Az Európai Parlament nagy többsége szerint megalapozatlanok a globális minimumadó kapcsán támasztott magyar követelések, ezért az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak nem szabad engedniük a zsarolásnak. Azt is mondják, hogy az egyhangú szavazáshoz felelősségérzetre van szükség, ezért el kell gondolkozni használatának korlátozásán.
Óriási visszhangot váltott ki, hogy néhány héttel ezelőtt a magyar kormány megvétózta a globális minimumadó európai alkalmazásáról szóló uniós jogszabályt. Ez az adó a 750 millió euró kapcsolt árbevétel fölötti cégeket terhelné világszerte – az OECD keretein belül – egységesen, 15 százalékos adó kivetésével. A javaslat célja, hogy a multinacionális cégek, ideértve a techóriásokat, ne tudják kikerülni az adózást úgy, hogy adóparadicsomba menekítik a hasznukat. Magyarország tavaly őszig szintén ellenezte, akkortól azonban már támogatta a kezdeményezést, majd ismét vétót jelentett – egyedüli tagállamként. A magyar érvelés szerint az EU-ban hamarabb vezetnék be a minimumadót, mint a világ már részein, és ez versenyhátrányt jelentene az uniós cégek számára.
Véget kell vetni a vétóknak!
Ezzel kapcsolatban fogadta el saját álláspontját az Európai Parlament. E szerint a Magyarország által a társaságiadó-minimum szintjéről született nemzetközi megállapodás vétójának feloldásáért cserébe „bejelentett igényeket [...] már nagyrészt figyelembe vették a nemzetközi megállapodásban”, ezért a parlament „sürgeti Magyarországot, hogy haladéktalanul vessen véget a globális adóügyi megállapodás tanácsban való blokkolásának”. Az állásfoglalás arra biztatja a bizottságot és a tagállamokat, hogy „ne bocsátkozzanak politikai alkudozásba azokkal a tagállamokkal, amelyek visszaélnek nemzeti vétójukkal”, és „mindaddig tartózkodjanak a magyar nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv jóváhagyásától, amíg Magyarország teljes mértékben eleget nem tesz a rendeletben meghatározott valamennyi kritériumnak”.
Ha Magyarország kitart vétója mellett, akkor nemzetközi kötelezettségvállalásai teljesítése érdekében az uniónak meg kell fontolnia az alternatív lehetőségek, többek között a megerősített együttműködés használatát, vélik a képviselők, akik kijelentik, hogy a jelenleg létező nemzetközi adózási szabályok a modern kor gazdaságában nagyrészt elavultak, mivel nem képesek hatékonyan visszaszorítani az adókijátszást és az adókikerülést, aláássák az egységes piacot, és miattuk a kis- és középvállalkozások elfogadhatatlan versenyhátrányba kerülnek a multinacionális vállalatokkal szemben.
A képviselők emlékeztetik a tagállamokat, hogy az egyhangú uniós döntéshozatalhoz „nagyon magas szintű felelősségvállalásra és lojális együttműködésre” van szükség, ahogy az az uniós szerződésében szerepel. A tagállamoknak hosszú távon mérlegelniük kellene a minősített többségi szavazásra való áttérést, a bizottságnak pedig újra kellene indítania a vitát arról, hogy az adózás egyes területein fokozatosan át lehet-e térni a minősített többségi szavazásra.
A parlamenti állásfoglalást nagy többséggel, 450 szavazattal, 132 ellenszavazat és 55 tartózkodás mellett fogadták el.
Magyarország nélkül
Az Európai Parlament állásfoglalása részben nyitott kapukat dönget. A most leköszönt francia uniós elnökség nevében ugyanis Clément Beaune Európa-ügyi államtitkár már bejelentette, hogy a tagállamokat mindenképpen az EP által is említett megerősített együttműködés felé tereli. Erre van lehetőség, az alapszerződések értelmében amennyiben a tagállamok egy csoportja el kívánja mélyíteni valamely területen az integrációt, saját magukra nézve ilyen irányú kötelezettségvállalást tehetnek. Ilyen megerősített együttműködés keretein belül látja el feladatait például az Európai Ügyészség – amelyből Magyarország szintén kimaradt. A globális minimumadó esetében azonban az a helyzet, hogy csak egyetlen tagállam, Magyarország az, amelyik nem kíván részt venni benne.
Mindez anyagi veszteségeket is jelent az Európai Unió számára. Számítások szerint a globális minimumadó éves szinten 48–64 milliárd euró bevételt hozna a közösség számára.
Gyors reakciók
A szavazást követően az állásfoglalásért felelős Aurore Lalucq európai parlamenti képviselő, a szociáldemokraták adóügyi szóvivője és a multinacionális vállalatok minimális effektív adókulcsának végrehajtásával foglalkozó európai parlamenti előadó hangsúlyozta: „Az EU-nak kötelessége adózási igazságot szolgáltatni polgárainknak. Évente 190 milliárd eurót veszítünk az adóelkerülés és az agresszív adóverseny miatt. Kulcsfontosságú, hogy az EU megmentse az alkut, és megtalálja a módját ennek a jogszabálynak az elfogadására.” Hozzátette, hogy „az adóügyek túlságosan döntők ahhoz, hogy alku tárgyaként lehessen őket használni, és már nem tudjuk elfogadni, hogy Orbán a vétójognak köszönhetően túszul ejti Európa többi részét”.
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja sajtóközleményt adott ki, amelyben Győri Enikő fejtette ki a véleményét: „Nem történt meglepetés, a határozat beleillik a Magyarországot lejáratni próbáló döntések sorába. A nemzeti vétó használata a szerződésekben biztosított joga minden tagállamnak. Épp ezért a határozat nem más, mint Magyarország ismételt pellengérre állítása.”
„Az Európai Parlament ismét bebizonyította, hogy nincs benne nyitottság a józan észre. Ugyanúgy, ahogyan az Oroszország elleni szankciók tekintetében sem volt. Magyarország azért állította meg az uniós szabályalkotást, mert a háborús gazdasági környezetben a globális minimumadó elhamarkodott bevezetése elhibázott döntés volna. A nagy techcégek megadóztatásáról nem született döntés, az amerikai és az ázsiai országok még sehol nem tartanak a globális minimumadó bevezetésével, ezért Európa súlyos versenyképességi hátrányba kerülne, ha előrerohan” – mondta Győri Enikő.
Szerkesztőségünkhöz közleményt juttatott el Ujhelyi István szocialista EP-képviselő is. Ebben többek között ez áll: „Legyen világos, a magyar kormány vétója kizárólag a zsarolásról szól. Több miniszter is támogatóan nyilatkozott korábban a globális minimumadóról, amely kapcsán szerintük sikerült a magyar érdekeket beépíteni a javaslatcsomagba, ezért meg fogják azt szavazni. Ehhez képest emelt meglepetésszerű vétót a kormányfő nemrég, amely egyértelműen csak a nekünk járó uniós források kompromisszumoktól mentes kikényszerítését célozza.” Ujhelyi szerint a miniszterelnök döntése azonban bumerángként csaphat vissza: a minimumadót ugyanis a vétót megkerülve is bevezethetik, a „Fidesz-kormány zsaroló technikája viszont így egy újabb érv lesz amellett, hogy az európai érdekeket gáncsoló magyar kormány ellen végigvigyék az uniós büntetőeljárásokat”. A képviselő úgy gondolja, hogy ez a végén nemcsak jelentős, ezer milliárdokban mérhető uniós forrás, de Magyarország uniós szavazati jogának elvesztésével is járhat.
