A legfőbb koszovói szerb politikai párt vezetője arra figyelmeztetett, hogy a szerb kisebbség tagjai újra lezárhatják az utakat, ha a koszovói hatóságok nem hajlandók ismét elhalasztani annak a szabálynak a bevezetését, amely szerint a szerb nemzetiségűeknek helyi rendszámtáblát kell tenniük a kocsijukra.
Júliusban a koszovói kormány kijelentette, hogy a szerb személyazonosító okmányok és a szerb rendszámtáblák nem lesznek érvényesek Koszovó területén.
A lépést az ország északi részén élő szerb nemzetiségűek heves, olykor erőszakos ellenállással fogadták.
A pristinai kormány beleegyezett, hogy október végéig meghosszabbítja a rendszámtáblák lecserélésének határidejét, miután a szerb tüntetők útakadályokat emeltek, és a júliusi patthelyzet során a levegőbe és a koszovói rendőrök irányába lőttek. Az incidensekben senki sem sérült meg.
Albin Kurti miniszterelnök hét elején bejelentette, hogy a határidő mégis lejár a hónap végén, annak ellenére hogy Koszovó fő támogatói, az Egyesült Államok és az Európai Unió arra szólítottak fel, hogy tíz hónappal halasszák el a szabályozást, hogy elkerüljék az etnikai feszültségeket.
„Már elhalasztottuk a határidőt (…) Az utolsó dátum október 31., amikor minden koszovói állampolgár, akinek régi autó-rendszámtáblája van, amely a Milošević-korszak öröksége, megváltoztathatja törvényesre” – mondta Kurti október 25-én Pristinában újságíróknak, Slobodan Milošević néhai jugoszláv elnökre utalva.
Kosovo Tensions Resurface As Showdown Looms Over License Plates
A bejelentés hatására Goran Rakić, a Szerb Lista párt vezetője október 27-én bejelentette, hogy a koszovói szerbek ismét lezárják az észak-koszovói utakat, ha a pristinai hatóságok úgy döntenek, hogy elkobozzák a szerb rendszámú járműveket.
Rakić azután beszélt, hogy Belgrádban megbeszélést folytatott Aleksandar Vučić szerb elnökkel.
„Ha Pristina elkezdi kikényszeríteni a járművek elkobzását, akkor minden átkelőt és bejáratot lezárunk Észak-Koszovóból Közép-Koszovóba” – mondta Rakić egy belgrádi sajtótájékoztatón.
Rakić azt mondta, biztosította Vučićot, hogy nem lesz erőszak, mivel a szerb etnikumúak „minden demokratikus és békés eszközt” be fognak vetni a lépés ellen.
Később, október 27-én Besnik Bislimi, Koszovó miniszterelnök-helyettese nem tudott eljutni a tervezett kétnapos szerbiai látogatásra.
Bislimi, aki a Koszovó Szerbiával folytatott párbeszédével foglalkozó küldöttség vezetője volt, elmondta, hogy járművét a rendőrség mintegy 85 kilométerre Belgrádtól megállította, és közölték vele, hogy „biztonsági okokból” nem tud továbbmenni. Bislimi ezután visszatért Koszovóba.
Bislimi az október 27-i Etnikai Kapcsolatok Fórumán a Koszovó és az európai perspektíva témájában tartott megbeszéléseken akart részt venni, október 28-án pedig a belgrádi biztonsági konferenciára várták.
Szerbia és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) nevű fegyveres csoport 1998–1999 között véres háborút vívott, amelyet a NATO Szerbia elleni légi kampánya követett, majd Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét Szerbiától.
A Koszovó északi részén élő szerb kisebbségiek a háború vége óta a szerb intézmények által kiadott autórendszámokat használják (rajtuk a leragasztott vagy nem leragasztott szerb címerrel és SRB országnév-rövidítéssel), amelyeken koszovói városok rövidítései szerepelnek, például KM (Kosovska Mitrovica), PR (Pristina) vagy UR (Uroševac).
A koszovói kormány illegálisnak tartja a rendszámokat, de eddig négy szerb többségű északi településen megtűrte.
Szerbia – Oroszországhoz, Kínához és öt uniós tagállamhoz hasonlóan – nem ismeri el egykori tartománya függetlenségét, és azzal vádolja Pristinát, hogy megkurtítja a kisebbségben lévő szerbek jogait, akik az 1,8 millió lakosú, kilencven százalékban albánok lakta Koszovó öt százalékát teszik ki.
