Az orosz legfelsőbb bíróság szerdán másodszor is elhalasztotta annak tárgyalását, hogy terroristaszervezetté nyilvánítsa-e az ukrán Azov ezredet, amely hetekig dacolt az orosz erőkkel Mariupolban.
Egy bírósági tisztviselő azt mondta, hogy az első alkalommal május 26-ra kitűzött tárgyalást most augusztus 2-ra napolták el. Indoklást nem mellékeltek.
Oroszország májusban közölte, hogy 2439 ukrán védő adta meg magát, miután kétségbeesetten kitartottak a végsőkig a déli kikötővárosban található Azovstal acélmű bunkereiben és alagútjaiban, a háború egyik legszörnyűbb pusztításának helyszínén.
Köztük voltak az Azov ezred tagjai is, akiket hősként tisztelnek Ukrajnában, de Moszkva gyakran oroszgyűlölő neonácikként beszél róluk.
Az egység 2014-ben alakult szélsőjobboldali önkéntes milíciaként, hogy felvegye a harcot az oroszok által támogatott szakadárok ellen. Később azonban beleolvadt az Ukrán Nemzeti Gárdába. Ukrajna azt állítja, hogy megreformálták, megszabadították radikális nacionalista gyökereitől, és mára nem foglalkozik politikával.
Különös hangsúlyt kapott az oroszgyűlölet abban a háborúban, amelyet Vlagyimir Putyin elnök különleges katonai műveletként aposztrofál Ukrajna demilitarizálására és „nácitlanítására” – ezt az indoklást Kijev és a Nyugat a támadás minden alapot nélkülöző ürügyeként utasította el.
Nagyon nem mindegy
A hozzátartozók az ukrán harcosok jogainak védelmét kérték az 1949-es genfi hadviselési egyezmények értelmében. Ukrajna azt mondja, arra számít, hogy orosz hadifoglyokra cserélik őket.
Ám ha a legfelsőbb bíróság terroristának minősíti az Azov ezredet, a tagjai közül néhányan bíróság előtt találhatják magukat, ahogy azt orosz parlamenti képviselők követelték.
Terroristatevékenység szervezése életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtható Oroszországban. A terrorszervezetben való részvétel tíztől húsz évig terjedő börtönbüntetést von maga után.
A magukat megadó mariupoli védők holléte nem tisztázott. A TASZSZ orosz állami hírügynökség június 7-én közölte, hogy több mint ezer férfit Oroszországba vittek nyomozás céljából.
Az orosz igazságügyi minisztérium, a börtönszolgálat és a nyomozó bizottság eddig nem válaszolt a tartózkodási helyükre és jogi státuszukra vonatkozó információkérésekre.
A harmadik genfi egyezmény értelmében a hadifoglyokkal emberségesen kell bánni, és az aktív ellenségeskedés megszűnése után haladéktalanul szabadon kell engedni és haza kell vinni őket.
