Kijev mellett a középső országrészben lévő Dnyipróban, valamint a nyugati Lvivben, Ternopilben és Zsitomirban is robbanások voltak, miután Vlagyimir Putyin ukrán terrorcselekménynek nyilvánította a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő híd elleni hétvégi támadást.
A február 24-én megindított háború első szakasza óta nem voltak hasonlóan súlyos csapások az ukrán fővárosban. Sokan óvóhelyre menekültek, helyszíni tudósítások szerint hosszú időn keresztül sűrű fekete füst gomolygott a levegőben.
Négy rakéta csapódott be a reggeli órákban Kijev központjában, az orosz hadsereg feltehetőleg direkt a munkába igyekvő civileket támadta. Egy forgalmas útkereszteződésnél óriási kráter látható, mellette pedig kiégett autók és megrongálódott épületek.
A Tarasz Sevcsenko Nemzeti Egyetem egyik épületének betörtek az ablakai. A helyszínre kivonult a nemzeti gárda teljes harcfelszerelésben, gépkarabélyokkal felfegyverezve.
„A fővárost orosz terroristák támadták meg. A rakéták több célpontot eltaláltak a belvárosban a Sevcsenkivszkij és a Szolomjanszkij negyedben. Megszólaltak a légi szirénák, a fenyegetés továbbra is fennáll. A központi utcákat lezárták a hatóságok, dolgoznak a mentőszolgálatok” – jelentette be Vitalij Klicsko főpolgármester.
Egyes információk szerint eddig nyolc halottat és huszonnégy sebesültet regisztráltak.
Hídrobbantás
Az orosz elnök ukrán terrortámadásnak nevezte a Krími híd szombati felrobbantását, mondván, azzal kritikus fontosságú polgári infrastruktúrát romboltak le. „Ezt az ukrán különleges erők tervelték ki, rendelték el és hajtották végre” – mondta Putyin a Kreml Telegram-csatornájára feltöltött videójában.
A 18 kilométer hosszú híd a 2014-ben Oroszország által illegálisan annektált Krím félszigeten lévő Kercs városát köti össze a krasznodari határövezettel, lényeges ellátási útvonal a Dél-Ukrajnában állomásozó inváziós erők számára, és fontos jelképe a terület feletti orosz ellenőrzésnek.
Kijev nem ismerte el a felelősséget a robbantásért, de üdvözölte a történteket.
Hétfő délelőtt összeült az orosz Biztonsági Tanács. A találkozót megelőzően a testület alelnöke, Dmitrij Medvegyev gyors és határozott válaszlépéseket sürgetett, leszögezve, hogy végezni kell a felelősökkel.
„Oroszország kizárólag a terroristák megölésével válaszolhat erre a bűncselekményre, ahogy a világon mindenhol szokás. Ezt várják el az orosz állampolgárok” – húzta alá.
Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság vezetője előző nap arról számolt be, hogy egy Bulgárián, Georgián, Örményországon, Észak-Oszétián, majd az oroszországi Krasznodaron keresztül érkező jármű robbant fel a hídon. Tájékoztatása szerint az ukrán titkosszolgálatot orosz és más külföldi állampolgárok is segítették az akció előkészítésében.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy teljes mértékben biztosított a hadsereg dél-ukrajnai egységeinek ellátása a meglévő szárazföldi és tengeri útvonalakon keresztül.
Újabb támadások Zaporizzsjában
Hétfőre virradóra orosz tüzérségi csapások értek több célpontot a déli Zaporizzsja régió azonos nevű székhelyén, egyebek mellett egy lakóépület is megsemmisült. Legalább egy ember életét vesztette, öt másik pedig megsebesült.
Négy napon belül ez volt a harmadik támadás a városban, amelyet az orosz hadsereg az invázió kezdete óta nem tudott elfoglalni. Vasárnap is leromboltak egy lakóházat, akkor a halottak száma tizenhárom volt, a sebesülteké nyolcvanhét.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „abszolút gonosz és aljas tettnek” nevezte a támadást, hangsúlyozva, hogy a parancsot kiadó és végrehajtó személyek pontosan tudták, hogy mit vesznek célba.
Moszkva minden bizonyíték ellenére továbbra is tagadja, hogy szándékosan civil célpontokat támadna. Vlagyimir Rogov, a zaporizzsjai oroszbarát vezetés első embere egyenesen azt állította, hogy az ukrán fél lőtte a várost „propagandacélból”.
Az orosz hadsereg jelentős harctéri vereségeket szenvedett az utóbbi hetekben, az ukrán ellentámadás jelentős területeket szabadított fel északkeleten és délen.
Erre reagálva Vlagyimir Putyin részleges mozgósítást rendelt el, aláírta a megszállt ukrajnai területek elcsatolását, és többször is atomfegyver bevetésével fenyegetőzött.