Továbbra is elégedetlen az Európai Bizottság a magyar korrupcióellenes küzdelemmel. Ez derül ki az idei országspecifikus ajánlásokból, amely egyébként az elmúlt években már tartalmazta ezt a kritikát. És tulajdonképpen ez az, ami miatt a Bizottság nem hagyja jóvá a magyar terveket, és ami miatt Magyarország nem kaphat ebből az uniós forrásból. A testület arra is felhívja a figyelmet, hogy fokozni kell a gazdaság zöldítésére, digitalizálására fordított erőfeszítéseket és az orosz energiától való függetlenedés érdekben is lépéseket kell tenni.
Az Európai Bizottság minden évben ekkortájt teszi közzé a tavaszi gazdasági csomagot, amelynek fontos része az országspecifikus ajánlások. Ezek olyan intézkedéseket tartalmaznak, amelyeket az Európai Bizottság szerint az adott tagállamnak végre kellene hajtania annak érdekében, hogy az unió egészében érvényesüljenek a költségvetési egyensúlyra, az államháztartási hiányra vagy a foglalkoztatásra vonatkozó elvárások.
A mostani csomag kapcsán természetesen arra hívják fel a figyelmet, hogy miközben megindult a koronavírus-járvány utáni gazdasági fellendülés, ezt megtörte Oroszország Ukrajna elleni inváziója és minden, ezzel kapcsolatos gazdasági hatás. Ide értve az energiaárak és különböző termékek árának drasztikus emelkedését, vagy nehezebb hozzáférhetőségét. Ugyanakkor ebben a csomagban is tetten érhető az a törekvés, hogy az EU-nak le kell válnia az orosz energiahordozókról.
“Az európai szemeszter tavaszi csomagjával arra törekszünk, hogy fenntartsuk Európa gazdasági kilábalását a világjárványból, és ezzel egyidejűleg 2030 előtt fokozatosan felszámoljuk az orosz energiától való stratégiai függőségünket” - fogalmazott a csomag bemutatása során brüsszeli sajtótájékoztatóján Valdis Dombrovskis, a Bizottság ügyvezető alelnöke.
Paolo Gentiloni, gazdasági biztos a következőket tette hozzá: „A több mint két évvel ezelőtti világjárvány első hetei óta az EU és a nemzeti kormányok erőteljes és koherens politikai támogatást nyújtottak gazdaságainknak, elősegítve a gyors fellendülés fenntartását. Ma közös prioritásunk a beruházás és a reform. Ezt tükrözik a ma bemutatott ajánlások, amelyek egyértelműen a nemzeti helyreállítási és reziliencia-tervek végrehajtására, valamint az energetikai átállásra összpontosítanak.”
Emiatt a Bizottság azt is javasolja, hogy az EU a 2023-as évre is terjessze ki az általános mentesítési záradékot. Ennek értelmében a tagállamok az európai költségvetési keretrendszerre általában alkalmazandó költségvetési követelményektől eltérve olyan intézkedéseket hozhatnak, amelyekkel megfelelően kezelhető a válság. Vagyis több lehetőség nyílik az állami beavatkozásokra anélkül, hogy ez Brüsszelnek szemet szúrna.
Hat pontos csomag
Az Európai Bizottság idei, Magyarországra vonatkozó országspecifikus ajánlásaiban nincs sok új elem. Ez egyben arról árulkodik, hogy a korábbi években felvetett problémákra nem sikerült megfelelő választ adni. A javaslatot még a tagállamoknak is el kell fogadniuk, erre júliusban kerül majd sor. A javaslatokat az Európai Bizottság hat pontban összegezte, ezek a következők:
- A következő évben gondoskodni kell arról, hogy a nemzeti finanszírozású folyó kiadások növekedése összhangban legyen az általános semleges politikai irányvonallal, figyelembe véve az energiaár-emeléseknek leginkább kitett háztartásoknak és cégeknek, valamint az Ukrajnából menekülő embereknek nyújtott folyamatos átmeneti és célzott támogatást. Megfogalmazták, hogy többet kell költeni a zöld és a digitális átállásra, többek között az elérhető, vagy elérhetővé váló uniós forrásokból. Javasolják a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának javítását, különösen a jövedelmi egyenlőtlenségek kezelése révén.
