Az elmúlt néhány napban nyolc gólyát is áramütés ért Szombathelyen, mert sok villanyoszlop nincs megfelelően leszigetelve. A fehér gólyák körülbelül hetven százaléka nem éri meg a kétéves kort.
A nyugat.hu cikkét a Szabad Európa új sorozatában, a Szabad oldalban közöljük. Ebben a sorozatban az ország független szerkesztőségeinek írásait, tartalmait vesszük át, hogy saját olvasóikon túl a szélesebb nyilvánossághoz is eljussanak.
„Szombathely, Erdei iskola utca (az utca vége, a szeméttelep bejáratával szemben). Három lent, egy fent. Szerintem egy egész fészeknyi volt ez a négy madárka, bár nem tudom, honnan, mert a környéken nem látok fészket” – jelezte egy állatbarát az Állatvédők Vasi Egyesületének a hét elején, és egy képet is csatolt.
Hasonló üzenetet kapott a Fekete István Állatvédő Egyesület is, akik két kép társaságában írtak a négy halott kisgólyáról, és hozzátették, hogy természetesen jelezték az oszlopot az E.ON-nak. Majd délután frissítették a posztot azzal, hogy úgy tudják, az E.ON kiment és madárbiztossá tette az oszlopot, és kiderült, hogy már régóta tervben volt.
A történtekről mi is írtunk, valamikor vasárnap este pusztulhatott el a négy, idén kelt, jól fejlett madár. A helyszínre dr. Kóta András állatorvos érkezett, aki azt mondta, nem egyszerre érhette őket áramütés, az egyik madártetem már néhány napja ott lehetett. Kiderült az is, hogy az egyik madár lábán volt gyűrű is, Koszorús Péterrel együtt gyűrűzte az állatorvos még június végén Nardán.
Az állatvédőkön kívül az állatorvos is bejelentette az oszlop számát, ő az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságánál, hogy felkerüljön a legsürgősebben szigetelendő oszlopok listájára.
De ez már a második eset volt rövid időn belül Szombathelyen. Néhány nappal korábban a Rumi Külső úton történt hasonló. Ott hat gólya körözött a levegőben, négyen leszálltak egy villanyoszlopra, majd hangos sistergés után a középen ülő két madár a mélybe zuhant. A közeli sörözőből többen odafutottak és próbáltak telefonon segítséget kérni, mivel akkor még élt a két állat.
Végül oda is dr. Kóta Andrást sikerült riasztani, de mire kiért, az egyik fiatal madár már elpusztult. A jól fejlett gólya lábán azonnal észrevette a gyűrűt, és nem sokkal később kiderült, hogy ezt a madarat is saját kezűleg vette ki a fészekből még június végén Nardán, hogy meggyűrűzze.
A másik madár lábán nem volt gyűrű, pihegve feküdt a fűben. Az állatorvos elsőre nem sok esélyt látott arra, hogy életben marad, amikor azonban felemelte a földről, a madár megtartotta a fejét, ezért elvitte a rendelőbe, ahol infúziót akart adni neki, majd elvinni a kőszegi Chernel-kertbe. Erre azonban nem került sor, másnap reggelre ez a madár is elpusztult.
Persze a legtöbb ember felháborodott az elpusztult gólyák láttán, és azonnal támadni kezdték az E.ON-t. Ezért úgy döntöttünk, megszólaltatjuk őket is ez ügyben.
„Mi is nagyon sajnáljuk a madárvédelmi beavatkozásaink ellenére elpusztuló madarakat. Hosszú évek óta folyamatosan dolgozunk a helyzet javításán, hogy a hálózatunk minél inkább madárbarát legyen. Évente sok ezer madárvédelmi beavatkozást végzünk el, az új hálózataink már egytől egyig madárbarátok, a régiek átalakítására évente több tízmillió forintot költünk – az eredményeink mellett ugyanakkor a még előttünk álló feladatokat is látjuk. Tudatos lépésekkel haladunk a természeti környezetet minél inkább kímélő megoldásokat alkalmazva és újabbakat is keresve” – reagáltak az elmúlt napok eseményeire az E.ON sajtóosztályáról.
Hogyan próbálnak segíteni?
