Komoly részsikert értek el a fakivágás elleni tiltakozások, a Magyar Közlönyben megjelent kedden egy miniszteri utasítás arról, hogy természetvédelmi területen mégsem szabad tarvágást végezni az erdőkben.
A magyar kormány még augusztus negyedikén adott ki váratlanul egy rendeletet, amelyben igen komolyan lazított a fakivágás szabályain. E szerint a fakitermelés tilalmi időszakára vonatkozóan jogszabályban megállapított korlátozást nem kell alkalmazni. Emellett például természetvédelmi területeken is lényegesen könnyebb lett teljes tarvágást végezni.
A hivatalos indoklás „a tűzifaigények biztosítása” volt a rendeletben.
A rezsicsökkentést érintő változások bejelentése nyomán a szilárd tüzelésű kályhák és kandallók forgalma ugrásszerűen megnőtt. „Most az is tűzifát akar venni, akinek nincs kéménye, se kályhája” – mondta a Szabad Európának egy iparági szereplő. Az egyik nagy hazai kereskedőcégnél tizenkétszeresére ugrottak a kazáneladások júliusban. A jelenségről itt olvashat bővebben.
A lépést viszont igen komoly tiltakozáshullám fogadta, rögtön több tüntetés is szerveződött, az LMP az Alkotmánybírósághoz fordult, a főpolgármester helyi ellenállást hirdetett.
A tiltakozást egyrészt azzal indokolták a kritikusok, hogy a kormány az ország egyik legfontosabb hosszú távú környezetvédelmi célját cserélné a lehető legrövidebb távúakra.
Emellett a szabály átgondolatlanságát is támadták, hiszen például nem csak tűzifának vághatják ki majd a fákat, nem tettek különbséget fafajták között. Ráadásul a most kivágott fa idén még biztosan alkalmatlan lesz megfelelő minőségű tüzelőnek. Azóta sem került elő semmilyen előzetes állami számítás arról, hogy a kormány szerint mi lesz a következménye az új iránynak.
Bemondtak gyorsan szinte mindent
Az Agrárminisztérium azzal érvelt, hogy mindezekkel együtt is fenntarthatóan mennek majd a fakivágások. A WWF összefoglalója alapján Nagy István agrárminiszter azzal is érvelt, hogy „Mi itt nem tölgyerdőt, bükkerdőt és hasonlókat akarunk vágni”, csakhogy a jogszabályban ettől még engedélyezték.
Orbán Balázs politikai igazgató úgy érvelt, hogy tulajdonképpen az eddigi erődgazdálkodási gyakorlat volt rossz, és most döntően a túltartott, elaggott, nem őshonos fajtákból álló erdők megfiatalítását és őshonos fafajokra cserélését célozza. De ezt sem tudni, hogy honnan vette, hiszen semmi ilyesmi nem szerepelt a tényleges szabályban.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő szintén újat mondott, ő azt állította, hogy csak akkor fognak élni az új favágási lehetőségekkel, ha vészhelyzet miatt szükség lesz rá. Szintén semmi ilyesmi nem volt a tényleges szabályban, Szentkirályi pedig nem közölte, hogy ezt miből gondolja.
Csendben kijött egy módosítás
A fokozódó tüntetéshullám közben, augusztus 16-án előzetes bejelentés nélkül részben visszatáncolt a kormány a korábbi álláspontjából. A Magyar Közlönyben ugyanis kijött egy miniszteri utasítás, amely számos ponton visszakozik a korábbi szabályoktól.
Így például leegyszerűsítve visszaállítja az őshonos fajú védett erdők tarvágásnak tilalmát a természetvédelmi vagy Natura 2000-es területeken. Emellett például nem lesz általános a tarvágásos rendelet, az alkalmazását az erdőgazdálkodó előzetes kérelméhez köti.
Vagy az erdőgazdálkodóknak „elsődlegesen” leginkább akácot kell majd kivágniuk tűzifának. A fakivágást könnyítő szabályok első körben áprilisig lesznek érvényesek az új utasítás szerintm amely másnaptól már hatályba is lép.
A WWF üdvözölte a hátraarcot, és komoly lépésnek is tartja, de szerintük ezzel még nincsenek feltétlenül biztonságban a védendő hazai erdők.
„Továbbra sem egyértelmű, hogy a magánkézben lévő védett és Natura 2000-erdőknek mi lesz a sorsuk. Szintén nem világos, hogy az erdőfelújítási kötelezettséggel kapcsolatos szabályozást módosítják-e, vagyis marad-e az ökoszisztémákat pusztító inváziós fajok terjedését elősegítő veszélyhelyzeti rendelkezés” – írta a szervezet.
