Az uniós külügyminiszterek határozata értelmében felmondják az Oroszországgal 2007-ben kötött vízumkönnyítési megállapodást. Vízum megszerzésére a jövőben is lesz lehetőség, de egyéni mérlegelés alapján, így például ha valaki csak vásárolni vagy kirándulni akar az EU-ba, az valószínűleg nem fog belépési engedélyt kapni.
Az Európai Unió eddig hat szankciós csomagot fogadott el válaszként Oroszország ukrajnai inváziójára, és összeállítottak egy hetediket is, amelyben tulajdonképpen az előzőket finomhangolták, és eltüntettek néhány kiskaput. Azt már ekkor lehetett tudni, hogy az EU nagyjából elérte a lehetőségei határát, a fokozatosan életbe lépő büntetőintézkedések pedig a következő hónapokban fejtik ki a hatásukat. Sőt a Moszkva számára igazán nagy érvágást jelentő olajembargó majd csak az év végétől, a következő év elejétől csökkenti az orosz költségvetést. A gáz- és az atomenergia szankcionálására soha nem is volt javaslat az Európai Bizottság részéről, itt az EU azt a megoldást választja, hogy embargó helyett fokozatosan csökkenti a vásárlást, bár ezzel párhuzamosan az oroszok is egyre megbízhatatlanabb szállítókká váltak, akik a leszerződött mennyiséget is ideig-óráig korlátozták/korlátozzák vagy teljesen leállítják.
Ebben a helyzetben merült fel – nem utolsósorban ukrán nyomásra –, hogy az orosz polgárok EU-ba történő beutazását is tiltsa meg az unió. Ez egyébként részben már az első intézkedések között megvalósult, amikor diplomatáktól, oligarcháktól, a Putyin-rezsim segítőitől tagadták meg a vízum kiadását. Az új javaslat azonban arra vonatkozott, hogy a hétköznapi oroszokat is tiltsák ki az EU-ból. Az elmúlt napokban egyre többet lehetett erről hallani, ezért az uniós külügyminiszterek az első adandó alkalommal, vagyis prágai informális ülésükön napirendre tűzték a kérdést.
Előhangok
Az álláspontok nagyjából már a tanácsülés előtt ismertek voltak. A tagállamok három csoportba voltak oszthatók: akik a teljes beutazási tilalmat támogatják, akik ellenzik és akiknek közömbös a téma. Lengyelország, Finnország, Észtország, Lettország és Litvánia közös nyilatkozatban követelte, hogy az Európai Bizottság tegyen javaslatot „az orosz állampolgárok Európai Unióba és a schengeni övezetbe való beáramlásának határozott csökkentésére”. Hozzátették, hogy „amíg ilyen intézkedések nem lépnek életbe uniós szinten, megfontoljuk átmeneti nemzeti szintű intézkedések bevezetését az orosz állampolgárok határainkon túli megnövekedett beáramlásával kapcsolatos, küszöbönálló közbiztonsági problémák megoldása érdekében”. Ezzel szemben Franciaország és Németország sokkal megengedőbb álláspontra helyezkedett. Szintén közös dokumentumot fogalmaztak meg, amelyben a teljes tiltás ellen foglaltak állást. Catherine Colonna francia külügyminiszter még kedden azt mondta Prágában, hogy fontos különbséget tenni Putyin és támogatói, másrészről „az orosz állampolgárok, művészek, diákok, újságírók” között. Colonna szerint „az előbbiek a felelősek a háborúért, az utóbbiak nem”. Ehhez csatlakoztak más államok is, például Spanyolország, Portugália, Görögország és Ciprus, akik szintén úgy vélték, hogy a teljes tiltás lehetetlenné tenné, hogy az Oroszországból politikai okokból menekülni kényszerülők elhagyják az országot. Más politikusok azonban azzal érveltek, nem igazán igazságos eljárás, ha egyik oldalon az ukránok a lövészárkokban halnak meg, másik oldalon pedig orosz polgárok az európai nagyvárosokban turistáskodnak.
Azt már a megbeszélés előtt látni lehetett, hogy ha csak az Oroszországgal közös szárazföldi határral rendelkező országok bekeményítenek, az lényegesen megnehezíti az akár vízummal rendelkező turisták dolgát. Ekkor ugyanis csak a légi út marad, az Oroszországból érkező gépek azonban nem szállhatnak le az EU-s reptereken. Marad a kerülőút, akár Isztambulon, akár Kairón, akár bármelyik kis-ázsiai országon keresztül, ami lényegesen bonyolultabb és drágább utazást jelent.
Felfüggesztik a vízumegyezményt
Az uniós külügyminiszterek végül egy áthidaló megoldást fogadtak el. Abban egyeztek meg, hogy felfüggesztik a 2007-es vízumkönnyítési megállapodást Oroszországgal, és a jövőben egyénileg vizsgálják meg a kérelmeket. Vagyis továbbra is lehetőség lesz vízumért folyamodni, azonban nem a szokásos ügymenet lesz tapasztalható – ahogy Josep Borrell külügyi főképviselő fogalmazott. Azt is hozzátette, hogy megítélése szerint a szomszédos EU-államokba belépő oroszok biztonsági kockázatot jelentenek. Ezért minden kérelmet egyedileg bírálnak el, így meghagyva annak a lehetőségét, hogy például olyanok jussanak vízumhoz, akik politikai okokból hagynák el Oroszországot, vagy a rokonaikat akarják meglátogatni. „Sok oroszt láttunk úgy utazni szabadidős tevékenység és vásárlás céljából, mintha nem is dúlna háború Ukrajnában” – tette hozzá Borrell. A döntés része, hogy az oroszok által a megszállt területeken kiállított útleveleket nem ismerik el, ugyanakkor a jelenleg forgalomban lévő tízmillió vízumot meg kell vizsgálni. Az EU biztosította valamennyi tagállamát, hogy saját területükön ennél szigorúbb intézkedéseket is alkalmazhatnak. Erre egyébként ettől függetlenül is joguk van a kormányoknak.
A magyar nézet
A magyar álláspontról tényszerűen tudjuk, hogy az Orbán-kormány ellenezte a végül meghozott döntést. Erről, illetve az egész tárgyalás hátteréről meglehetősen furcsán nyilatkozott a magyar külügyminiszter a megbeszélés szünetében. Szijjártó Péter ugyanis ezt mondta: „A vita jellegéről, annak néha zűrzavaros, káoszos jeleneteiről most nem szeretnék hosszabban beszélni, mert ha ezeket elmondanám, akkor, attól tartok, az indokoltnál is rosszabb vélemény alakulna ki az európai unió intézményeivel szemben.”
Annyit tett még hozzá, hogy az általános vízumtilalomról nincs egyhangú döntés, mivel több tagország, például Magyarország is felszólalt ellene. Azt viszont elmondta – és talán a résztvevők közül először ő árulta el –, hogy az EU felmondja a vízumkönnyítési megállapodást, „mert ehhez elegendő a minősített többség, és ez megvan”. Szavaiból úgy tűnt, hogy Magyarország ezt sem támogatta.
