Teherán szerint Salman Rushdie a hibás azért, hogy megkéselték és hogy súlyosan megsebesült. Közben Washington az iráni állami médiát bírálta „a förtelmes támadásra” adott „aljas” reakciója miatt.
Teherán a késelés hírére augusztus 15-én kategorikusan tagadta, hogy bármi köze lenne a három nappal korábban New York állam nyugati részén elkövetett támadáshoz.
Egy iráni kormánytisztviselő hétfőn tagadta, hogy Teherán részt vett volna a Salman Rushdie elleni támadásban, jóllehet a késelést az Iszlám Köztársaság első nyilvános megjegyzéseiben védelmébe vette.
Irán szerint magának és támogatóinak köszönheti
„A Salman Rushdie elleni amerikai támadást illetően senkiről sem véljük úgy, hogy szemrehányást, feddést vagy akár elítélést érdemel, kivéve magát Rushdie-t és támogatóit” – mondta Kanáni.
„Ebben a tekintetben senki sem hibáztathatja az Iráni Iszlám Köztársaságot – tette hozzá. – Úgy gondoljuk, hogy a sértések, amelyeket elkövetett, és a támogatás, amelyet kapott, sértést jelentettek minden vallás követőinek.”
Irán tagadta, hogy az ország az 1979-es iszlám forradalom óta eltelt években külföldön akciókat hajtott volna végre másként gondolkodók ellen, jóllehet az ügyészek és a nyugati kormányok az ilyen támadásokat Teheránnak tulajdonították és hozzá vezették vissza. Bár Irán az elmúlt években nem összpontosított az íróra, az egy évtizedes fatva, amely a meggyilkolását követeli, még mindig érvényben van.
Nemzedékek óta szítják az erőszakot
Rushdie-t augusztus 14-én levették a lélegeztetőgépről, és beszélni is tudott azután, hogy súlyosan megsérült a késes támadásban, amikor a Chautauqua Intézetben a kreatív véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó panelbeszélgetésen készült felszólalni.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter elítélte az iráni állami médiát a reakciója miatt.
„Az iráni állami intézmények nemzedékek óta szítják az erőszakot Rushdie ellen, és az államhoz kapcsolódó média most kárörvendezett a merényletkísérlet fölött” – mondta Blinken augusztus 14-én kiadott közleményében.
„Ez aljasság” – tette hozzá.
„Rushdie több irodalmi óriásnál, következetesen kiáll az olyan egyetemes jogokért, mint a szólásszabadság, a vallás és a meggyőződés szabadsága, valamint a sajtószabadság” – fogalmazott Blinken a közleményben.
Ártatlannak vallja magát, de az ügyész előre eltervezett támadásról beszél
A férfi, akit azzal vádolnak, hogy megtámadta a vitatott regény, a Sátáni versek szerzőjét, ártatlannak vallotta magát a gyilkossági kísérlet és a testi sértés vádjában, ám az ügyész „előre eltervezett” bűncselekményről beszélt.
Hadi Matar nevében az ügyvédje beszélt, amikor a támadót vád alá helyezték. A bíró óvadék ellenében sem engedte szabadlábra.
A 75 éves Rushdie májsérülést szenvedett, a támadó elvágta az idegeket a karjában és a szemében. Valószínűleg elveszíti sérült szemét.
Rushdie évek óta halálos fenyegetéssel néz szembe Sátáni versek című regénye miatt, amelyet egyes muszlimok istenkáromlásnak tartanak.
Rokonszervez a síita szélsőségekkel
A 24 éves Matart azzal vádolják, hogy felrohant a Chautauqua Intézet színpadára, és legalább tízszer arcon, nyakon és hason szúrta Rushdie-t.
Az NBC News egy rendfenntartó tisztségviselőt idézett, aki azt mondta, hogy Matar a közösségi oldalai szerint rokonszenvez a síita szélsőségekkel és az Iszlám Forradalmi Gárda céljaival.
Nem áll kifejezetten kapcsolatban a gárdával, de az első értékelés szerint rokonszenvez az iráni kormánycsoporttal – mondta a tisztviselő az NBC jelentése szerint.
A Sátáni verseket betiltották Iránban. Egy évvel 1988-as megjelenése után az ország akkori vezetője, Ruholláh Homeini ajatollah fatvát adott ki, amelyben Rushdie meggyilkolására szólított fel.
Az iráni kormány elhatárolódott Homeini rendeletétől, de a Rushdie-ellenes érzelmek megmaradtak. 2012-ben egy félhivatalos iráni vallási alapítvány 2,8 millió dollárról 3,3 millió dollárra emelte a Rushdie után járó jutalmat.
Már elengedte a fenyegetést
Rushdie, aki a fatva miatt sok éven át bujkálni kényszerült, elengedte a fenyegetést, mondván, nincs rá bizonyíték, hogy az embereket érdekelné a jutalom.
1991-ben a könyv japán fordítóját halálra késelték, egy olasz fordító pedig túlélt egy késes támadást. 1993-ban háromszor rálőttek a könyv norvég kiadójára, de ő is túlélte.
Hámenei soha nem adott ki fatvát a rendelet visszavonásáról, bár Irán az elmúlt években nem az íróra összpontosított.
Az indiai Mumbaiban született Rushdie brit és amerikai állampolgár, 2000 óta New Yorkban él.
Matar az Egyesült Államokban született olyan szülők gyermekeként, akik a dél-libanoni Jarunból emigráltak – mondta el a falu polgármestere, Ali Tefe augusztus 13-án az AP hírügynökségnek.
Az AP jelentése szerint az Irán által támogatott Hezbollah síita fegyveres csoport zászlói láthatók a faluban a csoport vezetője, Haszan Naszralláh, Hámenei, Homeini és Kasszem Szulejmáni meggyilkolt iráni tábornok portréi mellett.
