Az elmúlt napokban is lőtték a dél-ukrajnai, zaporizzsjai atomerőművet. Súlyos baleset lehetősége van a levegőben mindössze ötszáz kilométerre a világ legsúlyosabb nukleáris balesetének, a csernobili katasztrófának helyszínétől.
Csütörtökön António Guterres ENSZ-főtitkár felszólította Oroszországot és Ukrajnát, hogy állítsa le a harcokat az erőműnél, amelyet aznap újabb lövések értek.
A zaporizzsjai atomerőműben hat szovjet VVER–1000 V–320 vízhűtéses és vízzel moderált reaktor található, amelyek 235-ös urániumot tartalmaznak, amelynek felezési ideje több mint hétszázmillió év.
Ez Európa legnagyobb atomerőműve, a világon is az egyik legnagyobb. Építése 1980-ban kezdődött, hatodik reaktorát 1995-ben kapcsolták a hálózatra.
Július 22-én az Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerint reaktorai közül mindössze kettő működött.
Milyen veszélyek fenyegetik a reaktort?
A reaktorokat fenyegető legnagyobb veszély a vízellátás csökkenése.
A nyomás alatt lévő vizet arra használják, hogy elvezesse a hőt a reaktorból, és lelassítsa a neutronokat, hogy az urán-235 láncreakciója folytatódhasson.
Ha a vízellátás megszűnne, és a segédrendszerek, például a dízelgenerátorok egy támadás miatt nem tudnák hűteni a reaktort, nagyon gyorsan felmelegedne.
Magas hőmérsékleten hidrogén szabadulhat fel a cirkóniumburkolatból, és a reaktor elkezdhet leolvadni.
Szakértők szerint azonban a reaktorok épületeit úgy tervezték, hogy visszatartsa a sugárzást és ellenálljon a nagyobb becsapódásoknak, vagyis a nagyobb szivárgás kockázata még mindig korlátozott.
„Nem hiszem, hogy nagy lenne a valószínűsége annak, hogy a szigetelőépület megsérülne, még akkor sem, ha véletlenül eltalálná egy robbanótöltet, és még kevésbé valószínű, hogy maga a reaktor megsérülne ettől. Ez azt jelenti, hogy a radioaktív anyag jól védett” – mondta Mark Wenman, az Imperial College London Nuclear Energy Futures nukleáris anyagokkal foglalkozó kutatója.
Mi a helyzet a kiégett fűtőelemekkel?
A reaktorok mellett a létesítményben van egy száraz fűtőelemtároló is a kiégett, használt fűtőelemek számára, valamint az egyes reaktorok épületében kiégett fűtőelemeket tároló medencék, amelyeket a használt fűtőelemek hűtésére használnak.
„A medencékben lévő kiégett fűtőelemek nagyon forrók, attól függően, hogy mennyi ideje vannak ott” – mondta Kate Brown, a Massachusetts Institute of Technology kutatója, akinek könyve a csernobili katasztrófát dokumentálta.
„Ha nem tesznek bele friss vizet, a víz elpárolog. Ha a víz elpárolog, a cirkóniumburkolat felmelegszik, és kigyulladhat, és az nem jó – nagyon hasonló a csernobili helyzethez, radioaktív izotópok egész komplexuma szabadulhat fel” – mondta.
A 2011-es japán fukusimai atomkatasztrófa idején a kiégett fűtőelemek medencéjéből származó hidrogén okozott robbanást a 4-es reaktorban.
A NAÜ-nek benyújtott 2017-es ukrán beadvány szerint a száraz, kiégett fűtőelemeket tároló létesítményben 3354 kiégett fűtőelem volt, a medencékben pedig mintegy 1884.
Ki ellenőrzi a létesítményt?
Miután február 24-én megszállták Ukrajnát az orosz erők, március elején átvették az irányítást az erőmű felett.
Továbbra is ukrán személyzet működteti, de speciális orosz katonai egységek őrzik a létesítményt, és orosz nukleáris szakemberek irányítanak. A NAÜ figyelmeztetett, hogy a személyzet rendkívül stresszes körülmények között dolgozik.
Ha nukleáris baleset történne, nem világos, hogy háború idején ki foglalkozna vele – mondta Brown.
„Nem tudjuk, mi történik háborús helyzetben, amikor nukleáris vészhelyzet van” – mondta Brown.
„1986-ban minden úgy működött, mint a Szovjetunióban szokott, így több tízezer embert, felszerelést és járművet tudtak a helyszínre mozgósítani. Ki vezetne most egy ilyen műveletet?” – kérdezte.
Mi történt eddig?
Az erőművet márciusban érte az első támadás, de nem volt sugárszivárgás, és a reaktorok sértetlenek maradtak. Oroszország és Ukrajna egymást hibáztatta a történtekért.
Júliusban Oroszország azt állította, hogy Ukrajna drónokkal és rakétákkal támadta az erőmű területét. Az ukránbarát közösségi média szerint kamikazedrónok mértek csapást az orosz erőkre az erőmű közelében.
A Reuters nem tudta ellenőrizni egyik fél harctéri beszámolóját sem.
Augusztus 5.: Az erőművet kétszer is lőtték. Az elektromos vezetékek megrongálódtak. Találat ért egy reaktorok közelében lévő területet. Oroszország közölte, hogy az ukrán 45. tüzérdandár 152 mm-es lövedékekkel lőtt az üzem területére a Dnyeper folyó túloldaláról. Az ukrán állami atomenergetikai vállalat, az Enerhoatom szerint Oroszország gránátokkal lőtte az erőművet.
Augusztus 6.: Ismét lőtték az erőművet. A kiégett nukleáris fűtőelemek száraz tárolója melletti területet érte találat. Az Enerhoatom szerint Oroszország rakétákkal lőtte az erőművet. Az orosz erők szerint Ukrajna 220 mm-es Uragan rakétavetőkkel támadta a létesítményt.
Augusztus 7.: Ismét lőtték az erőművet. Oroszország szerint Ukrajna 44. tüzérdandárja csapást mért az erőműre, megrongálva egy nagyfeszültségű vezetéket. Az orosz védelmi minisztérium szerint az 5-ös és 6-os reaktor teljesítménye ötszáz megawattra csökkent.
Augusztus 11.: Ismét lövések érték az erőművet. Az ukrán Enerhoatom szerint ötször, az oroszok által kinevezett tisztviselők szerint kétszer csapódott be lövedék műszakváltás közben.
