Moszkva és Peking rendreutasította a NATO-t csütörtökön, amiért az Oroszországot „közvetlen fenyegetésnek” nyilvánította, és közölte, hogy Kína „komoly kihívásokat” jelent a globális stabilitásra nézve.
A madridi csúcstalálkozón a nyugati katonai szövetség olyan világot vázolt fel, amely a nagyhatalmi verseny veszélyes szakaszába süllyedt, és számtalan fenyegetéssel néz szembe, a kibertámadásoktól a klímaváltozásig.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a csúcstalálkozó csütörtöki zárónapján azt mondta, hogy a tagországok megállapodtak „elrettentésünk és védelmünk alapvető módosításáról”, és egyértelműen megüzenték Moszkvának, hogy a szövetség határozott vonalat húzott keleti határán.
„Veszélyesebb és kiszámíthatatlanabb világban élünk, egy olyan világban, ahol valós háború dúl Európában – mondta Stoltenberg. – Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy ez rosszabb lehet, ha teljes körű háborúvá válik Oroszország és a NATO között.”
Megvédeni minden centimétert
Stoltenberg így folytatta: „Nem akarunk teret hagyni Moszkvának téves számításokra és félreértésekre, készen állunk megvédeni a NATO területének minden centiméterét. Ez a NATO alapvető felelőssége.”
Háromnapos spanyolországi tárgyalásukon a NATO-vezetők hivatalosan meghívták Finnországot és Svédországot, hogy csatlakozzanak a szövetséghez, miután legyőzték Törökország ellenállását. Ha a harminc tagország jóváhagyja az északi országok csatlakozását, az újabb 1300 kilométerrel növeli meg a NATO és Oroszország határát.
Vlagyimir Putyin orosz elnök arra figyelmeztetett, hogy hasonló válaszlépést tesz, ha az északi páros NATO-csapatokat és katonai infrastruktúrát enged be a területére. Kijelentette, hogy Oroszországnak „ugyanazokat a fenyegetéseket kell megteremtenie annak a területnek az irányába, amelyről a velünk szembeni fenyegetést megteremtették”.
Információs és nem valódi háború
Kaja Kallas észt miniszterelnök szerint Putyin fenyegetései „nem számítanak újdonságnak”.
„Természetesen számítanunk kell meglepetésekre Putyintól, de kétlem, hogy közvetlenül Svédországot vagy Finnországot támadná – mondta Kallas, amikor megérkezett a csúcsnak helyet adó konferenciaközpontba. – Határozottan lesznek kibertámadások. Lesznek hibrid támadások, folyik az információs háború. De nem hagyományos háború.”
Kína azzal vádolta a szövetséget, hogy „rosszindulatúan támadja és befeketíti” az országot. Az Európai Unióhoz akkreditált képviselete közölte: a NATO „azt állítja, hogy más országok teremtenek kihívásokat, de a NATO az, amely problémákat okoz világszerte”.
Átalakító csúcs
Ám a csúcsot Oroszország uralta. Stoltenberg szerint Moszkva ukrajnai inváziója elhozta „kollektív védelmünk legnagyobb átalakítását a hidegháború vége óta”.
A Stoltenberg által átalakítónak nevezett csúcstalálkozón a vezetők közzétették a NATO új stratégiai koncepcióját, az évtizedenként egyszer megfogalmazott prioritásokat és célokat.
Az utolsó ilyen dokumentum 2010-ben stratégiai partnernek nevezte Oroszországot. Most a NATO azzal vádolja, hogy „kényszer, felforgatás, agresszió és annektálás” alkalmazásával igyekszik kiterjeszteni hatókörét.
A 2010-es dokumentum nem tett említést Kínáról, ám az új már foglalkozik Peking növekvő gazdasági és katonai hatókörével.
Kína új kihívásokat jelent
„Kína nem az ellenfelünk, de tisztán kell látnunk az általa jelentett komoly kihívásokat” – mondta Stoltenberg szerdán.
A NATO közölte, hogy Kína „a szabályokon alapuló nemzetközi rend felforgatására törekszik, beleértve az űrkutatást, a kiberteret és a tengeri közlekedést”, és figyelmeztetett szoros kapcsolataira Moszkvával.
A szövetség ugyanakkor arról is szólt, hogy továbbra is „nyitott a konstruktív együttműködésre” Pekinggel.
Kína azzal lőtt vissza, hogy a NATO az instabilitás forrása, és megfogadta, hogy megvédi érdekeit.
„Mivel a NATO rendszerszintű kihívásként pozicionálja Kínát, nagyon oda kell figyelnünk és összehangoltan kell reagálnunk. Ha olyan cselekményről van szó, amely aláássa Kína érdekeit, határozott és erőteljes válaszokat fogunk adni” – áll a közleményben.
