Lettország és Észtország közölte, hogy távozik a kelet-európai kapcsolatok fellendítése érdekében Kína által létrehozott fórumból. Ez újabb kudarcnak tűnik Kína egyre határozottabb diplomáciai céljai között.
A két balti ország azután döntött így, hogy Kína fellendítette kapcsolatait Oroszországgal. Peking elutasította Oroszország bírálatát, és elítélte a nyugati büntetőszankciókat Moszkva ellen.
Hetekkel az invázió előtt Hszi Csin-ping elnök Pekingben fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és közös nyilatkozatban kijelentették, hogy kétoldalú kapcsolataik határtalanok.
A döntés másik oka, hogy Peking gazdasági és diplomáciai megtorlást indított a harmadik balti állam, Litvánia ellen, mert bővítette kapcsolatait Tajvannal, amelyet Kína saját területének tekint és erőszakos annektálással fenyeget. Kína növekvő magabiztossága és a nemrég Tajvan közelében végrehajtott fenyegető hadgyakorlatok éles kritikákat váltottak ki az Egyesült Államok, az EU, Japán, Ausztrália és mások részéről.
„Tekintettel a lett külügyi és kereskedelmi politika jelenlegi prioritásaira, Lettország úgy döntött, hogy megszünteti részvételét a közép- és kelet-európai országok és Kína közötti együttműködési fórumban” – olvasható a lett külügyminisztérium csütörtöki közleményében.
Az ország „továbbra is konstruktív és pragmatikus kapcsolatokra törekszik Kínával mind kétoldalúan, mind pedig az EU–Kína-együttműködésen keresztül, amely a kölcsönös előnyökön, a nemzetközi jog, az emberi jogok és a nemzetközi szabályokon alapuló rend tiszteletben tartásán alapul” – áll a közleményben.
Észtország hasonló nyilatkozatot adott ki, amelyben azt írta, hogy „továbbra is konstruktív és pragmatikus kapcsolatokra törekszik Kínával, amely magában foglalja az EU és Kína közötti kapcsolatok előmozdítását a nemzetközi jogrenddel és olyan értékekkel összhangban, mint az emberi jogok”.
„Észtország 2012-től vett részt a közép-kelet-európai és kínai együttműködési fórumban. A tavaly februári csúcstalálkozót követően Észtország nem vett részt a formáció egyetlen ülésén sem” – áll a közleményben.
Kína azért hozta létre a fórumot, hogy erősítse a kapcsolatokat az EU tagjaival, valamint Szerbiával és másokkal, részben azért, hogy előmozdítsa Hszi Egy övezet, egy út kampányát, amelynek célja hidak, vasutak, erőművek és más infrastruktúra építése az eurázsiai kontinensen.
Kína a fórumot eredetileg 17 plusz egy megállapodásnak nevezte, de az európai partnerek száma mára tizennégyre csökkent. A kritikusok szerint a fórum kísérlet volt arra, hogy egy nagyobb terv részeként kihasználják az országok közötti különbségeket, hogy Oroszországgal együtt aláássák a jelenlegi, szabályokon alapuló nemzetközi jogrendet, amelyet az USA és szövetségesei uralnak.
Ukrajnával kapcsolatos álláspontja mellett sokan bírálják azért is Kínát, mert rakétákat lőtt ki, valamint hajókat és harci repülőgépeket küldött Tajvan partjaihoz, válaszul Nancy Pelosi amerikai házelnök látogatására.
Kína határozottan ellenez minden kormányközi kapcsolatot Tajvan és más országok között, amelyek – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – Peking igényeit szem előtt tartva csak informális kapcsolatokat tartanak fenn a szigettel.
Nagy-Britannia azért rendelte be a kínai nagykövetet, hogy kifejezze aggodalmát „a Peking által az utóbbi hónapokban tanúsított egyre agresszívabb magatartás és retorika miatt, amely veszélyezteti a térség békéjét és stabilitását” – közölte Liz Truss külügyminiszter.
„Az Egyesült Királyság felszólítja Kínát, hogy minden nézeteltérést békés eszközökkel oldjon meg, ne erővel fenyegessen” – tette hozzá.
Peking Tajvan elleni fenyegetései nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy az amerikai–kínai kapcsolatok évtizedek óta a legalacsonyabb szinten vannak. Kína emellett hosszas viszályba keveredett Ausztráliával, múlt héten kilőtt rakétái kritikát váltottak ki Japánból, amelynek kizárólagos gazdasági övezetéhez tartoznak azok a vizek, ahol a lövedékek becsapódtak.
Egy másik elutasítás: Dél-Korea szerdán közölte, hogy saját maga fog dönteni az észak-koreai fenyegetésekkel szembeni védelmi rendszerének megerősítéséről, miközben Kína felszólította, hogy folytassa a korábbi szöuli kormány politikáját, amely nem telepített további amerikai rakétaelhárító rendszereket, amit Peking határozottan ellenez.
A fejleményekkel kapcsolatban Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy „tiszteletben tartjuk és támogatjuk Észtország és Lettország szuverén döntését, hogy a továbbiakban nem vesz részt a fórumon”.
„Észtország és Lettország fontos és értékes NATO-szövetséges és kulcsfontosságú amerikai partner számos kérdésben, például az emberi jogok előmozdítása terén, nagyon erősek a védelmi és gazdasági kapcsolataink” – mondta Patel újságíróknak.
„Az elmúlt évben világszerte azt láttuk, hogy az országok aggodalmukat fejezték ki Kína Oroszországhoz való stratégiai igazodása miatt, valamint azzal kapcsolatban, hogy Peking támogatja Moszkva Ukrajna elleni háborúját” – közölte.
„Egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy a Pekinggel való kapcsolatokat realistábban kell megközelíteni” – tette hozzá Antony Blinken külügyminiszter korábbi nyilatkozatára utalva.
Csütörtökön ötnapos tajpeji látogatását befejezve Agnė Vaiciukevičiūtė litván közlekedési- és hírközlésiminiszter-helyettes hangsúlyozta a Tajvanhoz fűződő gazdasági kapcsolatok fontosságát, és támogatta a G7-csoport által kiadott, a Tajvan körüli kínai hadgyakorlatokat bíráló nyilatkozatot. Az Európai Unió is hasonló nyilatkozatot adott ki, ami arra késztette Kínát, hogy berendelje a csoport nagyköveteit, kifejezve tiltakozását.
„Litvánia demokrácia. Tajvan nagyon közeli barátunk, egy virágzó gazdaság” – mondta Vaiciukevičiūtė.
„Litvánia úgy döntött, hogy együttműködik azokkal az országokkal, amelyek készek erre. Tajvan ilyen ország, és megbízható partner” – tette hozzá.