- Az Európai Bizottság azt ajánlja, hogy gyorsan zárja le Magyarország a tárgyalások az Európai Bizottsággal a 2021-2027-es kohéziós politika beruházásairól.
- Folytatni kell a legkiszolgáltatottabb csoportok munkaerő-piaci integrációját és meg kell hosszabbítani a munkanélküli-ellátások időtartamát. Az oktatási eredmények javítása és a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételének növelése is szükséges a minőségi általános oktatásban.
- Szükség van a korrupcióellenes keret megerősítésére, többek között az ügyészi erőfeszítések és a nyilvános információkhoz való hozzáférés javítása révén, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítésére. Javítani kell a szabályozás kiszámíthatóságát és a versenyt a szolgáltatási szektorban, különösen a kiskereskedelemben és a közüzemi szolgáltatásokban, és szisztematikusan kell alkalmazni a versenyt az üzleti tranzakciók során. A közbeszerzési verseny javítását is ide sorolták.
- Külön pontban van a fenntartható víz- és hulladékgazdálkodás, valamint a gazdaság körforgása, a vállalkozások digitalizálása, a zöld és digitális készségek, valamint a kutatás és az innováció reformja és beruházása.
- Végül az szerepel, hogy Magyarország csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függőséget a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsításával, különösen az engedélyezési eljárások ésszerűsítése és a villamosenergia-infrastruktúra korszerűsítése révén. A fosszilis tüzelőanyagok importjának diverzifikálása, különösen a más országokkal való összekapcsolás megerősítésével is elvárás. A Bizottság ajánlja a kormánynak, hogy csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget az épületekben és a közlekedésben.
Az ajánlások - ahogy nevük is mutatja - nem kötelezőek. Ugyanakkor az Európai Bizottság feladata az, hogy a nemzeti helyreállítási terveket véleményezze, ennek alapján döntenek a támogatásról a tagállamok. A jogszabály által meghatározott kritériumrendszer szerint a Bizottságnak az értékelés során figyelembe kell vennie az ajánlások teljesítését. Így a helyreállítási források megnyílása nagyban függ ezeknek a teljesítésétől, Magyarország esetében is.
Sokba kerülhet a késedelem
A magyar kormány több mint egy éve nyújtotta be az Európai Bizottsághoz a helyreállítási tervet. Ebben - az ígéretekkel szemben - nem szerepelt az igényelhető hitelre vonatkozó rész, Magyarország csak vissza nem fizetendő támogatásra dolgozott ki fejlesztési terveket. Ez 2500 milliárd forintot jelent tavalyi árakon, míg a hitel mintegy 3300 milliárd forintnak felelne meg. Orbán Viktor márciusban azt közölte, hogy Magyarország mégis kéri a hitelt is, hivatalosan azonban nem nyújtott be semmilyen ezzel kapcsolatos dokumentumot, illetve módosított tervet.
Időközben az EU nyilvánosságra hozta azt az elképzelését, amellyel támogatná a tagállamokat az orosz energiától való leválás során, s ebből szintén járnak Magyarország számára források. Viszont ezt a tételt besorolták a helyreállítási programba, ami Magyarország számára komoly gondot jelent, tekintettel az el nem fogadott nemzeti tervre.
Újabb probléma, hogy a magyar gazdasági növekedés miatt nominálértékben csökken az igénybe vehető összeg. Ráadásul amennyiben ebben az évben nem sikerül megállapodni, úgy a teljes keret 70 százaléka válik elérhetetlenné Magyarország számára, mivel az ezzel kapcsolatos jogszabály 2022. december 31-ét jelöli meg határidőként. Ha figyelembe vesszük a terv elfogadásához szükséges határidőket, akkor kiderül, hogy nincs már túl sok idő a vitákra, pár hónapon belül közös nevezőre kell jutni Brüsszellel.
