Oroszország kezdeti háborús céljai nem valósultak meg, de szakértők arra számítanak, hogy Ukrajna Donyecket és Luhanszkot mindenképp elveszíti. Az oroszok most arra játszanak, hogy minél jobban elhúzódjon a konfliktus, és így őröljék fel az ukrán erőket. Az ukrán nagykövet azt mondta, sok ukránt a bucsai mészárlás ébresztett rá arra, hogy ha nem fognak fegyvert, nincs esélyük életben maradni, mert az oroszok senkinek nem kegyelmeznek.
Szakértők részvételével az ukrajnai háborúról rendezett panelbeszélgetést az Egyesült Államok nagykövetsége és Ljubov Nepop, Ukrajna magyarországi nagykövete. A közönség soraiban főleg magyarországi nagykövetségek munkatársai ültek.
Jójárt Krisztián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa először több, széles körben elterjedt, de valójában téves állításra hívta fel a figyelmet. Gyakran előjön a háborúval kapcsolatban, hogy „a nyugati fegyverszállítmányok csak elnyújtják a háborút”. Jójárt szerint ez valójában az orosz propaganda része. A nyugati fegyverszállítmányok leállítása ugyanis azt eredményezné, hogy az ukrán hadsereg rövid időn belül megsemmisülne, és Moszkva egy új, oroszbarát ukrán kormányt ültetne a mostani helyére. Azaz a fegyverszállítások leállítása az orosz háborús célok megvalósulását szolgálná. Szintén visszatérő érvelés, hogy kell valamit adni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy presztízsveszteség nélkül fejezhesse be a háborút. „Ez Putyin problémája. Kinek tudná eladni ezt győzelemként? Putyin már rég elvesztette a háborút” – fogalmazott Jójárt.
Létezik még Ukrajna, és ez nagy eredmény
Az NKE munkatársa szerint ugyanakkor az sem igaz, hogy Ukrajna nyerésre állna a háborúban. Nem egyértelmű ugyanis, hogy mit jelent a győzelem. A szakértő abban biztos, hogy Ukrajna valamekkora területét el fogja veszíteni a háborúban, és erre mindenkinek fel kell készülnie. Rácz András Oroszország-szakértő ezt azzal egészítette ki, hogy egyáltalán nem felesleges az ukránok harca az orosz túlerővel szemben. Ukrajna az orosz sereg legjobbjaival szemben volt képes megvédeni Kijevet, és Harkivot is feladta Oroszország, amely így kénytelen volt teljesen átalakítani a hadműveleteit, és lejjebb adni céljaiból. Valamilyen szintű győzelmet el lehet tehát érni az orosz túlerővel szemben. Rácz szerint a legrosszabbat már elkerülte Ukrajna. „Ha megvalósul az, amit Oroszország eredetileg akart, akkor március óta nem lenne Ukrajna. Kijevet elfoglalta volna Oroszország, ellenőrzése alá vonta volna a Fekete-tengert, és a legfontosabb ukrán vezetők orosz fogságban lennének. Sok veszteség árán, de nem szűnt meg a független Ukrajna” – fogalmazott Rácz. Azt is hozzátette, hogy eközben azért az oroszok is értek el sikereket, elfoglalták Herszont és Mariupolt, és Ukrajna elvesztette kijáratát az Azovi-tengerre.
Oroszország célja még mindig az, hogy Ukrajna ne legyen tagja sem az EU-nak, sem a NATO-nak. A háború előtt cél volt Ukrajna demilitarizálása is, Oroszország pedig épp most semmisíti meg az ukrán hadsereget. Oroszország nem fog leállni Rácz szerint. Ukrajna próbálja titkolni a veszteségeit, de lehet tudni, hogy jelentősek. Legjobb katonái nagy részét és tengeri haderejét már elveszítette, és komoly üzemanyaghiánnyal néz szembe a hadsereg, mondta Rácz.
Ezzel pedig Oroszország is tisztában van, amely most arra játszik, hogy ha elhúzódik a konfliktus, sikerülhet felmorzsolni az ukrán erőket. Ez lehet magyarázata annak is Rácz szerint, hogy Putyin még mindig nem rendelte el az általános mozgósítást. Mivel Putyin a villámháborús tervek bukása után kivéreztetésre játszik, Ukrajna megmentése szempontjából létfontosságú, hogy a Nyugat fegyverutánpótlással segítse az országot – fogalmazott Rácz András.
Szerinte Donyeck és Luhanszk megye elfoglalásáról nem fog lemondani Oroszország: Luhanszk 95 százaléka és Donyeck nagy része is már orosz ellenőrzés alatt van. Már csak az a kérdés, hogy milyen státuszt szán e két régiónak Oroszország: teljesen annektálni akarják, mint a Krímet, vagy megelégszenek azzal, hogy „független” szeparatista köztársaságok jönnek létre a területeken.
