Noha az észak-atlanti szövetségben „senki nem beszél arról, hogy a dolgok rosszra is fordulhatnak” az ukrajnai háború vonatkozásában, készen kell állni erre is, ezért a kormánynak fel kell gyorsítania a haderőfejlesztést – közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Az új honvédelmi miniszter a Mathias Corvinus Collegium (MCC) előadássorozatának vendége volt. A 24.hu tudósítása szerint beszédében úgy fogalmazott, hogy a szomszédban zajló fegyveres konfliktus nem a „mi háborúnk”, ezért meg kell akadályozni a kiterjedését, ugyanis Magyarország nem fog „idegen érdekekért vérezni”.
Szerinte a NATO-ban „mi, magyarok vagyunk az egyetlenek, akik józan emberként a békét akarják”, vagy „ha nem is egyedül, de legalábbis kisebbségben vagyunk ezzel a véleménnyel”.
Mint mondta, a megtámadott–agresszor-felállás kijelöli Magyarország helyzetét, ilyen helyzetben ugyanis az agresszort nyilvánvalóan nem lehet támogatni. Ennél sarkosabban nem fogalmazott, nem ítélte el élesen az invázió megindítását.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy véli, hogy az „ukránok halálzsákba szorultak”, hatalmasak a veszteségeik, ezért több helyen kivonták az erőiket a frontról, így most egyfajta újratervezési szakasz állt be mindkét félnél. A honvédelmi tárca vezetője szerint az alaptényezők az oroszoknak kedveznek, mert míg az ő hadseregük az eredeti száz-százhúszezer főből tízezer embert veszített, az ukránok nyolcvanezer katonája közül már húsz-huszonötezren haltak meg – írta a hírportál.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf rendkívül fontosnak nevezte, hogy Magyarország már évekkel ezelőtt megkezdte haderőreformját, amelyet szerinte a jelenlegi helyzetben nem lehetne végrehajtani. Rámutatott, hogy a magyar védelmi kiadások már a 2024-es céldátum előtt, jövőre elérik a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát. Hozzátette, lehet, hogy ezt az arányt a fennálló körülmények között még tovább kell majd növelni.
Szerinte fel kell gyorsítani a haderőfejlesztést, a régi szovjet technológia leváltását a nyugatira. A honvédség ugyanakkor komoly katonahiányban is szenved, ezért egyszerűsíteni kell a tartalékosok kiképzésének kereteit, hogy például a diákok akár a nyári szünetben is jelentkezhessenek.
A fő cél azonban az 52 éves politikus szerint a katonai pálya vonzóbbá tétele, hogy a fiatalok változtassanak eddigi terveiken, önként álljanak be a hadseregbe, és érezzék „fontos, helyes és klassz dolognak” a haza védelmét. Ehhez az is kell, hogy a katonák „jól kinéző” egyenruhában és új, magyar gyártású fegyverekkel tudjanak kiállni kortársaik elé – mondta.
