Az orosz hadsereg szerda reggel is öngyilkos pilóta nélküli repülőgépekkel csapott le több célpontra a dél-ukrajnai Mikolajiv régióban, miután az elmúlt másfél hét során az ország energiarendszerének harmadát megsemmisítették az inváziós erők.
A polgári infrastruktúra elleni sikeres támadásokkal párhuzamosan az orosz hadvezetés sokak számára meglepő módon elismerte, hogy feszült a harctéri helyzet, a megszálló csapatokat bizonyos helyeken folyamatos ellencsapások érik.
Az ukrán hadsereg déli parancsnoksága arról számolt be, hogy szerdára virradóra tizenkét drónt lőttek le, tizenegyet a légvédelem, egyet pedig a nemzeti gárda katonái.
Előző nap az oroszok légicsapásokat mértek egy erőműre Kijevben, illetve energetikai létesítményekre a keleti Harkiv és a déli Dnyipro régióban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szokásos esti videóüzenetében kedden hangsúlyozta, hogy az ország villamos erőműveinek harmada megsemmisült az utóbbi másfél hétben.
Az energiaügyi minisztérium tudatta, hogy ennek következtében számos helyen áramszünet van, jelenleg a hivatalos adatok alapján 1162 településen nincs áram.
Zelenszkij szerint az, hogy Moszkva iráni gyártású drónokkal támadja Ukrajnát, jól demonstrálja, hogy Oroszország a hadseregére évtizedeken keresztül költött dollármilliárdok ellenére politikailag és katonailag is kudarcot vallott. „Végső soron Teherán előtt hajbókoltak, hogy egyszerű pilóta nélküli repülőgépeket és rakétákat szerezzenek” – mondta.
„Ez ismét meg fogja mutatni a világnak, hogy Oroszország vereségre van ítélve, és újabb cinkosát próbálja belerángatni ebbe a terrorba” – vélekedett.
Irán tagadja, hogy drónokkal látná el Oroszországot, a Kreml szóvivője pedig nemrég úgy nyilatkozott, hogy nincs információja arról, hogy ilyen iráni eszközöket vetnének be Ukrajnában.
A brit katonai hírszerzés ugyanakkor iráni gyártmányúként azonosította az orosz haderő által használt drónokat, ahogy erre jutott az amerikai külügyminisztérium is.
Karine Jean-Pierre, a washingtoni Fehér Ház szóvivője az ügyben hazugsággal vádolta meg Teheránt.
Moszkva múlt hét elején kezdte heves légicsapás-sorozatát a frontvonaltól távolabb található városok ellen, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök terrorcselekménynek nyilvánította a még 2014-ben törvénytelenül annektált Krím félszigetet Oroszországgal összekötő híd elleni támadást.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár bejelentette, hogy az észak-atlanti szövetség a következő napokban fejlett légvédelmi rendszereket fog szállítani Ukrajnának a védekezés erősítése érdekében.
Eközben Szergej Szurovikin tábornok, az ukrajnai háborúban részt vevő orosz erők nemrég kinevezett parancsnoka nehéznek nevezte a helyzetet Herszonban, hozzátéve, hogy a lakosokat rövidesen evakuálni fogják.
A város már a február 24-én megindított invázió elején orosz kézre került, az ukrán hadsereg azonban a szeptember elején megkezdett, sikeresnek bizonyuló ellenoffenzíva keretében egyre közelebb ér a területhez.
Szurovikin közölte az orosz állami televízióval, hogy az ukránok HIMARS rakéta-sorozatvetőkkel lövik az állásaikat a városban. „Az orosz hadsereg minden más szempont fölé fogja helyezni a lakosság biztonságos kimenekítését” – jelentette ki.
Vlagyimir Szaldo, Herszon régió oroszok által beiktatott vezetője kedden bejelentette, hogy evakuálni fogják a civileket a megye egy részéről a biztonsági helyzetre tekintettel.
