Nem volt szakmai egyeztetés a brüsszeli nyomásra elfogadott törvényekről, és az előremutató lépések ellenére a felálló Integritás Hatóságnak nagyobb felhatalmazást kellett volna adni – derül ki három korrupcióellenes és jogvédő civil szervezet közös elemzéséből.
Közösen értékelte a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International Magyarország azokat a törvényeket, amelyeket az elmúlt napokban fogadott el a kormánytöbbség a parlamentben.
A három szervezet a most elfogadott törvényekben jelentős hiányosságokat talált, ezért részletes, angol nyelvű elemzést készítettek, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány között zajló tárgyalásokon lehetőség legyen a törvények szükséges módosítására – olvasható közös közleményükben.
A civil szervezetek közölték: sajnálatosnak tartják, hogy a magyar kormány által az Európai Bizottság felé tett vállalások ellenére – miszerint a jövőben a jogszabálytervezeteket társadalmi egyeztetésre bocsátja – a napokban elfogadott korrupcióellenes jogszabályok elfogadását nem előzte meg szakmai konzultáció.
Álláspontjuk szerint a héten elfogadott törvények az elmúlt tizenkét év legjelentősebb, valójában egyetlen komolyan vehető korrupcióellenes törvényhozási akciósorozatát jelentik a kormány részéről.
Mint írják, mindehhez az Európai Bizottság nyomásgyakorlására volt szükség, tehát a törvényeket a kormány nem önszántából alkotta és szavazta meg, hanem azért, mert az Európai Unió a további támogatásokat immár jogállami feltételrendszerhez köti.
Emlékeztetnek, hogy az EU – történetében először – 2022 áprilisában indította meg a jogállamisági mechanizmust a magyar kormánnyal szemben. A vállalások maradéktalan teljesítésére december közepéig kapott haladékot a kabinet.
A három civil szervezet szerint a kétharmados parlamenti többség által elfogadott intézkedések részben előremutatók. Ilyen például az újonnan létrejövő Integritás Hatóságnak az a jogosítványa, miszerint felfüggeszthet közbeszerzési eljárásokat, illetve az is, hogy úgynevezett mulasztási pereket indíthat a feladataik ellátásában nem jeleskedő állami hivatalok ellen.
A törvények azonban nem mennek elég messzire, és súlyosan hiányosak – írta a három civil szervezet. Nagy kérdés, hogy az Integritás Hatóság valóban független lesz-e. A vezetői kinevezések néhány héten belül lesznek csak nyilvánosak. De még ha az Integritás Hatóság független lesz is, a többi állami szerv élén lévő politikai kinevezettek ettől még a helyükön maradnak, és aligha mennek majd szembe a NER érdekeivel, így Magyarország esetében továbbra is foglyul ejtett államról beszélhetünk – vélekedtek a civilek.
A három szervezet szerint az Integritás Hatóságnak nagyobb felhatalmazást kellett volna adni. Az elfogadott törvény értelmében ugyanis az Integritás Hatóság csak kérheti, de nem kötelezheti az állami szerveket arra, hogy ellássák az egyébként törvényileg előírt feladataikat.
Az is fontos fejlemény, hogy a jövőben már nem lesz abszolút monopóliuma az ügyészségnek arra, hogy vádat emeljen korrupciós ügyekben. De még előremutatóbb lett volna, ha nemcsak magán- és jogi személyek, továbbá civil szervezetek, de az új Integritás Hatóság is közvetlenül a bírósághoz fordulhatna abban az esetben, ha az ügyészség nem indít eljárást vagy megszünteti a nyomozást.
Amint arról két hete beszámoltunk, a szeptember 18-i európai bizottsági döntéssel lezárultak a feltételességi eljárás több hónapos intenzív tárgyalásai, amelyeket magyar részről Navracsics Tibor tárca nélküli miniszter vezetett. A kormány 17 pontos vállalást tett, amelyet a bizottság elfogadott, azóta ezek egy részéből már törvény is született az elmúlt napokban.
Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztos közölte: a bizottság azt javasolja a tanácsnak, hogy függesszék fel a magyar kohéziós program három részére vonatkozó pénzek 65 százalékát, mintegy 7,5 milliárd eurót, amely háromezer milliárd forintnak felel meg.
Navracsics Tibor azt mondta, teljesíteni fogják a vállalásokat, ezért az uniós támogatások meg fognak érkezni. Lezárultak a feltételességi eljárás több hónapos intenzív tárgyalásai, így ezután újabb elvárások már nem támaszthatók Magyarországgal szemben. Az egyeztetések azonban folytatódnak Johannes Hahn biztossal, a szükséges törvénymódosításokat pedig benyújtotta a kormány az Országgyűlés elé.
Kerestük a kormány illetékeseit, hogy reagáljanak a civil szervezetek elemzésére. Amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
A magyar kormány tizenhét vállalása az Európai Bizottság felé
- Az uniós források végrehajtásával kapcsolatos jogsértések és szabálytalanságok megelőzésének, feltárásának és kijavításának megerősítése az újonnan létrehozott Integritás Hatóság révén;
- a Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozása;
- a korrupcióellenes keret erősítése;
- az uniós támogatás közérdekű vagyonkezelő alapítványok általi felhasználása átláthatóságának biztosítása;
- a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazandó külön eljárás bevezetése;
- az audit- és ellenőrzési mechanizmusok megerősítése az uniós támogatás megfelelő felhasználásának biztosítása érdekében;
- az uniós forrásokból finanszírozott egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentése;
- a nemzeti költségvetésből finanszírozott egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentése;
- jelentéstételi eszköz kialakítása az egyetlen ajánlattal lezárt közbeszerzési eljárások ellenőrzésére és bejelentésére;
- az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer fejlesztése az átláthatóság fokozásáért;
- a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer kidolgozása;
- cselekvési terv elfogadása a közbeszerzési verseny szintjének fokozása érdekében;
- a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtandó, a közbeszerzési gyakorlatokról szóló képzés;
- támogatási rendszer kialakítása a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvétele költségeinek megtérítésére;
- az Arachne – a bizottság kockázatértékelési eszköze – alkalmazása;
- az OLAF-fal való együttműködés megerősítése;
- jogszabály elfogadása a közkiadások fokozott átláthatóságának biztosítása érdekében.
