Az Európai Bizottság értékelése szerint Magyarország nem teljesítette határidőre valamennyi vállalását, ezért a testület változatlan összegű pénzügyi szankció mellett fenntartja eredeti javaslatát, amelyről a tanács dönthet december elején. A magyar helyreállítási terv zöld jelzést kap, de már az első kifizetéshez is 27 úgynevezett szuperfeltételt kell majd teljesíteni.
Bár a hivatalos döntés csak jövő szerdán várható, az Európai Bizottság nem látja indokoltnak a Magyarország ellen a jogállami feltételrendszer keretében indított eljárás leállítását, és a szeptemberben javasolt, hét és fél milliárd eurós pénzügyi kötelezettségvállalás befagyasztását is fenntartja. Ennek oka, hogy a testület értékelése szerint a magyar kormány nem teljesítette az előre megállapított november 19-i határidőre valamennyi vállalását.
A még nem hivatalos döntés értesülésünk szerint azon a szerda délutáni megbeszélésen született, amelyen Ursula von der Leyen, a testület elnöke, a három ügyvezető alelnök és három biztos (a magyar dossziét kezelő Johannes Hahn, a jogállami ügyekben illetékes Veronika Jourová és Didier Reynders) vett részt. Az Európai Bizottság a magyar teljesítésről szóló értékelését a tagállamok képviselőiből álló pénzügyminiszteri tanács rendelkezésére bocsátja, fenntartva szeptember 18-i javaslatát, amelyben az eljárás folytatása és a 2021 és 2027 között hazánk számára pénzügyi kötelezettségvállalás formájában elérhető kohéziós politikai források körülbelül harmadának, azaz hét és fél milliárd eurónak a zárolását kezdeményezte.
Ehhez kapcsolódóan: Rövid pórázon tartaná Brüsszel a magyar kormányt – Negatív értékelés a magyar intézkedésekről
A pénzügyminiszteri tanács valószínűleg következő, december 6-án esedékes ülésén a szavazatok minősített többségével dönthet a javaslatról, amelyet elfogadhat, módosíthat vagy blokkoló kisebbség megléte esetén elutasíthat. A tanácsnak elvileg december 19-ig kell állást foglalnia a bizottság javaslatáról. A pénzügyminiszterek előreláthatóan egy füst alatt jóváhagyják majd a magyar helyreállítási tervet is, aminek révén hazánk a határidőn belül maradhat, így elkerülhetővé válik az 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás hetven (egyesek szerint közel nyolcvan) százalékának elvesztése.
De Brüsszelnek a forrásvesztés elkerülése mellett másik oka is van arra, hogy a negatív magyar teljesítés ellenére áldását adja a magyar helyreállítási tervre. A terv lesz ugyanis lényegében az az eszköz, amely biztosíthatja a kormány által tett vállalások precíz teljesítését és azt, hogy ne történjen visszalépés. A feltételességi eljárás során az Orbán-kabinet által bevállalt 17 intézkedést ugyanis beemelik azoknak az uniós zsargonban mérföldkőnek nevezett feltételek közé, amelyek maradéktalan teljesítése lesz az előfeltétele a pénzek kifizetésének.
A magyar helyreállítási terv két szempontból is különbözik a legtöbb uniós tagállam által már javában végrehajtott tervtől. Annyiban hasonlít a többire, hogy a pénzek folyósításának egyik előfeltétele az előre rögzített reformok és beruházások megvalósítása lesz. Kizárólag a magyar helyreállítási tervnek lesz ugyanakkor jogállamiságieljárás-komponense és a lengyel tervtől eltekintve az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását célzó reformok.
Szükséges, de nem elégséges
Ilyenformán a feltételességi eljárásban tett magyar vállalásoknak való megfelelés szükséges, de nem elégséges feltétele lesz a források lehívásának. Úgy tudjuk, hogy már az első kifizetéshez is – ami források szerint nem valószínű 2023 első negyedéve előtt – 27 úgynevezett szupermérföldköveket kell majd teljesíteni, köztük többet is a jogállami kondicionalitási rendelethez kötődően. Az Európai Bizottság elvileg akkor is hozzájárulhat a kifizetésekhez, ha az előzetesen rögzített feltételek nem száz százalékig teljesülnek. A szupermérföldkő esetében viszont nincs mérlegelési lehetőség, és a folyósítás fejében az elsőtől az utolsóig minden feltételt be kell vasalni a tagállamon, jelen esetben Magyarországon.
