A kis- és középvállalkozásoknak szóló segélycsomagot, a villamosenergia-fogyasztás csökkentését célzó intézkedéseket és egy új demokráciavédelmi csomagot jelentett be, és keresztes hadjáratot hirdetett az EU-n belüli korrupció ellen éves parlamenti beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
A bizottsági elnök évértékelő beszédét, amely egyértelműen amerikai ihletésre született, annak idején nem kevés fanyalgással fogadta a brüsszeli buborék. Mára részben az eseményt övező médiafelhajtásnak köszönhetően mégis önálló műfajjá nőtte ki magát. Tény, hogy ha valaki az EU audiovizuális csatornájára kapcsol, egy unalmas programbeszédnél többre számíthat. Idén például az ukrán first lady, Olena Zelenszka és két, az ukrán menekültek ellátásában részt vevő lengyel diáklány jelenléte emelte az esemény rangját.
A megkülönböztetett figyelem azonban ezúttal annak a példátlan válsághelyzetnek szólt, amelyhez foghatót a még sokat próbált Európai Unió sem tapasztalt meg az elmúlt években. Háború, rég nem látott infláció, energiaválság, klímaváltozás sújtja Európát úgy, hogy a Covid–19 árnyéka is rávetül még mindig a kontinensre. Nem csoda, ha ebben a helyzetben az Európai Parlament tagjai feszült figyelemmel várták, milyen válaszokat kíván adni az Európai Bizottság és elnöke a számtalan kihívásra.
Nehéz hónapok jönnek
Ursula von der Leyen beszéde – aki ukrán nemzeti színekbe öltözött az alkalomra – ezért a valós helyzet komolyságáról szólt, miközben arról próbált meg biztosítani mindenkit, hogy az EU-nak közép- és hosszú távon megvannak a hatékony válaszai a problémákra. „Az előttünk álló hónapok nem lesznek könnyűek. Sem azon családok számára, amelyek megélhetési gondokkal küzdenek, sem a vállalkozások számára, amelyekre nehéz döntések várnak”. Mintha azt mondta volna kíméletesen, hogy „nem ígérhetek mást, csak vért és könnyeket”.
Az elnök nyilvánvalóan az európai társadalmakban erősödő kételyekre reagálva hangsúlyozta, hogy a Putyin orosz elnök által indított háború nemcsak Ukrajna ellen, hanem „az energiaellátásunk, a gazdaságunk, az értékeink és a jövőnk ellen irányul”. A bizottsági elnök meggyőződése, hogy a bátorság és a szolidaritás elnyeri méltó jutalmát, és a konfliktus Putyin bukásával zárul. Azt is világossá tette – ugyancsak üzenve a kétkedőknek –, hogy az EU nem enged a szankciókból (amelyek szerinte működnek, az orosz ipar már most romba dőlt), és nincs helye az engedékenységnek.
Von der Leyen további intézkedéseket jelentett be Ukrajna megsegítésére, közölve, hogy az ország csatlakozhat az ingyenes európai roamingtérséghez, és biztosítani fogják az EU egységes piacához való zavartalan hozzáférését is. Gesztust téve a lengyeleknek és a baltiaknak elismerte, hogy „hallgatnunk kellett volna azokra, akik jól ismerik Putyint, és akik évek óta mondják, hogy nem áll meg”.
Energiaintézkedések
Elismerte, hogy a számlák kifizetése vállalkozások és háztartások millióinak kezd gondot okozni. Ezért – tette hozzá – „intézkedéseket hozunk annak érdekében, hogy a tagállamok csökkentsék villamosenergia-fogyasztásukat”. Arra is kiért, hogy határt kell szabni az áramot alacsony költségek mellett előállító vállalatok jövedelmének, és a tagállamok az extraadóból 140 milliárd euró forráshoz jutnak majd, amelyet felhasználhatnak a nehézségek enyhítésére. Az elnök már nem említette az orosz és egyéb importgáz árának maximálására vonatkozó tervet, ehelyett egy szelektív és tárgyalásos megközelítés mellett tört lándzsát (a javaslatokat szerda délután fogadta el a bizottság).
Ami a hosszabb távú terveket illeti, fontosnak nevezte a gáznak a villamos energia árára gyakorolt hatásának megszüntetését, hozzátéve, hogy ezt célozza majd a villamosenergia-piac mélyreható és átfogó reformja. A javaslat időzítéséről ugyanakkor nem tett említést.
