Az orvosi kamara úgy tudja, már októberben a kormány elé kerülhet az egészségügyi rendszer jelentős átalakításának terve, ezért várják, hogy még előtte legyen szakmai egyeztetés, ahogy arra ígéretet kaptak.
Takács Péter egészségügyi államtitkár azt ígérte a kamarának, hogy megismerhetik az átalakítás terveit, szakmai vita lesz róla. A terveket augusztusra ígérték, ám eddig nem érkeztek meg – mondta a Szabad Európának Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára.
Abban bíznak, hogy a csúszás ellenére még idejében megkapják az előkészített javaslatokat, mert úgy tudják, hogy októberben már a kormány elé kerülhet az egészségügy átalakításának programja, és szomorú lenne, ha megint csak néhány nappal az elfogadása előtt ismerhetnék meg a terveket, vagy egyáltalán nem, és ismét kész helyzet elé állítanák a szakmát – közölte a MOK titkára. Szerinte az érdemi véleményezéshez időben kellene megismerni a javaslatokat, ennek most lenne itt az ideje, őszintén remélik, hogy megtörténik.
Azt is remélik, hogy jelentős átalakítás kezdődik az egészségügyben, mert most már a kormány is belátja, hogy a be nem avatkozásnak nagyobb a politikai kockázata, mint a beavatkozásnak, mert ha minden így marad, a szétcsúszás folytatódik, és azt már mindenki nagyon erőteljesen érzi majd a bőrén.
„Annak ellenére hogy az egészségügy egy darázsfészek, most már muszáj hozzányúlni, különben a közellátás romlása folytatódik, és a folyamat csak gyorsulni fog” – fogalmazott a MOK titkára, aki szerint az egészségügyi közellátás lefelé tart, és az összeomlása komoly károkat okozna mindenkinek.
Az egészségügy összeomlása nem egy konkrét időpont, egy egyik pillanatról a másikra bekövetkező esemény, hanem a szolgáltatások színvonalának drasztikus csökkenése, nehézkesebb elérhetősége – magyarázta Svéd Tamás. Amikor a betegek késve jutnak ellátáshoz, emiatt állapotuk jelentősen romlik, adott esetben pedig emberek halnak meg az ellátás késlekedése miatt olyan betegségekben, amelyek egyébként gyógyíthatók egy hatékonyan működő egészségügyi rendszerben – tette hozzá.
„Ez bizonyos szempontból ebben a pillanatban is így van. Emberek halnak meg, akiket egyébként megmenthettünk volna. A megelőzhető halálok miatti halálozási statisztikákban Magyarország sajnos kifejezetten rosszul teljesít” – fogalmazott.
Ezt a trendet kellene megfordítani, és eljutni oda, hogy az egészségben töltött életévek száma növekedjen – tette hozzá.
Svéd Tamás is úgy látja, hogy határozottan gyakrabban állnak le kórházi osztályok és szakrendelések, mint a korábbi években, hatékonyságában és minőségében is romlik az ellátás, amelynek fő oka mostanra a szakemberhiány, azon belül a szakdolgozók további elvándorlása.
Ez szerinte részben köszönhető a Covidnak, de már előtte is volt orvos- és ápolóhiány, amire a járványt követő intézkedések ráerősítettek. Ilyen volt a szolgálati jogviszony bevezetése, valamint az, hogy a szakdolgozók béremelése kis lépésekben zajlik, jelentősen elmaradva attól a szinttől, amely kifejezné megbecsülésüket, és motivációt adna számukra. Az ő távozásuk az állami rendszerből számos helyen ellehetetleníti az ellátást – mondta a MOK titkára. Emellett valamivel kisebb számban és más okokból, de orvosok is egyre több helyről hiányoznak – tette hozzá.
Szerinte nagyrészt emiatt zárnak be hosszabb vagy rövidebb időre kórházi osztályok, műtők. Ilyen esetekben határozottan sérülnek a betegjogok és az ellátási kötelezettség, azzal együtt is, hogy ilyenkor a központi irányítás kijelöl egy helyettesítő ellátóhelyet, de ez is azzal jár, hogy többet kell utazni, nehezebb időponthoz jutni, megnőnek a várólisták, mert ugyanakkora kapacitással kell kezelni jelentősen több beteget. Az ellátás és a betegjogok igenis megsínylik ezt – jelentette ki Svéd Tamás.
Úgy vélte, rövid távon a legfontosabb egy érdemi szakdolgozói béremelés lenne, amely megállíthatná a további lemorzsolódást, és talán visszacsábíthatna olyanokat, akik a magánellátásba távoztak vagy más területen helyezkedtek el. Az ő tudásuk és munkaerejük nagyon hiányzik jelenleg – tette hozzá.