Nem csak Ukrajnát fenyegeti az oroszok háborúja
Ilyash György, a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa is elhúzódó konfliktusra számít, mivel „Oroszország nem elég erős ahhoz, hogy győzzön, és nem elég gyenge ahhoz, hogy veszítsen”, ráadásul az eddigi szankcióknak meglepően jól ellenállt az orosz gazdaság.
Ukrajna helyreállításának költéségét jelenleg nagyon nehéz megbecsülni, Ilyash szerint akár egybillió (ezer milliárd) dollárba is kerülhet, ami már a második világháború utáni Marshall-terv nagyságrendje. Egy ekkora program összeállítását viszont nehezítik a világszerte tapasztalható gazdasági problémák, a magas infláció, az energiaválság és az élelmiszerhiány. A háború okozta gazdasági nehézségeket az egész régió megérzi, hiszen a kis, nyitott, exportorientált gazdaságok – mint amilyen a magyar is – nagyon kitettek annak, mi történik a régióban.
Szergej Gerasimcsuk, az ukrán PRISM külügyi szakértője azt emelte ki, hogy Ukrajna a túléléséért küzd, és ebben a háborúban nem lehet semlegesnek maradni. Már csak azért sem, mert már most több országot is közvetlenül érint a háború. Moldova szakadár Transznyisztria régiója folyamatos orosz fenyegetettség alatt áll, Finnország és Svédország pedig a mostani háború miatt csatlakozik a NATO-hoz. Kiemelte a szankciók fontosságát, szerinte ezeknek csak egyik dimenziója az orosz gazdaság gyengítése, de ugyanilyen jelentős az üzenet is, azaz hogy a Nyugat egységesen kiáll Ukrajna mellett. Gerasimcsuk is hangsúlyozta a fegyverszállítmányok fontosságát, mert szerinte ha Ukrajna elveszíti a háborút, annak következményeit mindenki meg fogja érezni.
A szekértő szerint egyúttal új lehetőségeket is hozott magával a háború. „Közép-Kelet-Európa még sosem volt ennyire a nemzetközi figyelem fókuszában. Ezt ki kell használni, meg kell mutatni, mire képes a régió” – fogalmazott. Most egész Európa segíti Ukrajnát, és a most kialakuló kapcsolatokra érdemes lenne építeni a jövőben is. Ezen túl Gerasimcsuk szerint Ukrajna újjáépítésének része kell hogy legyen az is, hogy az EU megadja az országnak a tagjelölti státuszt. A politikai dimenzión túl a tagjelöltség megkönnyítené az anyagi segítségnyújtást is.
Az ukrán nagykövet biztos a győzelemben
Az esemény végén elmondott néhány gondolatot Ljubov Nepop, Ukrajna magyarországi nagykövete is. Ahogy fogalmazott, a háború végső kérdése az, hogy a demokrácia vagy a háború győzedelmeskedik-e. A nagykövet bizakodó volt Ukrajna esélyeit illetően. „Eleinte azt kérdezték, hány nap alatt fog minket lerohanni Oroszország. Aztán az volt a kérdés, mennyi ideig képes kitartani az ukrán ellenállás. Most már csak az a kérdés, mennyire kicsi területet veszít el Ukrajna a háborúban.” Nepop arról is beszélt, hogy sok ukránt a bucsai mészárlás döbbentett rá arra, hogy harcolni kell, ha életben akar maradni. „Megértettük, hogy az oroszok nem kegyelmeznek. Mi túlélni és élni akarunk”, de ehhez fegyverekre van szükség, mondta a nagykövet, aki ismét elmondta, hogy ebben viszont külföldi segítségre van szüksége Ukrajnának.
Nepop szerint sem arról kellene beszélni, hogy milyen területekkel lenne elégedett Putyin, és mit kellene ajánlani az orosz elnöknek, hogy presztízsveszteség nélkül tudja befejezni a háborút. „Arról kellene beszélni, hogy milyen büntetést kap Putyin a nemzetközi bíróság előtt.” Szerinte Putyin ha a akarná, bármikor véget vethetne a háborúnak.
A nagykövet Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt idézve ukrán győzelemről beszélt, ami magában foglalja a területek visszaszerzését, Oroszország felelősségre vonását és Ukrajna uniós tagjelölti státuszának elfogadását. „Higgyetek bennünk annyira, mint amennyire mi hiszünk magunkban. Mi hiszünk abban, hogy nyerni tudunk.” A nagykövet ehhez fegyvereket és Oroszország elleni szankciókat kért a jelen lévő nagykövetségek országaitól. „Nélkületek nem nyerhetünk, a győzelmünk közös győzelem lesz.”
