Svédország új miniszterelnöke, Ulf Kristersson kedden találkozik Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel, hogy megszerezze a török jóváhagyást országa NATO-csatlakozásához.
Svédország és Finnország azután hagyott fel régi semlegességi politikájával, és nyújtott be felvételi kérelmet a katonai szövetséghez, hogy az orosz erők februárban megszállták Ukrajnát. Attól tartanak, hogy Putyin elnök legközelebb őket veheti célba.
De Törökország, amely 1952-ben csatlakozott a NATO-hoz, elzárkózik a kérelem támogatástól, és azzal vádolja Svédországot – és kisebb mértékben ugyan, de Finnországot is –, hogy figyelmen kívül hagyja Ankara biztonsági aggályait. Erdogan kormánya azt szeretné, hogy a két északi ország lépjen fel az általa terroristának tartott személyek, köztük a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) támogatói, valamint a 2016-os sikertelen törökországi puccs megszervezésével gyanúsítottak ellen.
Törökország arra is felszólította a két országot, hogy oldják fel azt az ellene elrendelt fegyverembargót, melyről azután döntöttek, hogy Ankara 2019-ben behatolt Észak-Szíriába, hogy ott is harcolhasson a kurd fegyveresek ellen. Svédország a múlt hónapban közölte, hogy megteszi ezt NATO-tagsága török jóváhagyása érdekében.
Kristersson a tervek szerint a hivatalos üdvözlő ceremónia után a török elnöki palotában tárgyal Erdoğannal. Látogatása előtt hétfőn azt írta a Facebookon, hogy „jelentősen többet fogunk tenni Svédországban az új jogszabály segítségével, amely teljesen új lehetőségeket biztosít a terrorszervezetekben való részvétel leállítására”. Svédország a NATO terrorizmusellenes alapját is támogatná, hogy növelje a szövetség terrorizmus elleni harci képességét – tette hozzá.
