A magas fizetések mellett adósságkönnyítéssel és egyéb ösztönzőkkel próbálja az orosz kormány vonzóvá tenni a tartalékosok számára a részvételt az ukrajnai háborúban, miközben az országban tüntetések voltak a részleges mozgósítás ellen, és százezrek próbálnak külföldre menekülni.
Oroszországban nagy az elégedetlenség a nemrég bejelentett részleges mozgósítással kapcsolatban, ugyanis sokakat terveznek elégtelen kiképzéssel és felszereléssel kiküldeni a frontra a motiváltabb és jobban felszerelt ukrán katonák ellen a második világháború óta eltelt időszak legsúlyosabb európai fegyveres konfliktusában.
A most besorozottak honfitársainak tízezrei vesztették már életüket vagy sebesültek meg a harctéren azóta, hogy Vlagyimir Putyin elnök elrendelte az invázió megindítását hét hónappal ezelőtt.
Egyelőre nincs semmi jele az orosz veszteség csökkenésének, miután a nyugati országok egyebek mellett precíziós tüzérségi eszközökkel és rakétákkal, illetve pontos hírszerzési információkkal látják el Ukrajnát.
Legalább háromszázezer, de sajtójelentések szerint akár egymillió férfit is behívhatnak Putyin szeptember 21-i döntése nyomán, amely tüntetésekhez vezetett Oroszországban, és több százezren külföldre távoztak.
A tiltakozások hatására a Kreml anyagi ösztönzőkkel próbálja vonzóvá tenni a részleges mozgósítást, elejét véve az inváziós stratégiát veszélyeztető további demonstrációknak.
A moszkvai törvényhozás olyan módosítókról tárgyalt, amelyek az Ukrajnában szolgáló katonáknak és családtagjaiknak kedveznek, például fennálló adósságuk befagyasztása vagy elengedése révén.
A hadvezetés egyébként is kimagasló fizetést ígért a behívottaknak, rangjuktól függően havi bérük 135 ezer és 200 ezer rubel (nagyjából 1–1,5 millió forint) között mozoghat a tájékoztatás szerint, ami az országos átlagbér többszöröse.
„Fel kell gyorsítanunk az adósságkönnyítésről szóló törvény elfogadását, hogy az emberek nyugodtan láthassák el harctéri feladataikat” – húzta alá Anatolij Akszakov, az Állami Duma pénzpiacokkal foglalkozó bizottságának elnöke.
A szerdán megszavazott jogszabály befagyasztja a fennálló hitelek törlesztését a háborúban részt vevő katonák és közvetlen családtagjaik számára. Ez szolgálati idejük végéig érvényes, azt követően harminc nappal veszti hatályát.
Emellett eltörlik azon katonák és közeli rokonaik adósságát, akik életüket vesztették vagy súlyosan megsebesültek a háborúban.
Néhány képviselő a vita során arról beszélt, hogy minden egyes harcoló katona esetében el kellene rendelni az adósság eltörlését. Alekszej Mojszejev pénzügyminiszter-helyettes szerint azonban ez már túlzás lenne, minthogy a sértetlenül hazatérők az addigi magas fizetésük miatt jobb helyzetben lesznek, mint korábban voltak.
Kedden a parlament a munka törvénykönyvét is több ponton módosította. Egyebek mellett garantálták a jogot, hogy a besorozottak a leszerelésüket követő három hónapon belül visszatérhessenek korábbi munkahelyükre, továbbá megtiltották azt is, hogy otthon hagyott feleségüket túlórára kényszerítsék.
Mentesítették emellett a katonákat és családjukat a késve befizetett számlák miatti büntetések alól, sőt arról is szó van, hogy eltörlik számukra a közös költség jelentős részét.
Dara Massicot, a washingtoni székhelyű RAND Corp elemzője úgy vélekedett, hogy ezen intézkedések valószínűleg elfogadhatóbbá teszik egyesek számára a besorozást, de közel sem csodaszerek.
„Mások számára a több pénz nem enyhíti a kockázatokat, nem oldja meg a katonák elégtelen ellátását” – mondta.
