Két év után úgy döntöttek a magyar hatóságok, hogy elkezdődhet az építkezés a Paks II. atomerőmű területén. Vannak még nyitott kérdések, amelyek a technológiával kapcsolatosak, ezek nem kaptak zöld utat.
Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) megadta a létesítési engedélyt a Paks II. nevű új atomerőműnek, így elkezdődhet az építkezés. Az OAH több mint két évig vizsgálta a Paks II. Atomerőmű Zrt. által benyújtott dokumentumokat, miután elfogadta a kérelmet.
Az OAH hivatalos állásfoglalása szerint a létesítési engedély a vonatkozó jogszabályi követelmények betartása mellett feljogosítja a céget a további szükséges engedélyek beszerzésére és a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló kormányrendelet mellékletét képező Nukleáris Biztonsági Szabályzatban leírt, a nukleáris létesítmény létesítéséhez szükséges terület előkészítésére.
A hatóság ezzel párhuzamosan visszatartási pontot határozott meg: a nukleáris biztonság szempontjából fontos építmények létesítése nem kezdhető meg addig, amíg a cég „a hatósághoz nem nyújtja be a frissített előzetes biztonsági jelentést, és annak megfelelőségéről a hatóság írásban nem nyilatkozik”. (A magyar mellett a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is tett észrevételeket biztonsági kérdésekkel kapcsolatban.)
Ez alól kivételt képeznek a terület-előkészítési tevékenységek, továbbá a nukleáris szigetek alaplemez-betonvasalásának készítése, amelyet a cég saját beruházói kockázatára elvégezhet.
A paksi atomerőmű bővítéséről rengeteg vita volt az elmúlt években. A Greenpeace itt szedte össze az építés elleni érveket. E szerint nem sikerül csökkenteni Oroszországtól való energiafüggőségünket, hiszen egy orosz cég, a Roszatom építi az erőművet, és később is vele lesz kapcsolatban a fűtőanyag ide- és a használt fűtőelemek odaszállítása miatt.
A beruházás túl drága, a megtérülése kérdéses, továbbá olyan technológiát akarnak megvalósítani, amely az Európai Unióban még nem kapott engedélyt. Emellett érdemes lenne a projektre szánt négyezer milliárd forintot megújuló energiarendszerekre költeni.
Az sem segít a tisztánlátásban, hogy a projekttel kapcsolatban rengeteg adat titkos (például ütemterv, a magyar és az orosz fél között a felelősségek és a kockázatok megosztása, a beruházás pontos értéke), ami komoly aggályokat vet fel az átláthatóság és az ellenőrizhetőség szempontjából.
Az építés melletti érvek szerint a mai energiaárak mellett nem lesz kérdéses a megtérülés, és szükség van egy állandó energiát adni képes erőművi kapacitásra.
A kormány szerint fontos mérföldkő, hogy megadta az Országos Atomenergia Hivatal a paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó létesítési engedélyt, így megkezdődhet a valós építkezési fázis, és 2030-ra működésbe léphetnek az új blokkok.
Szijjártó Péter külügyminiszter a Facebookon közzétett videójában arról beszélt, hogy rendkívül fontos fordulópontjához érkezett a két új reaktor építése, hiszen a hasonló projektek során több száz, több ezer engedélyt kell beszerezni, de ezek közül a most megkapott a leglényegesebb.
Emlékeztetett arra, hogy a több mint négyszázezer oldalas engedélykérelmet két éven keresztül vizsgálták magyar és nemzetközi szakemberek, mielőtt megadták a zöld utat. Szijjártó Péter tájékoztatása szerint továbbra is reális, hogy 2030-ra működésbe lép a két új blokk.
