Ismét bőven a határérték felettinek mérték a Duna hőmérsékletét a paksi atomerőmű hűtővizének kiengedőhelye környékén, a mérést videóval is dokumentálta az Átlátszó. Az atomerőmű hivatalos mérése elvileg ugyanakkor és ugyanott sokkal alacsonyabb lett.
A paksi atomerőmű működéséhez másodpercenként nagyjából százezer liter hűtővízre van szükség, a felmelegedett hűtővizet pedig az erőmű visszaengedi a Dunába. Ez elég sok víz, átlagosan nagyjából a Duna vízhozamának tizedét használja fel a cég.
Az erőműnek azonban gondosan oda kell figyelnie erre a kiengedett hűtővízre, hogy ne okozzon óriási környezeti károkat a Duna élővilágának leforrázásával.
Többek közt ezzel a feltétellel kaptak a blokkok üzemidő-hosszabbítási engedélyt. Jogszabályba is van foglalva, hogy egyes határértékek felett a lehető leghamarabb csökkenteni kell az erőmű teljesítményét, vagy a villamos hálózat rendszerirányítójával (MAVIR) egyeztetve akár le is kell állítani az egész erőművet, mielőtt túl nagy lenne a baj.
Legutóbb pont nemrég, július végén kellett visszavenni a blokkok teljesítményéből, mert kezdték vészesen túlmelegíteni a Dunát. Pontosabban a hűtővíz kibocsátási pontjának környékén átlépték a 29,5 °C-os vízhőmérsékletet.
Bőven 30 fok felett mérték
Az Átlátszó augusztus 5-én, a hivatalos mérési módszertant követve az előírt helyeken megmérte a Duna hőmérsékletét, és több helyen is bőven 30 fok feletti vízhőmérsékletet talált. Mindezt videóval dokumentálták.
Az atomerőmű által jelentett mérési eredmények szerint viszont a víz rendre 29 Celsius-fok alatti hőmérsékleten maradt.
Az erőmű méréseinél egyébként a felelős kormányhivatal is részt vehetne, hogy hitelesítse az eredményeket, vagy utólag is ellenőrizhetné az erőművet. A lap kérdéseire azonban nem válaszoltak, csak annyit árultak el, hogy ők biztosan semmilyen szabálytalanságot nem tártak fel. Keresték a Paksi Atomerőmű Zrt.-t is, amely eddig nem válaszolt.
A közelmúltból az egyik leghíresebb kapcsolódó eset 2018 augusztusában volt, amikor kevésen múlt, hogy nem kellett leállítani az egész atomerőművet, számolt be akkor a G7.
Azt nehezebb megmondani, hogy akkor ténylegesen mennyire lehetett kritikus a helyzet, mert a Vízügyi Főigazgatóság paksi mérőegysége a legnehezebb időszak előtt, augusztus elején elromlott. Ezért a hatóságnál kézi mérésre álltak át, óránkénti mérések helyett csak naponta egyre, méghozzá reggel hétkor, amikor a leghidegebb a Duna.