Folyamatosan egyeztetnek például nemzeti parkokkal, kormányhivatalokkal, fajmegőrzéssel foglalkozó szakemberekkel és állatvédő egyesületekkel is, azt mondják, szoros és nagyon jó munkakapcsolat van közöttük, együtt jelölik ki a feladatokat, és hogy melyek azok a helyszínek, ahol átalakításra van szükség, készült egy rizikótérkép is.
„A problémás helyeket a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tizenkét éve viszi térképre, ennek megújításához az E.ON anyagi támogatást is biztosított. Az MME-vel való együttműködés keretében az E.ON minden évben kap friss adatokat a beavatkozást igénylő helyszínekről, e pontok madárbarát átalakítását az energiavállalat elvégzi. Ugyanez igaz az egyes nemzeti parkoktól érkező beavatkozási kérésekre” – tudtuk meg.
De mihelyst kapnak bejelentést arról, hogy megsérült vagy elpusztult egy madár, igyekeznek azonnal intézkedni. Jellemzően háromszáz méter sugarú körben ellenőrzik a hálózatot madárvédelmi szempontból, és meg is teszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy ne történjen több baleset. Így tettek a legutóbbi két, szombathelyi esetnél is.
„Fontos azonban, hogy ez nem azt jelenti, hogy csak ott avatkozunk be, ahol baj van, a folyamatos egyeztetések nyomán nagyon sok proaktív megoldásunk is van, többféle madárvédelmi eszközt is tesztelünk” – tették hozzá.
Mi a helyzet Vas megyében?
Arról, hogy mennyi gólya pusztul el áramütés következtében, nincsenek pontos adataik, mivel az E.ON javarészt csak azokról az esetekről értesül, amelyek üzemzavart is okoznak. Ilyen idén eddig három alkalommal volt összesen. Amikor valaki elpusztult gólyát talál, általában az önkormányzatnak vagy a területileg illetékes nemzeti parknak jelenti be.
Így történt Szombathelyen is. A legutóbbi esetet az Őrségi Nemzeti Parknak jelezték, onnan a tájegység vezetője, Harsányi Krisztián értesítette az E.ON-t. A szóban forgó oszloptranszformátor-állomás átalakítását így soron kívül, augusztus 8-án, hétfőn el is végezték.
„Ezt a helyszínt (az Erdei iskolánál) és a biztonság kedvéért egy másik hasonlót (a szeméttelepnél) E.ON-os kollégáink madárbaráttá alakították. A felszerelt madárkiülők biztonságos landolást biztosítanak a madaraknak, és így nem tudnak a szárnyukkal a vezetékhez érni” – árulták el.
Vas megyében idén eddig az alábbi esetekben avatkoztak be:
- Meggyeskovácsiban a Kossuth Lajos utcában és Alsóújlakon a Hársfa utcában az Őrségi Nemzeti Park kérésére helyeztek ki a gólyáknak fészektartókat, Szalafőn pedig fészekalapot szereltek az egyik oszlopukra.
- Egyik szerelőjük vette észre, hogy Vépen a madarak az oszlop tetején kezdtek el építkezni, itt fészekalappal erősítették meg a fészekrakó helyet.
- Bőben optikai hálózat építése miatt oszlopot cseréltek, és a meglévő gólyafészket biztonságos, új helyre költöztették.
- Vasszécsényben, a Gyöngyös utcában is madárvédelemmel látták el az egyik oszlopot, Sorkifaludon, a Nádasdy-kastélynál pedig két alkalommal – egyszer az Őrségi Nemzeti Park, másszor a Vas Megyei Kormányhivatal megbízásából – gólyafészket javítottak meg.
Kiemelik, hogy szerencsére egyik esetben sem elhullott madár miatt kellett beavatkozniuk, „valamennyi esetben proaktív madárvédelmi intézkedés történt”.
És hogy mi mindent tettek eddig?
Minden tavasszal fészektartókat helyeznek ki, hogy ezzel is védjék a gólyákat, a pontos helyszíneket pedig lakossági és szakértői javaslatok alapján választják ki. Idén 34 darab új fészektartót helyeztek ki, és ahogy minden évben, idén is került ezekre fonott fészekalap, hogy vonzóbb legyen a gólyáknak.
