Az év vége a 2021 és 2027 között Magyarország rendelkezésére álló kohéziós politikai források szempontjából is fontos határidő: ha addig nem hagyják jóvá az úgynevezett operatív programokat, az azokra szánt összeg egyhatod része elvész.
A 27 uniós tagállam közül mostanáig 22-vel írta alá a 2021 és 2027 közötti kohéziós politikai források felhasználásáról szóló partnerségi megállapodást az Európai Bizottság. Magyarország ugyan nincs közöttük, de brüsszeli forrásaink szerint akár már sort is keríthettek volna a magyar dokumentum aláírására, ha a jogállami feltételrendszerről szóló eljárás nem keresztezte volna a pénzek útját.
A partnerségi megállapodás egy húsz-harminc oldal terjedelmű fejlesztési terv, amely arról szól, hogy Magyarország milyen beruházásokkal kívánja elérni a kohéziós politika célkitűzéseit, és az ország számára elkülönített, vissza nem térítendő támogatások hogyan oszlanak meg az egyes alapok és operatív programok között.
Magyarország a 2021 és 2027 közötti időszakban több mint 21 milliárd euró felzárkóztatási forrásra tarthat igényt az uniós költségvetésből, de a kifizetések előfeltétele a fent említett partnerségi megállapodás aláírásán túl a tagállamok által kidolgozott operatív programok bizottsági jóváhagyása. A kormány értesülésünk szerint mostanra már mind a hét operatív programot (hat tartalmi és egy végrehajtási) benyújtotta Brüsszelben. Az Európai Bizottság a következő egy-két hétben küldheti meg válaszát, amelyet – ha minden a terv szerint alakul – valamikor október közepén követhet a programok végleges benyújtása. A regionális politikai főigazgatóság nagyjából egy hónapon belül, azaz november közepéig-végéig áldását adhatja a dokumentumokra.
Ez az optimális forgatókönyv, de minden ettől való eltérés a szűkös határidők miatt akár forrásvesztést is eredményezhet Magyarország számára –figyelmeztetnek a Szabad Európának nyilatkozók. Az egyes programok számára megállapított forrásokat ugyanis időarányosan felosztják. Ha bármelyik operatív program nem kapja meg év végéig a zöld jelzést Brüsszeltől, az előre rögzített keretösszeg egyhatod része elvész.
Az év vége a helyreállítási alap felhasználhatósága szempontjából is fontos vízválasztó, hiszen jóváhagyás és aláírt pénzügyi megállapodás hiányában a források akár 85 százaléka is elveszhet.
A legrosszabb forgatókönyv tehát a kohéziós politika végrehajtása szempontjából az lenne, ha egy vagy akár több operatív program elfogadása átcsúszna jövő évre. Ennél illetékesek szerint még az is jobb lenne, ha a folyamatban lévő jogállami feltételességi eljárás során felfüggesztett összegek miatt nem lehetne elfogadni az operatív programokat. Ebben az esetben ugyanis saját hibájukon kívül késne az elfogadásuk, így az év végi határidőt is figyelmen kívül lehetne hagyni.
Emlékezetes, hogy az Európai Bizottság a napokban a 2021 és 2027 közötti kohéziós politikai keret körülbelül egyharmadának zárolását javasolta, és 17 magyar intézkedés elfogadásától és részben végrehajtásától tette függővé. A javasolt felfüggesztés három még jóvá sem hagyott magyar operatív programra (környezetvédelem, integrált közlekedés és területfejlesztés) jutó források 65 százalékának befagyasztását célozza, összegszerűen 7,5 milliárd eurót.
Ha a bizottság időközben jóváhagyja az operatív programokat, szankcionálás esetén ennek utólag szereznének érvényt. Ennél azonban kézenfekvőbbnek tűnik, hogy mindaddig nem is hagyják jóvá a kérdéses programokat, amíg a jogállami feltételességi eljárás sorsa nem tisztázódik.