Mint mondta, az elmúlt években a szakdolgozók bére többször emelkedett kisebb mértékben, az ő bérük azonban annyira alacsony volt, hogy még egy ötvenszázalékos emelés sem jelentett volna összegszerűen drasztikus javulást. Amire szükség lenne szerinte, az az, hogy a szakdolgozói bérek ismét érjék el az orvosi bérek fele körüli szintet, ahogy az korábban, még az orvosok béremelése előtt volt.
„Jelen pillanatban ez az arány nagyon jelentős mértékben felborult. Ugyanoda kellene nagyjából visszatalálni, amihez becslésem szerint több területen közel százszázalékos egészségügyi szakdolgozói béremelés kellene, de ötvenszázalékos biztosan” – fogalmazott.
Már sokkal régebben kellett volna béreket emelni. Az, hogy a helyzet mostanra annyira eszkalálódott, hogy gyakorlatilag tarthatatlanná vált, nagyon szomorú egybeesés a válsággal, a háborúval, az általános gazdasági visszaeséssel, ennek ellenére muszáj kezdeni vele valamit, mert tovább nem halogatható – mondta Svéd Tamás.
Úgy véli, fennáll a veszélye annak, hogy ha volt is terv jelentősebb béremelésre, a forrását most elviszi a rezsiárak emelkedése. A sok helyen még ma is üzemelő régi, rossz szigetelésű, hatalmas belmagasságú, nem korszerű kórházakban már eddig is komoly kihívás volt télen a tisztességes fűtés, volt, hogy bizonyos kórtermekben fáztak a betegek.
A nagyon optimista forgatókönyv szerint a következő időszakban megismerhetővé válik egy kormányzati terv arról, hogyan nézzen ki az egészségügy átalakítása, amiről elindul egy szakmai és társadalmi párbeszéd, majd ezt követően az elfogadott intézkedések rövid időn belül megvalósulnak, és az egészségügy elindul egy hatékonyabb, XXI. századi, betegbarát, megelőző és gyógyító egészségügy irányába – vázolta a MOK titkára.
Ehhez képest szerinte az tűnik reálisabbnak, hogy a rendszer átalakítása továbbra is csúszik, de addig is drasztikus és gyors intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy a közellátás színvonalának zuhanása megálljon.
„A kórházak költségvetése tovább borul a rezsiárak emelkedése miatt, ezért újabb tőkeinjekciókra lesz szükségük, emiatt csúszik a szakdolgozói béremelés, ezért további ápolókat veszítünk, ezzel pedig lefelé tartó spirálba kerülünk, ahol újabb és újabb osztályok zárnak be ideiglenesen vagy akár hosszabb időre, a várólisták tovább növekednek, miközben azok, akik nem tudják majd rendesen fűteni a lakásukat, felső légúti vagy tüdőgyulladással és egyéb problémákkal kórházba kerülnek, és lehetnek olyanok is, akik jobb híján melegedőnek használják majd az intézményeket, ezért sokkal nagyobb lesz a terhelés” – fogalmazott Svéd Tamás.
Ehhez még hozzájöhet egy esetleges újabb járványhullám is, ezért nem számítanak vidám őszre és télre – tette hozzá.
Kerestük az ügyben a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkárságát. Egyebek mellett azt kérdeztük, hogy mikor kívánják bevonni az egyeztetésbe az orvosi kamarát és az egyéb szakmai szervezeteket az egészségügy átalakításáról. Amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Korábban Kunetz Zsombor egészségügyi közgazdász mondta azt a Szabad Európának, hogy idén már 280 esetben állt le kórházi osztály vagy szakellátás, sokszor személyzethiány miatt, és ezek előfordulása egyre gyakoribb. Sok esetben nemcsak pár napig, hanem akár hónapokig nem kapják meg a betegek helyben az ellátást, és ez adott esetben súlyos következményekkel járhat – tette hozzá.
Kerestük az Országos Kórházi Főigazgatóságot is. Azt kérdeztük egyebek mellett, meg tudják-e erősíteni, hogy emelkedik a leállások száma, ezzel sérül-e a betegek ellátáshoz való joga, mekkora a létszámhiány az orvosok és az ápolók körében.
„Az egészségügyi ellátórendszer működtetése, az ellátások szervezése során elsődleges és legfontosabb szempont a betegbiztonság. Ennek érdekében – amennyiben a szakmai minimumfeltételek bármilyen okból átmenetileg nem biztosíthatók – ideiglenes átszervezések válhatnak szükségessé, melyek minden esetben a beteg érdekeit tartják szem előtt. Az illetékes szervek és intézmények szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátás minden térségben folyamatosan biztosított legyen, és a betegek az érintett időszak alatt is a lehető legmagasabb szintű ellátásban részesüljenek. Hazánkban egyetlen beteg sem marad ellátatlan” – írta a Szabad Európának válaszában az Országos Kórházi Főigazgatóság.
