Michelle Bachelet, az ENSZ leköszönő emberi jogi főbiztosa erőteljesen bírálta Pekinget „az emberi jogok súlyos megsértése” és lehetséges „emberiség elleni bűncselekmények” miatt Hszincsiangban. Peking keményen próbálta gátolni az értékelés publikálását.
Bachelet jelentése azt sugallja, hogy a muszlim csoportok diszkriminatív fogva tartása a nyugat-kínai Hszincsiang tartományban emberiség elleni bűncselekménynek minősülhet, és felszólítja Kínát, hogy „tegyen azonnali lépéseket” az összes fogvatartott szabadon engedésére az úgynevezett kiképzőközpontokban, börtönökben vagy büntetőlétesítményekben.
A „diszkriminatív mintázatról” és a „kínzások mintázatáról” szóló állításokat hitelesnek nevezi, és megállapítja, hogy a helyzet sürgős nemzetközi figyelmet igényel.
„Az ujgurok és más, túlnyomórészt muszlim csoportokhoz tartozók önkényes és diszkriminatív fogva tartásának mértéke Hszincsiangban a törvény és politika értelmében az egyénileg és kollektívan élvezett alapvető jogok korlátozásával és megfosztásával összefüggésben nemzetközi bűncselekménynek minősülhet, legfőképp emberiség elleni bűncselekménynek” – áll a jelentésben.
A kínai tisztviselők ujgurokkal és más kisebbségekkel szembeni bánásmódját Hszincsiang tartományban – ahol több mint egymillió ujgurt kényszerítettek internálótáborok hálózatába – az Egyesült Államok népirtásnak minősítette, és az ENSZ több tucat más országa is keményen elítélte októberben.
Augusztus 31-e volt Bachelet utolsó munkanapja. Hónapokkal ezelőtt megígérte, hogy távozása előtt nyilvánosságra hozza a Hszincsiang régióban tett májusi utazásának következtetéseit.
Csang Jun kínai nagykövet reggel arra figyelmeztetett, hogy Peking „határozottan ellenzi” a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, és „nagyon egyértelműen” kinyilvánította ellenkezését Bacheletnek.
Beismerte, hogy kínai tisztviselők „még nem látták a jelentést, de teljes mértékben ellenzünk egy ilyen jelentést, és nem hisszük, hogy ez bárkinek is jó lenne”.
Keményebb utódot keresnek
Bachelet nemrégiben azt nyilatkozta, hogy mindkét oldalról „hatalmas nyomás alatt áll” a jelentés miatt, amely ENSZ-tisztviselők és nyugati diplomaták szerint nagyrészt már hónapokkal ezelőtt elkészült.
Megjelentetése az Egyesült Nemzetek súlyával a háta mögött nagy csapás Pekingre.
Az ujgurok egy török etnikai csoport, amely elsősorban a közép- és kelet-ázsiai régióból származik és kulturálisan ahhoz kapcsolódik.
Tomoya Obokata, az ENSZ modern rabszolgasággal foglalkozó különmegbízottja ebben a hónapban arra a következtetésre jutott, hogy Kína kényszermunkára kényszeríti a muszlim ujgurokat és más kisebbségeket a mezőgazdaságban és az ipari termelésben Hszincsiangban, ami felérhet „a rabszolgasággal mint emberiség elleni bűncselekménnyel”.
Csang kínai megbízott „az úgynevezett Hszincsiang-kérdést (…) teljes egészében politikai motivációkból kitalált hazugságnak” nevezte, amelynek „célja egyértelműen Kína stabilitásának aláásása és Kína fejlődésének akadályozása”.
Emberi jogi csoportok és újságírók régóta dokumentálnak megdöbbentő visszaéléseket Hszincsiangban.
Peking a fogva tartási létesítményeket „képzési központoknak” nevezi.
Családtagok és jogvédők korábban keserű csalódottságukat fejezték ki amiatt, hogy Bachelet, aki Pinochet Chiléjében politikai fogoly és a megkínzott gyerekek orvosa volt, majd egy ciklus erejéig elnök, nem tudott határozottabban szembeszállni Kínával a hszincsiangi visszaélésekkel kapcsolatban.
Nem világos, ki lesz Bachelet utódja az ENSZ legfőbb jogi szószólójaként, de kezdetben egyik helyettese áll a helyére – mondta António Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője a héten.
„Olyanvalakit keresünk, aki hajlandó elvi módon felszólalni, tekintet nélkül arra, hogy ki az elkövető” – mondta Kenneth Roth, a Human Rights Watch (HRW) vezetője a kinevezésről.
