt követően nyújtott az Amnesty technikai támogatást, így sikerült a részleteket feltárni. „A Pegasus olyan, mintha valaki mindig a hátad mögött állna, és figyelné, mit csinálsz. Egyetlen ötleted, gondolatod sem maradhat titokban az állam előtt” – foglalta össze a benyomásait az egyik szakértő. A munka során ötvenezer telefonszámot vizsgáltak meg, és keresték a közös pontokat. John Scott Railton, a kanadai Citizen Lab kutatója arról beszélt, hogy a szoftvert gyártó izraeli NSO tulajdonképpen – bár léteznek más, hasonló programok is – monopolhelyzetben van az EU-ban, ahol diszkontáron, néhány tízezer euróért adják el a programot, míg a közel-keleti autokráciáknak ennek tízszereséért.
Sokasodó kérdések
A szakértők szerint talán a legnagyobb probléma az, hogy ez egy szabályozatlan iparág. Vagyis ezen a téren van a legtöbb teendője az EU-nak, világos, átlátható jogszabályokat kell alkotni a kémszoftverek forgalmazására és felhasználására. Az is elhangzott, hogy az EU-nak szankcionálnia kell az NSO-t, amiért diktátoroknak kémszoftvereket értékesít. Mint kiderült, az program első kliense 2014-ben Szaúd-Arábia volt. John Scott Railton hivatkozott az egyik informátorára, aki szerint az NSO minden információhoz hozzáfér, mert a lehallgatások mögött van egy központi entitás, elképzelhető, hogy ez maga az NSO, és az információk átfolynak a központi rendszeren – Izraelben.
A helyzet rendkívüli súlyosságára Sophie in ’t Veld holland liberális képviselői is felhívta a figyelmet. „Tagállami kormányok EU-biztosát és munkatársait támadták, képviselőket figyeltek meg, ezzel az európai projekt szívét vették célba” – mondta a politikus.
Az események hatására az Európai Parlament szakértői már bevezettek egy olyan szolgáltatást, amelynek keretében ellenőrzik az EP-képviselők telefonjait. Tervezik, hogy ezt a szolgáltatást kiterjesztik a parlamenti munkatársakra, sőt az uniós ügyekkel foglalkozó újságírókra is.