A közösségi oldalakra feltöltött videók tanúsága szerint számos orosz újonc régi fegyvereket kapott, nem is teljes a felszerelésük, például hiányzik az elsősegélycsomag, mások pedig minimális kiképzésről számoltak be.
Mi több, egyesek kétségüket fejezték ki annak kapcsán, hogy egyáltalán valóban meg fogják-e kapni a beígért anyagi és egyéb támogatásokat – mutatott rá Massicot.
„Ha a kormánynak van elég pénze anyagi ösztönzőkre, akkor arra miért nincs, hogy megfelelő egészségügyi felszereléssel lássa el a katonákat?” – tette fel a kérdést.
Jakutföldtől Dagesztánig
A Kreml ellenőrzése alatt álló törvényhozás döntésére a részleges mozgósítással szembeni, széles körű tüntetések közepette került sor.
Az északi Jakutföldtől a kaukázusi Dagesztánig több mint harminc helyszínen tartottak demonstrációt, köztük Moszkvában és Szentpétervárott. A megmozdulások során a hatóságok körülbelül 2400 embert vettek őrizetbe eddig.
Több sorozóirodát is célba vettek Oroszországban, legalább húsz gyújtogatási kísérlet történt az elmúlt héten, többek között Mordvinföldön, Volgográdban, Kalinyingrádban és Nyizsnyij Novgorodban.
Vasárnap egy férfi felgyújtotta magát Rjazany központi buszpályaudvarán, miközben azt kiáltozta, hogy nem akar háborúba menni – jelentette a helyi média.
Egy nappal később egy 25 éves férfi lőfegyverrel súlyosan megsebesített egy katonai komisszárt azt követően, hogy legjobb barátját annak ellenére behívták, hogy nem volt tartalékos.
Munkaerőpiaci hatás
Miközben az elfogadott törvény kizárólag a személyi hitelekre vonatkozik, az állami bankok különböző programokat hirdettek a behívottak tulajdonában lévő kis- és közepes vállalkozások támogatására, például adósságbefagyasztás révén.
Ugyanakkor várhatóan számos vállalat meg fogja szenvedni a képzett munkatársak elvesztését, így több szektorban is kivételeket próbálnak kiharcolni, mondván, besorozott vagy külföldre menekülő dolgozóik pótlása hónapokba vagy akár évekbe is telhet.
Szakértők szerint Oroszországban egyébként is nagyon feszes jelenleg a munkaerőpiac, rekordalacsony a munkanélküliség, óriási hiány van képzett dolgozókból.
Tatiana Orlova, az Oxford Economics tanácsadócég közgazdásza kiemelte, hogy az építő- és gyáripari ágazat különösen sérülékeny helyzetben van a férfi dolgozók magas aránya miatt.
Több szakszervezet is mentességi kérelemmel fordult a kormányhoz, arra figyelmeztetve, hogy ennek hiányában jelentős csúszások következhetnek be különböző projektek során.
„Kaptunk olyan híreket, amelyek szerint teljes, vezetékrendszerek gyártásával foglalkozó üzemeket soroztak be” – közölte Vlagyiszlav Kacsenko szakszervezeti vezető.
Sajtójelentések szerint egyre gyakoribb, hogy a sorozótisztek az érintettek munkahelyén adják át a behívót, ezért néhány orosz cég távmunkát javasolt az alkalmazottai számára, vagy legalábbis nem gátolja.
Az időnként orosz Amazonként is emlegetett Ozon például a héten üzenetet küldött munkatársainak, miszerint a cég mindig is nyitott volt a home office-ra, így ezt „semmi nem akadályozza”.
Egy vezető orosz bank egyik alkalmazottja pedig elmondta a Szabad Európának, hogy a menedzsment távmunkát javasolt a férfi alkalmazottaknak, illetve azt, hogy lehetőleg ne tartózkodjanak a hivatalos lakcímükön.
Egy orosz videójáték-fejlesztő cég más megoldást választott: különgéppel külföldre menekítette száz munkatársát és családtagjaikat, miután nyilvánvalóvá vált, hogy dizájnerei, művészei és egyéb dolgozói nem tartoznak az IT-szektor kategóriába, amely kivételt kapott a kormánytól a mozgósítás alól.