A bizottság feje a keresletcsökkentés és az energiapiaci reformok mellett a megújuló forrásokra való gyorsított átállásban látja a választ, különös tekintettel a zöldhidrogénre, amelynek előmozdítására hárommilliárd euró támogatást és egy új európai hidrogénbank létrehozását javasolta.
A testület elnöke arra is emlékeztetett, hogy a nyolcszázmilliárd euró összegű uniós helyreállítási csomagból hétszázmilliárd eurót még nem helyeztek ki a gazdaságba, amit sürgősnek nevezett. A következő megálló a költségvetési szabályok közelgő reformja volt. Az Európai Bizottság októberben teszi közzé elképzeléseit, egyelőre nem jogszabályi javaslatok formájában. Von der Leyen elöljáróban azért elmondta, hogy a tagállamok számára nagyobb rugalmasságot kellene biztosítani adósságcsökkentési pályájuk kialakításában, cserébe fokozott elszámoltatás várna rájuk a tervek végrehajtását illetően. A szabályok egyszerűsítéséért is síkra szállt.
Segélycsomag a kkv-nak
A politikus ezt követően a vállalkozásoknak ígért segítséget, bejelentve, hogy a testület hamarosan elő fog terjeszteni egy kkv-segélycsomagot, amelyben javasolni fogják az Európában végzett üzleti tevékenységre vonatkozó egységes adószabályok bevezetését. A bizottság emellett szükségesnek tartja a késedelmes fizetésekről szóló irányelv szigorítását, tekintettel arra, hogy minden negyedik vállalkozás emiatt megy tönkre.
Brüsszel nagy hangsúlyt kíván helyezni az EU ellátásbiztonságára és új nyersanyagfüggőségek kialakulásának a megelőzésére. Ezért a testület első embere beharangozta a kritikus nyersanyagokról szóló európai jogszabályt és egy új európai szuverenitási alap létrehozását. Mint az elnök rámutatott, a globális feldolgozóipart ritka földfémek és a lítium esetében nagyrészt egyetlen ország, Kína ellenőrzi. Von der Leyen a Chilével, Mexikóval és Új-Zélanddal kötött szabadkereskedelmi megállapodásokat is hamarosan elő kívánja terjeszteni megerősítésre.
Beszédének utolsó részében az ukrajnai eseményekkel összefüggésben a demokrácia és a jogállamiság megerősítésének időszerűségéről értekezett. A Nyugat-Balkánnak, Ukrajnának, Moldovának és Grúziának azt üzente, hogy „jövőjük az EU-ban van, az unió nem teljes nélkülük”. Ennél azonban nem ment tovább.
Demokráciavédelmi csomag jöhet
Von der Leyen szerint az európaiaknak jobban meg kell védeniük magukat a rosszindulatú külső beavatkozásoktól, ezért egy demokráciavédelmi csomagot fog bemutatni. „Nem fogjuk hagyni, hogy az autokráciák trójai falovakkal támadják a demokráciáinkat”.
Arról is biztosítani igyekezett a hallgatóságát (a bizottság fejét gyakran bírálják amiatt, hogy kesztyűs kézzel bánik a jogállami elhajlókkal), hogy ragaszkodni fog az igazságszolgáltatás függetlenségéhez, emellett (burkolt célzás a folyamatban lévő eljárásra Magyarországgal szemben) „a feltételességi mechanizmus révén a költségvetést is meg fogja védeni”.
A bizottsági elnök azt is világossá tette, hogy az EU-n belüli korrupció elleni küzdelem lesz a vesszőparipája, és ezért intézkedéseket fog bejelenteni a korrupcióellenes uniós jogszabályok szigorítására. „Ha hitelesek akarunk lenni, amikor arra kérjük a tagjelölt országokat, hogy erősítsék meg demokráciájukat, akkor nekünk is fel kell számolnunk a korrupciót” – szögezte le, nagy tapsra ragadtatva a hallgatóságát. Kijelentette, azt is kezdeményezni fogja, hogy az emberi jogi szankciórendszer a korrupciót is szankcionálja.
Ursula von der Leyen végül felsorakozott az uniós szerződés módosítása mellett. „Ahogy komolyan gondoljuk a nagyobb uniót, komolyan kell gondolnunk a reformot is” – mondta. A politikus elérkezettnek látja az időt arra, hogy az uniós szerződések rögzítsék a generációk közötti szolidaritást. A bizottság elnöke a képviselők örömére végül azt is közölte, hogy támogatja a szerződésmódosítást előkészítő európai konvent összehívását.
