Összesen hat jogszabályt, négy törvényt és két kormányrendeletet hirdettek ki hétfő este a Magyar Közlönyben. Ezek között van az uniós pénzek felhasználásával összefüggő panaszokat vizsgáló Integritás Hatóság és a korrupcióellenes munkacsoport létrehozásával kapcsolatos jogszabályok is.
Ahogy arról korábban a Szabad Európa is beszámolt, szeptember 20-án kerültek az Országgyűlés elé azok az első törvénymódosítások, amelyekről a kormány és az Európai Bizottság között született egyezség a jogállamisági mechanizmus keretében visszatartott közösségi források folyósítása érdekében. Ez csak egy szelete a magyar kormány által tett, az összesen tizenhét vállalást tartalmazó intézkedéscsomagnak.
A Magyar Közlönyben most megjelent jogszabályok – ahogy a hvg.hu is írja – megteremtik az Integritás Hatóság létrejöttének feltételeit. Rendelkeznek arról, hogy a hatóság elnökét és elnökhelyetteseit az Állami Számvevőszék elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre, egyetlen ciklusra. A hatóság felfüggeszthet közbeszerzési eljárásokat, és úgynevezett mulasztási pereket indíthat a feladataik ellátásában nem jeleskedő állami hivatalok ellen.
Megjelent a korrupcióellenes munkacsoport megalapításáról szóló jogszabály is, valamint az a rendelkezés, amely szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) feladatává válik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) helyszíni ellenőrzéseinek támogatása, zavartalan lefolytatásának biztosítása.
Módosították az összeférhetetlenségi és a vagyonnyilatkozati szabályokat is, közbeszerzési eljárásra kötelezve például a közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványokat.
Mint írtuk, a napokban jelent meg a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International Magyarország közös értékelése ezekről a törvényekről. A három korrupcióellenes és jogvédő civil szervezet hiányolta egyebek között, hogy a Brüsszelnek tett ígéretek ellenére nem volt szakmai és társadalmi egyeztetés a jogszabályokról.
Emlékeztetnek arra is, hogy a kormány nem önszántából alkotta és szavazta meg a törvényeket, hanem azért, mert az Európai Unió a további támogatásokat immár jogállami feltételrendszerhez köti.