Ezzel a 34 új fészektartóval együtt már több mint 2800 fészektartó van az E.ON hálózatán, ezeket folyamatosan ellenőrzik, gondozzák, hiszen a meglévő fészektartók ellenőrzése ugyanolyan fontos feladat, mint az újak elhelyezése. A régebbi, akár évtizedes fészkek ugyanis többmázsásra is hízhatnak, ezáltal veszélyessé válhatnak. Ilyen esetekben úgynevezett kikönnyítést végeznek rajtuk.
Részt vesznek egyébként a kikelt gólyafiókák gyűrűzésében is, minden évben biztosítják a szükséges eszközöket és szakembereket, illetve segítenek akkor is, ha egy rossz állapotú, legyengült vagy gyengébben fejlődő kisgólyát kell lehozni a fészekből.
Jelenleg ezeket a technológiákat alkalmazzák – a teljesség igénye nélkül:
- Feszítőoszlopokon 780 mm hosszú rúdszigetelőket alkalmaznak a korábbi 415 mm helyett, burkolt áramkötéseket a csupasz kötések helyett, és madárkiülőket telepítenek.
- Az oszlopkapcsolókat az oszlopcsúcsról a vezeték alá teszik (pilotfázisban van a lefelé fordított kapcsoló, és a függőleges oszlopkapcsolóra madárvédelmi burkolat kerül).
- A transzformátorokat a vezeték alá teszik, az oszlopokon lévő összekötő vezetékeket burkolt kivitelűre cserélik.
- A vezetékkel való ütközés megelőzésére a láthatóságot javító eszközöket (például madárvédelmi jelzőgömböt) szerelnek fel az ütközésveszélyes helyeken.
- Kiemelt esetekben, amikor a láthatósági eszköz nem elégséges, mert nagy testű, rosszul koordináló madarak (például túzokok) vonulási területén fut a szabad vezeték, föld alá viszik a kábeleket a madarak megóvása érdekében. A Kiskunsági Nemzeti Park és a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén például közel harminc kilométeres szakaszon szüntették meg a légvezetéket. A túzokvédelmi projekt idén Mosonmagyaróvár térségében folytatódik, újabb hét kilométeres szakaszon cserélik földkábelre a légvezetéket.
Nem túl rózsás a helyzet
Becslések szerint évente több tízezer madár lehet áramütés áldozata hazánkban.
„Magyarországon a madarakat a verébmérettől a gólyáig és a túzokig fenyegető kis- és középfeszültségű, valamint a vasúti elektromos szabadvezeték-hálózat közel százezer kilométer hosszúságú, és több mint egymillió oszlopot számlál. Az áramütött madarak pusztulásával gazdasági kár is keletkezik: ha kevesebb a madár, több a mezőgazdasági kártevő, így a terményveszteség is, vagy éppen nő a vegyszeres védekezés költsége, akár a százmillió forintos nagyságrendet is elérheti” – írta korábban az MME.
Dr. Kóta András állatorvos azt mondja, a fehér gólyák túlnyomó része, körülbelül hetven százaléka nem éri meg a kétéves kort. Vannak olyan országok, ahol vadásznak rájuk, Magyarországon pedig az oszlopok fejszerkezete és a szigeteletlen vezetékek jelentenek végzetes veszélyt.
Ez ellen lehet és kell is tenni, de mivel pénzbe kerül, ezért nehézkes az előremozdulás. Az állatorvos azt is elmondta az Erdei iskola úti esettel kapcsolatban, hogy az elkövetkezendő néhány hétben még sok fehér gólya fog megfordulni az oszlop körül, mivel fontos gyülekezőhely van a közelben. Most azonban, hogy az E.ON megvizsgálta az oszlopot, és szereltek fel madárkiülőket, remélhetőleg nem követeli több gólya életét ez a hely.
Másik oszlop viszont sajnos igen. Nem sokkal az E.ON válasza után újabb áldozatot követelt egy balesetveszélyes oszlop Szombathelyen, ezúttal a Szász Béla utcában.
„Amikor elfogynak a szavak… Egy hét alatt nyolc idei gólya pusztult el csak Szombathely belterületén” – írta az Állatvédők Vasi Egyesülete Facebookon vasárnap este.
A történetnek tehát sajnos még nincs vége.
