Az Európai Bizottság Brüsszelben bemutatta a REPowerEU nevű csomagját, amelynek célja, hogy az EU 2027-ig függetlenné váljon az orosz energiától. 210 milliárd eurót fog fordítani az unió erre, amelynek több mint fele a megújuló energiaforrások fokozottabb és hatékonyabb felhasználása. Magyarország számára jelenleg csak korlátozottan elérhetők a források, a helyreállítási alap korrupció miatti blokkolása ugyanis erre is kihatással van, a pénzek egy része innen érkezne.
Az Európai Unió előtt álló egyik legnagyobb feladat az orosz energiafüggőség felszámolása. A legkisebb részt kitevő szénimport nyári leállításáról már megszületett a tagállamok döntése, az olajembargót Magyarország blokkolja, a gázvásárlás tilalma pedig még napirenden sincs. Ha rövid távon még sok is a kérdőjel, hosszú távú célokat már kitűzött maga elé az EU. Ezt a tagállami vezetők márciusban le is szögezték a versailles-i nyilatkozatban, amikor a 16. pontban a következőket írták: „Megállapodtunk abban, hogy fokozatosan, a lehető leggyorsabban megszüntetjük az orosz földgáz, kőolaj és szén importjától való függőségünket.”
Az Európai Bizottság ennek jegyében elkészítette REPowerEU nevű programját, amely ennek a megvalósítását tartalmazza. Ugyanakkor ez még csak elmélet, a gyakorlat hiányzott: vagyis egészen mostanáig nem lehetett tudni, hogy tulajdonképpen miből és mennyit költhetnek a tagállamok erre a célra a közös kasszából. Most ez is kiderült.
Az elmélet
A REPowerEU arra törekszik, hogy diverzifikálja a gázellátást, felgyorsítsa a megújuló gázok térnyerését, és más energiaforrásokkal helyettesítse a gázt a fűtésben és a villamosenergia-termelésben. Ez az év vége előtt kétharmaddal csökkentheti az orosz gáz iránti uniós keresletet.
A javaslat értelmében az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség fokozatos megszüntetésére már jóval 2030 előtt, a jelenlegi tervek szerint 2027-ben sor kerülhet. A terv szerint két pillérre alapozva növelnék az uniós energiarendszer ellenálló képességét. Egyrészt a gázellátás diverzifikálásával a nem orosz szállítóktól származó LNG- és csővezetékes behozatallal, és a biometán- és a hidrogéntermelés és -import növelése révén. Másrészt a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának gyorsabb csökkentésével a lakásokban, az épületekben, az iparban és a villamosenergia-rendszerekben az energiahatékonyság fokozása, a megújuló energiaforrások használatának növelése, a villamosítás és az infrastrukturális szűk keresztmetszetek kezelése révén.
A tavaly, tehát még a háború előtt kidolgozott Fit for 55% tervben is az szerepelt, hogy 2030-ra (a károsanyag-kibocsátás 55 százalékos csökkentése mellett) harminc százalékkal, azaz százmilliárd köbméterrel kell csökkenteni a fosszilis gáz éves fogyasztást. Ehhez a tervek teljes körű végrehajtása szükséges. A REPowerEU-tervben foglalt intézkedésekkel azonban legalább 155 milliárd köbméter fosszilisgáz-felhasználást szüntethetünk meg fokozatosan, ami megegyezik az Oroszországból 2021-ben behozott mennyiséggel. E csökkentés közel kétharmada egy éven belül elérhető – áll a REPowerEU-ban.
A gyakorlat
210 milliárd euró. Ez az a forrás, amelyet az EU az orosz energiáról történő leválásra tud fordítani, ezt tartalmazzák azok a javaslatok, amelyek tartalommal töltik meg REPowerEU-t. Az Európai Bizottság úgy kalkulál, hogy ez a kiadás, amelyet 2027-ig fordítanak erre a célra, még így is jó üzlet, mert éves szinten százmilliárd eurós orosz energiavásárlást tudnak kiváltani. A csomag elemei és főbb tételei a következők:
- 29 milliárd euró befektetés az elektromos hálózatba a nagyobb villamosenergia-felhasználás érdekében,
- 37 milliárd euró a biometán-termelés növelésére,
- tízmilliárd eurós beruházás, hogy LNG-t és vezetékes gázt importáljunk,
- 1,5-2 milliárd euró az olajellátás biztonsága érdekében.
- 56 milliárd euró energiahatékonyságra és hőszivattyúkra,
- 41 milliárd euró az iparnak a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csökkentésére,
- 113 milliárd euró a megújuló energiaforrásokra.
A javaslat nagyon fontos eleme a közös energiavásárlás a közös vakcinabeszerzések mintájára. Ezt a platformot, vagyis a közös közbeszerzéseket megnyitnák a Nyugat-Balkán, Ukrajna, Moldova és Georgia előtt is – vagyis egy hatalmas igényekkel rendelkező vásárló jelenne meg a piacon, ezzel egyúttal az egyes államok rivalizálását és a kisebb országok kiszolgáltatottságát is meg lehetne előzni.
A torta magyar szelete
Magyarország tulajdonképpen az egész keret tíz százalékára tart igényt. Szijjártó Péter külügyminiszter nyilatkozataiból nyomon lehet követni, éppen hol tartanak a magyar elvárások, amelyek teljesítéséért a kormány hajlandó lenne támogatni az olajembargót – bár ezt így még nem mondták ki. A magyar kormány alapvetése ugyanis az, hogy az orosz olajimport megtiltásával az Európai Bizottság előidézett egy helyzetet, amely Magyarországnak nem jó. Ezért azt várja az Orbán-kormány, hogy erre a helyzetre adjon megoldást a bizottság. Ennek anyagi vonzata van, ugyanis a következő kiadások terhelnék Magyarországot:
- az olajfinomítók átállítása, modernizálása 500-550 millió euró értékben,
- az Adria kőolajvezeték bővítése annak érdekében, hogy a horvát kikötőkből Magyarországra kellő mennyiségű energiahordozó jusson el, ez kétszázmillió eurós költség, illetve
- az egész magyar energiarendszer modernizálása 15-18 milliárd euró értékben.
Vagyis láthatjuk, hogy a magyar igény 16-19 milliárd euró. Ugyanakkor a külügyminiszter nyilatkozataiban az szerepel, hogy még így is 55-60 százalékos üzemanyagát-növekedést kellene a magyar fogyasztóknak lenyelniük.
Az Európai Bizottság javaslatai alapján reális esély lehet a finomítók modernizálására, illetve összekötő vezetékek építésére pénzt igényelni. Erre azonban az egész EU-ban összesen 1,5-2 milliárd euró áll majd rendelkezésre, tehát valószínűleg a teljes beruházást nem fogja az unió finanszírozni. Ezen túlmenően elsősorban a megújuló energiaforrások használata, illetve az energiahatékonyság javítása az, amelyet az EU támogat, de irreális elvárás 15-18 milliárd eurót remélni ebből a forrásból. Sőt! Magyarország helyzetét nehezíti, hogy a források egy részét a helyreállítási alapokból fogják biztosítani, vagyis minden országnak ehhez a körülményhez kell majd igazítania a nemzeti tervét, amelyet azonban Magyarország esetében még el sem fogadtak, tekintettel a magas korrupciós kockázatokra. Ameddig ebben a kérdésben nincs megegyezés Brüsszel és Budapest között, várhatóan ezek a források sem lesznek elérhetők Magyarország számára.