Az eljárás akkor szűnhet meg, ha a bizottság megítélése szerint az összes magyar vállalás maradéktalanul teljesült. A két összeg, egyfelől az RRF-ből 2026 végéig elérhető 5,8 milliárd euró és a hét és fél milliárd eurós felfüggesztés (három magyar operatív program pénzügyi keretének 65 százaléka) sorsa mostantól egybefonódik majd, mert egy és ugyanazon értékelés tükrében lehet majd ezekhez hozzáférni.
A magyar kormány november 19-én, az előre kijelölt időpontban megküldte a 17 intézkedést bemutató jelentését Brüsszelbe, ám úgy tűnik, a testületnek két-három munkanap elegendő volt annak megállapítására, hogy Budapest nem felelt meg mindenben az elvárásoknak. Értesülésünk szerint az egyik olyan terület, ahol az Európai Bizottság hiányos teljesítést állapított meg, az Integritás Hatóság (IH) jogköreivel függ össze. Az EB azt szerette volna, ha az új, kormánytól független korrupcióellenes hatóság vizsgálatokat és nyomozásokat is kezdeményezhetett volna az ügyészségen, de az elfogadott törvény ezt nem biztosítja, miként a bizottsági szándékoktól eltérően azt sem, hogy az IH ellenőrizhesse a politikusok vagyonnyilatkozatait.
Egy további rossz pont volt a testület szemében az IH egyik alelnökének a kiválasztása, akire annak ellenére esett a választás, hogy nem ő kapta a legmagasabb értékelést. A bizottság egy másik nem teljesített vállalásnak minősítette az ügyészségi döntésekkel szembeni bírósági jogorvoslat esetén alkalmazandó procedúrát is.
A magyar kormány számára nyilván hideg zuhany, hogy az EB a pénzügyi szankció mértékének megállapításánál forrásaink szerint nem vette figyelembe a magyar erőfeszítéseket. Mégpedig azért nem, mert itt a mindent vagy semmit logika érvényesül. Ha homokszem csúszik a gépezetbe, akkor az uniós pénzügyi érdekek védelme nem lehet teljes, biztonsági rések maradnak a falon. „Olyan ez, mint amikor a hajó fenekén egy kicsi lyuk tátong. Hiába szemmel alig látható, a hajó előbb-utóbb elsüllyed” – érzékeltette egy forrás. Ezért a testület változatlanul hagyta a korábban javasolt intézkedést, a hét és fél milliárd euró pénzügyi kötelezettségvállalást érintő befagyasztást.
Az intézkedés ugyanakkor nem érinti a kohéziós politikai források (nagyjából 21 milliárd euró hét évre) kétharmadát, és elvileg a partnerségi megállapodás aláírását és a fennmaradó négy magyar operatív program elfogadását sem. A most felfüggesztett összeghez is hozzáférhet a későbbiekben a kormány, ha Brüsszel megállapítja a teljesítést.
Ahogy feljebb már említettük, a kormánynak az igazságszolgáltatás függetlenségét szavatoló, meglehetősen komoly változtatásokba is bele kellett egyeznie a helyreállítási terv jóváhagyásának fejében. A kormány értesülésünk szerint az alábbi területeken vállalta, hogy 2023 első négy hónapjában változtat a jogszabályokon.
- Az Országos Bírói Tanács jogköreinek szélesítése az Országos Bírósági Hivatal elnökével szemben, különösen a bírók kinevezésének ügyében.
- A Kúria működésének reformja.
- A politikai befolyás elkerülésére az Alkotmánybíróság bírói tapasztalattal nem rendelkező tagjait a jövőben nem lehet bíróságok élére ejtőernyőzni.
- A hatóságok nem kérdőjelezhetik majd meg az Alkotmánybíróságnál a bíróságok döntéseit.
- A Kúria nem szűrheti majd meg, hogy mely esetekben fordulhatnak magyar bírák az Európai Bírósághoz előzetes véleményért. A bíráknak ezt a jogát semmi sem korlátozhatja.
