Tíznapos karbantartási szünet után csütörtök reggelre újraindult a földgázszállítás az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken, de a teljes kapacitás elérése még messze van és a kilátások is bizonytalanok.
A Balti-tenger alatt futó csővezeték éves karbantartása július 11-én kezdődött, aminek kapcsán többen is aggodalmukat fejezték ki korábban, hogy valamilyen okra hivatkozva, azonban valójában a politikai nyomásgyakorlás részeként végül nem is fognak újraindulni a szállítások.
Az üzemeltető Nord Stream AG végül csütörtökön bejelentette, hogy reggel 6-kor újraindult a szállítás. A várakozások szerint nagyjából vissza is fog állni a karbantartást megelőző mennyiség, ami ugyanakkor kevesebb mint a fele a teljes kapacitásnak.
Klaus Müller, a Bundesnetzagentur német hálózati ügynökség vezetője közölte, hogy az orosz Gazprom arról küldött tájékoztatást, hogy a kapacitás körülbelül 30 százalékát fogják csütörtökön igénybe venni.
A Gazprom már a karbantartás megkezdése előtt, júniusban 60 százalékkal csökkentette az Északi Áramlat-1 vezetéken keresztül szállított mennyiséget arra hivatkozva, hogy a nyugati szankciók miatt fontos alkatrészek nem érkeztek vissza a kanadai karbantartásról.
Németország szerint Oroszország csupán ürügyként használta fel az alkatrészek hiányát és a technikai magyarázatot, ugyanis tisztán politikai döntésről volt szó, amelynek célja a bizonytalanság fokozása és az árak további felhajtása lehetett.
Kanada később bejelentette, hogy a gázszállítás leállítása óriási nehézségeket okozna a német gazdaságnak, ezért engedélyezik a szóban forgó turbinák elküldését.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban kedden azt mondta, hogy még mindig nem kapták meg a turbinák visszaszállításáról szóló dokumentációt. Hozzátette, július végén esedékes egy újabb turbina karbantartása, és amennyiben addig nem érkezik vissza az alkatrész Kanadából, akkor még tovább fog csökkenni a szállított gázmennyiség.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán kijelentette, hogy a turbina „szállítás alatt van”, így ez „nem lehet kifogás” a gázcsapok elzárására.
A brüsszeli testület előző nap bemutatott javaslata értelmében a tagállamoknak 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal kellene csökkenteniük a gázigényüket. Szükség esetén ezt kötelezővé is lehetne tenni, mindez azonban nem érintené a háztartásokat. Emellett még nagyobb erőfeszítéseket kívánnak fordítani az alternatív energiaforrások felkutatására és leszerződésére.
Az Európai Unió 2027-re teljesen fel kívánja számolni az orosz energiahordozók importját.
